|
Dr. Szabó Gábor |
Az első lézert 1960-ban Maiman építette meg egy rubin kristályt mint fényerősítő közeget használva. Azóta számos szilárdtest, folyadék vagy gáz aktív közegű lézertípust hoztak létre. A kilowatt teljesítményű széndioxid lézerek alkalmassá váltak arra, hogy érintésmenetesen akár a legkeményebb anyagokat is megmunkálják. Az impulzuslézerek csúcsteljesítménye időközben tovább nőtt, elérte a 100 MW-os tartományt . Az ultraibolya tartományban működő nanoszekudumos (10-9 s) impulzushosszú excimer lézerekkel precíz anyagmegmunkálás, akár a szem szaruhártyájának finom alakítása is lehetséges. A modern szilárdtest lézerekkel – ilyen például a titán zafír lézer – igen rövid, pár femtoszekundumos (10-15 s) impulzusok állíthatók elő. Egy ilyen lézer impulzusait optikai módon megerősítve terawattos (1012 W) sőt petawattos (1015 W) teljesítményű impulzusok állíthatók elő. A szegeden épülő ELI (Extreme Ligth Infrastructure) szuperlézer ilyen óriási csúcsteljesítményű lézerimpulzusokat fog felhasználni arra, hogy a ma előállítható legrövidebb attoszekundumos (10-18 s) fényimpulzusokat hozza létre. A szuperlézer impulzusainak felhasználásával új távlatok nyílhatnak meg például az alapvető fizikai, kémiai, anyagtudományi és orvosi terápiás kutatások területén.
Az előadás Windows Media Video formátumban itt tekinthető meg:
Megjegyzés: Az Internet elérés sávszélessége, a számítógép teljesítménye és a monitor felbontása alapján válasszon a fenti lehetőségek közül!
Az Junior – Szabadegyetem első előadásának Tudástotóját legtöbb helyes találattal kitöltő nyertesünk:
Mucsi Márton,
a Szegedi Ipari Középiskola Déri Miksa Tagintézményének 12. d. osztályos tanulója.
Nyereménye: a Szegedi Tudományegyetem 10.000 Ft-os ajándékcsomagja.
Gratulálunk!!!
Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatal
6720 Szeged, Dugonics tér 13.