Szegedi Tudományegyetem | Kell-e nekünk ELI? - 2009. február 11. Szerda 18.00

Előadónkról

ProfSzabóGábor.JPG Prof. Dr. Szabó Gábor Egyetemi tanár
SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Optikai és
Kvantumelektronikai Tanszék

Dr. Szabó Gábor Nagykanizsán született 1954-ben. Középiskoláit Nagykanizsán, egyetemi tanulmányait Szegeden a JATE-n végezte, ahol 1978-ban szerzett fizikus diplomát.

Tovább a teljes cikkhez

Kell-e nekünk ELI?

Az Európa Tanács a fejlesztés stratégiai tervezésére, illetve koordinálására 2002-ben létrehozta a European Strategy Forum for Research Infrastructures (ESFRI) nevű szervezetet. Az ESFRI 2006-ban közzétett egy 35 tételből álló listát, amely tartalmazza a 2015-ig terjedő időszakban megvalósítani szándékozott tudományos nagyberuházásokat. Ezek között szerepel egy európai lézeres központ - az Extreme Light Infrastructure, azaz ELI - is.

Az ELI egy olyan lézeres központ, amelyben a tervek szerint a jelenleg Franciaországban (Laser Mégajoule), illetve az USA-ban (Natinonal Ignition Facility) épülő rendszereknél mintegy 1000-szer nagyobb fényteljesítmény (10²³ W/cm²) lesz elérhető. Mivel az extrém nagy teljesítményű fényimpulzusok alkalmazásai napjainkra a tudomány és technológia szinte minden területén megjelentek, az ELI működésbe állása után legalább 5-10 évig, minden bizonnyal a világ egyik vezető tudományos központja lesz. A kutatási témák a fizika alapkérdéseitől a nanotudományon át, az optikai gyorsítók segítségével végzett rákterápiáig terjednek.

Az ELI megvalósításra Magyarország is pályázatot nyújtott be. Az előadásban megvizsgáljuk, hogy milyen tudományos eredményeket várhatunk az ELI-től, valamint hogy mit jelentene az ország számára az ELI itteni megvalósítása.

Az előadás megtekintése:

Modemes változat (méret:192x144 sávszélesség:40kbps)

Szélessávú I változat (méret: 320x240 sávszélesség: 200kbps)

Szélessávú II változat (méret: 384x288 sávszélesség: 500kbps)

LAN változat (méret: 640x480, sávszélesség: 1000kbps)

Megjegyzések:

Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!

Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.

Linux alatt az Mplayer program használatát javasoljuk.

Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.

Kérjük, amennyiben technikai problémája van, írjon a help@cc.u-szeged.hu címre!

Tudományos önéletrajz

Tovább a teljes cikkhez

Válogatott publikációk

Tovább a teljes cikkhez

Tudásteszt

Tovább a teljes cikkhez