Juhhúsból készült hazai és nemzetközi ételeket kóstolhattak, juhkezelési, körmölési-, és sajtkészítési bemutatón vehettek részt, de a szakkiállítást is megnézhették az érdeklődők a XXXVIII. Szent György Napi Juhásztalálkozón, a legkisebbeket pedig rajzversennyel várták a szervezők. A helyszínen készített rajzokat a bárányok és juhászat témakörében készítették a gyerekek az óvodás, valamint az alsó- és felső tagozatos kategóriákban.

A program megnyitóján Dani János, hagyományőrző pásztor mondta el a Pásztorfohászt, majd Juhász Pál, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség tenyésztési alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Emlékeztetett arra, hogy a profitszerzés lehetősége az ágazatban egyre romlik, amelyet az inputanyagok költségnövekedése miatt a magas felvásárlási árak sem kompenzálnak.

„A piac erősen keresleti, magasak az árak, amelyek már túlszárnyaltak minden elképzelést. Az uniós tagállamok sorrendjében a magyar vágóbárány termelői ára a legmagasabb. Ez versenyhelyzeti kockázatot is hordoz, hiszen a piac mindig visszarendeződik, a nagy kilengéseket helyreteszi. Erre készülni kell, csakúgy mint arra, hogy sokkal többet hozzunk ki az állományunkból, növeljük a szaporulati arányt, a felnevelt bárányok számát. Az általunk tenyésztett fajták genetikailag sokkal többre képesek, mint amit jelenleg realizálni tudunk. Választ kell adni a klímaváltozásra is. A csapadékhiányos régiók alakulnak, ki ahol a legelőre alapozott állattartás megkérdőjeleződik. Arra is válaszokat kell az ágazatnak adnia, hogy hogyan lehet megállítani a csökkenő juhlétszámot” – mondta Juhász Pál, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség tenyésztési alelnöke. Hozzátette, a legfontosabb feladat tehát a szaporulati arány jelentős növelése, valamint a keresztezésben rejlő lehetőségek nagyobb mértékű kihasználása.

Dr. habil. Mikó Edit, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar dékánja köszöntőjében a precíziós gazdálkodás térnyerését emelte ki az állattenyésztésben.

„A növénytermesztésben már drónokkal, önvezető traktorokkal dolgoznak, minden területen tudjuk, mennyi növényvédőszert, műtrágyát kell használni. Az állattenyésztésben pedig szenzorokkal figyeljük az állatokat, GPS-szel keressük meg őket az istállóban vagy a legelőn. Talán ez a jövő mezőgazdasága. Meggyőződésem, hogy a juhászati ágazatban is egyre gyakrabban használjuk majd a precíziós technológiákat, de a gyökereket soha nem szabad elfelejteni. Örömre ad okot, hogy a fiatalok tovább viszik a hagyományokat. Lehet, hogy majd mobiltelefonnal keresik meg az elveszett bárányokat, de tudják, hogy az ágazatot szeretni és tisztelni kell” – fogalmazott Dr. habil. Mikó Edit.

Bátor Árpád, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet elnöke elmondta, hogy az ágazat „bezzeg” ágazat lett, amelynek nincsenek piaci problémái és jó árai vannak. Hozzátette, probléma is akad: kevés az új belépő az ágazatban. A cél, hogy a jó piaci pozíciót termelői szinten is megtartsák, továbbá növeljék a magyarországi állományt.

„Elengedhetetlen, hogy telepekre, egyénekre adaptálva próbáljunk olyan tanácsokat adni, amelyekkel a termelési szintet növelni tudják az állattartók” – összegezte Bátor Árpád.

A XXXVIII. Szent György Napi Juhásztalálkozón az SZTE Mezőgazdasági Kar magyar és nemzetközi hallgatói főzőcsapata juh- és kecskehúsból készült hagyományos ételeket és ételkülönlegességeket készített.

A magyar csapat a Szabadtűzi Lovagrend különdíját is megszerezte, amelyet az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok alkalmával megrendezett szabadtűzi főzőversenyen a gasztronómiai ismereteik elméleti felkészültségének bizonyításával nyertek el.

Délután Kiss Tamás, tambura karnagy, tárogatóművész, a Szegedi Piarista Iskola művésztanárának produkcióját is láthatták az érdeklődők a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség valamint az SZTE Mezőgazdasági Kar oktatói, Dr. Kocsisné Dr. Gráff Myrtill, főiskolai docens és Dr. Szarvas Adrienn, adjunktus közös szervezésében megvalósult idei Juhásztalálkozón.

A kilátogatók kézműves termékekből is válogathattak a színes programon.