Végzés után az egyetem Halmazelméleti és Matematikai Tanszékére került, ahol végigjárta a szokásos ranglétrát - 1988-tól a tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Kutatási területe a matematikai analízis, azon belül az approximáció illetve az ortogonális polinomok elmélete. Mintegy 160 tudományos dolgozatot és 10 ismeretterjesztő cikket közölt szakmailag jelentős lapokban. Öt, többnyire új eredményeket tartalmazó monográfiát írt német, kanadai és amerikai társszerzőkkel - ezek a saját területükre komoly hatást fejtettek ki. 2007-ben a Springer kiadónál jelent meg Komjáth Péterrel közös halmazelméleti feladatgyűjteménye, amely az egyetlen magas szintű feladatokat tartalmazó összefoglaló mű a matematika ezen területén. Hét nemzetközi folyóirat szerkesztője (egynek társ-főszerkesztője); gyakran hívják konferenciák főelőadójának, és évente egy szemesztert a Dél-floridai egyetemen tölt. Hat diáknak volt PhD témavezetője. 1993-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és 2000-ben rendes tagja; 2006-ban Széchenyi-Díjban részesült. Szabad idejében teniszezik, kertészkedik és horgászik, bár ez utóbbi területen, saját bevallása szerint, erőfeszítéseit sokkal kevésbé koronázza siker mint a tudományos pályán.