Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A fejezetek néhány valós vagy fiktív jogesetből kiindulva, jogszabályhelyek, bírósági ítéletek és jogtudományi munkák felhasználásával hasonlítják össze a legjelentősebb jogrendszerek megoldásait és a legfontosabb harmonizációs kísérleteket. A mű elsősorban és mindenek előtt egyetemi tankönyv, mégpedig az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és egyes nyugat-európai országokban használt textbook értelmében. Kifejezetten azzal a céllal született, hogy felhasználásával előadások és szemináriumok keretében a joghallgatók megismerhessék az összehasonlító jog egy sajátos megközelítésének elméleti alapjait, és esettanulmányokon keresztül elsajátíthassák annak gyakorlati alkalmazását.
Praxisorientált megközelítésének köszönhetően a kiadvány ugyanakkor érdemi segítséget nyújthat a nemzetközi vonatkozású ügyekkel foglakozó jogalkalmazóknak is, és mivel a hivatkozott jogszabályhelyek a magyar fordítás mellett eredeti nyelven szintén olvashatók, a jogi szaknyelv iránt érdeklődőknek, illetve szakfordítóknak ugyancsak hasznos referenciául szolgálhat.
A szerzők reménye szerint a könyv nem kizárólag oktatási igényeket elégít ki. Vitát kezdeményez arról, mi az összehasonlító jogtan feladata, jelentősége és haszna a XXI. században. A mű szerzője és fordítója ezzel kapcsolatban meglehetősen markáns álláspontot képvisel. Felfogásukkal bizonyára nem mindenki ért egyet, de a kialakuló vita gazdagíthatja az összehasonlító jog tudományát és oktatását.
A könyv új megvilágításban tünteti fel az összehasonlító módszer gyakorlati alkalmazásának legitimitását. A XX. század során az összehasonlító módszer utat talált magának az egyetemi katedrákról a törvényhozás padsoraiba, és egyes országokban a bírói pulpitusra. A XXI. század kihívásai közé tartozik, hogy a módszer utat talál-e a további országokban a bírói pulpitusra, a jogtanácsosok és ügyvédek irodájába, vagy a közigazgatás hivatalaiba. A mű e kérdésről is párbeszédet kíván kezdeményezni az ítélkező bírák, gyakorló jogászok és jogalkalmazók megszólításával.
A könyv megvásárolható az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézetében, a TIK hallgatói jegyzetboltjában, illetve megrendelhető a kiadó honlapján.
