1953-ban született Gyömrőn. Középiskolába Monoron járt, egyetemi tanulmányait Szegeden, Firenzében magyar-olasz szakon (1976), majd ezután ösztöndíjas formában Rómában (1980) és Párizsban (1983) végezte. 1978-ban egyetemi doktori, 1983-ban kandidátusi fokozatot szerezett, 1996-ban habilitált, 2000-ben elnyerte az MTA doktora címet. Több hazai és külföldi szakmai szervezetben töltött és tölt be tagsági vagy elnöki (elnökségi) szerepet. 1999 óta az Akadémiai és Springer közös kiadásában megjelenő nemzetközi összehasonlító irodalomtudományi folyóirat, a Neohelicon főszerkesztője.

1995-1998 között a Római Magyar Akadémia tudományos igazgatója, 1998-tól 2000-ig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, majd ismét a szegedi egyetem professzora. 2003-tól az Olasz Köztársaság tiszteletbeli konzulja. 2011. január 1-től a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.

Kutatási területe a középkori olasz irodalom (Dante), szimbólumelmélet és a XVIII. század végén kialakuló neoklasszicizmus irodalmának és művészetének a vizsgálata. Kétszáz megjelent közleményéből közel harminc önálló kötet.