Szakmai önéletrajz: B. Garda Dezső



1948. augusztus 26-án született Kolozsváron. Egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte. A Babeş-Bolyai egyetem történelem szakának az elvégzése után Gyergyóremetére helyezték ki, ahol 1978-ig történelem tanárként tevékenykedett. 1978-tól kezdődően a Salamon Ernő középiskola és a 6-os számú általános iskola tanáraként fejtette ki tevékenységét.

Gyergyó kulturális felemeléséért két diáklapot szerkesztett: Gyergyóremetén a Remetei híradót (1975-1977), Gyergyó­szent­miklóson pedig a Líceum című iskolai lapot (1978-1980).

Tudományos kutatómunkája szintén a magyar múlt feltárását célozta. Mivel a Ceauşescu rendszerben a magyarság története és néprajza politikai szempontból tiltott szakterület volt, írásai, tanulmányai, könyvei cenzúrázva voltak. Sőt 1982-ben, mivel könyvében nem használta a hivatalos történelemhamisítás szem­pontjait, a Gyergyószentmiklós múltját feltáró könyvének mind a 300 kinyomtatott példányát elégették. Másik könyve megjelenését a cenzúra akadályozta meg.

1990 tavaszán kidolgozta a székelyföldi főiskola és egyetem létrehozásának a programját, mellyel a Magyarországi Közoktatásügyi Minisztériumot és a Magyarok Világszövetségét kereste meg. Az első két székelyföldi főiskola létrehozására, mint a Babeş-Bolyai Egyetem kihelyezett tagozatára csak 1997 őszétől kerülhetett sor. Ezek rövidesen egyetemekké váltak. Mivel, mint parlamenti képviselőnek meghatározó szerepe volt abban, hogy ezen állami felsőoktatási intézményekben az oktatás magyar és ne román nyelven folyjon, a Babeş-Bolyai egyetem vezetősége megakadályozta öt szakmai előrehaladásában.

1990 nyarán megalapította a Gyergyói Népfőiskolát, mely Románia első ilyen jellegű bíróságilag bejegyzett szervezete volt az 1989-es évi változások után. A Gyergyói Népfőiskola felvállalta a gazdaképzést, a különböző tudomány népszerűsítő előadásokat, főleg pedig a nemzetközi történészkonferenciák megszervezését.

1991. április 21-23. között Gyergyószentmiklóson irányítá­sával szervezték meg az Erdélyi Népfőiskola-szervezők értekezletét, mely elindította a magyarság megmaradása szem­pontjából oly fontos népfőiskolai mozgalmat Erdélyben.

1995. január 9-én védte meg doktori disszertációját a Román Akadémiához tartozó Nicolae Iorga Történeti Intézetben.

1998-tól a Babeş-Bolyai Tudomány Egyetem gyergyószent­miklósi kihelyezett tagozatán egyetemi előadó tanár (docens)

Fő kutatási területe: a székelység története, illetve az erdélyi örmények históriája. 20 önálló könyve (melyek közül 6 kétkötetes, 1 háromkötetes), 119 könyvekben, évkönyvekben, szakfolyóiratok­ban megjelent nagyobb tanulmány, több mint 300 írás)