Modern magyar irodalom 1
Dr. Szilágyi Zsófia
|
az oktató és a kurzus adatai |
|
|
a kurzus címe |
Modern magyar irodalom 1. |
|
az oktató neve |
dr. Szilágyi Zsófia |
|
az oktató beosztása |
egyetemi tanár |
|
az oktató tanszéke |
Magyar Irodalmi Tanszék |
|
az oktató ímélcíme |
|
|
az óra helye |
Kristó Gyula terem |
|
az óra időpontja |
csütörtök, 13:00 - 14:00 |
|
a kurzus leírása |
|
|
rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás |
A XX. század első felének magyar irodalmát tekintjük át, a század elejétől, a Nyugat indulásától 1948-ig, a magyar irodalmi intézményrendszer radikális megváltozásának évéig. A korszakolás kérdéseivel, a generációs szemlélet alkalmazhatóságával csakúgy foglalkozunk, mint a sajtóviszonyok, az irodalmi intézményrendszer és az egyes alkotói pályák közti összefüggésekkel. Jelentős alkotói pályák (pl. Móricz, Kosztolányi, József Attila) alakulásán keresztül mutatjuk meg a modernség alapvető témáit, a szerzőket befolyásoló történelmi és társadalmi traumákat. |
|
részletes (hetekre bontott) tematika |
szeptember 5. Bevezetés – korszakok, nemzedékek, traumák történelmi fordulatok, traumák, válságok alkotók és nemzedékek az újraíródó irodalmi hagyomány a modernség korszakai, „alternatív modernségek” szeptember 12. A Nyugat folyóirat története és jelentősége miért olyan fontos a Nyugat folyóirat? szerkesztők, szerzők, felfedezések kritika és irodalom összefüggéseiről irodalom, irodalomfinanszírozás, irodalmi élet viták és válságok szeptember 19. Az első világháború a magyar irodalomban a történelmi trauma és az írásmód megváltozása a poszttraumás-stressz-szindróma „szenvedéstörténeti versengés” – férfi sors, női sors megíródott-e az első világháború a magyar irodalomban? szeptember 26. Egy pálya alakulása: Móricz Zsigmond egy társadalmi emelkedéstörténet: Tiszacsécsétől Budapestig paraszt, dzsentri, házasság - alapvető témák és motívumok Móricz mint szervező és az irodalmi intézményrendszer egyik motorja írói korszakok, válságok, műfajok október 3. Egy pálya alakulása: Kosztolányi Dezső a gyermekkor mítosza – Szabadkáról Budapestre a halállal való szembenézés, élet vs. írás – alapvető témák és motívumok írói korszakok, válságok, műfajok október 10. Az Ady-jelenség és az Ady-revízió hogyan lett Ady a „Nyugat arca” mit jelentett 1929-ben az Ady-revízió október 17. „Elvágyódó nők” a magyar irodalomban - Kaffka Margit: Hangyaboly az anyai minták: Osvát, Kosztolányi, Móricz anyaképe az elvágyódás motívuma – mire is vágytak a regény- és novellahősnők? írónőként a nyugatosok közt: a női szereplehetőségek fordulat a harmincas években – a modern és a munkába álló nő alakja az irodalomban és a filmeken október 24. A tanár mint regényhős: Kosztolányi Dezső: Aranysárkány személyes élmények – válságban lévő oktatás tanárszerep, tanársors miért lett annyi tanár- és iskolaregény ebben az időszakban? szerep, ember, kisváros november 7. A népi mozgalom, Magyarország felfedezése, az irodalmi szociográfia – Illyés Gyula: Puszták népe társadalmi válságok és irodalmi kérdésfeltevések (a tiszazugi méregkeverők pere, az egykézés) népiek és urbánusok a Magyarország felfedezése mozgalom szociográfia vagy regény a Puszták népe? november 14. Mesterek és tanítványok – Márai Sándor: Szindbád hazamegy, és a Krúdy-legenda; Krúdy: A vörös postakocsi generációk vitái művekben és azokon kívül folytatás vagy szakítás; tisztelgés a mesterek előtt és rituális apagyilkosságok Krúdy mint legendaképző és mint író: A vörös postakocsi Krúdy mint regényhős: a Szindbád hazamegy november 21. Egy pálya alakulása és egy kultusz születése: József Attila a harmincas évek irodalmi veszteségei mi az az irodalmi kultusz? egy nemzedék és egy különleges tehetség sorsa november 28. Személyesség, önéletrajziság, egy nemzedék búcsúja – Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül a harmincas évek irodalmi veszteségei: Kosztolányi, Krúdy, Karinthy, Csinszka, Juhász Gyula, József Attila halála a betegség mint irodalmi téma imázsépítés, írói brand december 6. Mit kezdjünk az írófeleségekkel? Kosztolányi Dezsőné alakja a Nyugat mint hálózat: az írófeleségek jelentősége az irodalom „pletykarovatáról” - Kosztolányi Dezsőné mint alkotó (Kosztolányi Dezső, Burokban születtem, Tüzes cipőben) |
|
olvasmányok, kiegészítő anyagok |
|
|
a kurzus Coospace vagy Google Classroom támogatással folyik-e (kérjük, írja be, melyikkel) |
Coospace |
|
kötelező olvasmányok (ha vannak) |
Móricz Zsigmond, Szegény emberek, A fejsze Kosztolányi Dezső, Pokol Móricz Zsigmond, Az Isten háta mögött VAGY Kivilágos kivirradtig VAGY Rab oroszlán Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai VAGY Pacsirta VAGY Aranysárkány Kaffka Margit, Hangyaboly Kosztolányi Dezső, A vonat megáll Illyés Gyula, Puszták népe Krúdy Gyula, A vörös postakocsi Márai Sándor: Szindbád hazamegy Karinthy Frigyes, Utazás a koponyám körül Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyes VAGY Kosztolányi Dezső VAGY Burokban születtem VAGY, Tüzes cipőben (egy a négy könyv közül)
|
|
ajánlott olvasmányok (ha vannak) |
Szegedy-Maszák Mihály, Világirodalmi távlat megteremtése (1908 Megjelenik a Nyugat című folyóirat első száma) = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1919-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Budapest, Gondolat, 2007, 704-723. Tverdota György, A komor föltámadás titka. A József Attila-kultusz születése, Pannonica, 1998 Veres András, Kosztolányi Ady-komplexuma, Budapest, Balassi, 2012 |
Friss Hírek
Az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának Politológiai Tanszéke és a Magyar Történelmi Társulat Szegedi és Dél-alföldi Csoportja tudományos konferenciát szervez A magyar holokauszt 80 év távlatából. Jogfosztás – deportálás – emlékezés címmel 2024. június 6-7-én a Jogi Kar Aulájában (Szeged, Tisza Lajos krt. 54.).