Minden tudományág történetében előfordulnak kritikus szakaszok. A genetika történetében két ilyes periódust ismerünk. Először az eugenika és az ebből származó fajelmélet okozott súlyos problémákat majd később az 1930-as években a Szovjetunióban teret hódító neolamarckizmus hátráltatta a genetika fejlődését.
A genetika tudományágának megszületését Mendel 1865-ben publikált borsó hibrideken végzett kísérletei jelentették. Ennek jelentőségét a tudományos világ csak 35 évvel később értette meg. A genetika legfontosabb kérdése ebben az időszakban az volt, hogy a szerzett tulajdonságok öröklődnek-e vagy nem. Lamarck, Darwin és később Kammerer az előző álláspontra helyezkedtek, míg Galton, Weismann és Morgan az utóbbi nézetet támogatták. A kísérletes bizonyítékok az utóbbi álláspontot igazolták. Ebben az időszakban csak Kammerer kétéltűekkel végzett kísérletei támogatták a szerzett tulajdonságok öröklődésének elméletét. Az 1920-as években azonban bebizonyosodott, hogy ezek az eredményeik csalással érte el.
Az 1917-ben lezajlott októberi forradalom során létrejött a Szovjetunió és hamarosan a polgárháború lezárása után a politikai hatalom Sztálin kezébe került. Azidáig a cári Oroszországban a tudomány és így a genetika fejlődése is töretlen volt és számos kitünő kutató foglalkozott genetikai kutatásokkal (Vavilov, Csetverikov, Szerebrovszkij és Kolcov) Ebben az időben kezdte el tudományos pályafutását Liszenko aki az őszi búzát egyszerű hidegvizes kezeléssel tavasziasította. Ebből az egyszerű tényből Liszenko egy új tudományágat, a micsurini biológiát alapított. Az új iskola szerint az élőlények tulajdonságai egyszerű környezeti hatásokkal vagy neveléssel megváltoztathatók és ezekhez a változásokhoz a kromoszómákon elhelyezkedő géneknek nincs semmilyen köze.
A diktatórikus államban nem a tudományos tények számítottak hanem a jelszavak és Sztálin Liszenkót támogató akarata. Egy 10 éves periódus során a genetikai kutatásokat betiltották és a kutatókat szerencsésebb esetekben elbocsátották és csak a liszenkoi elmélettel egyező kutatásokat támogatták (Lepesinszkaja hirhedt kisérlete). Ezek a hatások a II.világháború befejeztével rövidesen elérték a Szovjetunió által megszállt Kelet- és Közép-Európai országokat. Hamarosan itt is ellehetetlenültek a genetikai kutatások és csak Hruscsov 1964-ben bekövetkezett bukása után kezdődtek meg újra. Ez a sötét korszak mérhetetlen károkat okozott azt érintett országok mezőgazdaságában és tudományos közéletében.
Az előadás megtekintése:
Szélessávú I. változat (méret: 256x144 sávszélesség: 89 kb/s)
Szélessávú II. változat (méret: 424x240 sávszélesség: 329 kb/s)
Szélessávú III. változat (méret: 640x360 sávszélesség: 757 kb/s)
LAN változat (méret: 852x480 sávszélesség: 1385 kb/s)
Megjegyzések:
Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!
Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.
Linux alatt az Mplayer program használatát javasoljuk.
Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.
Kérjük, amennyiben technikai problémája van, írjon a help@cc.u-szeged.hu címre.
