Junior Szabadegyetem - tudástotó - Stachó László



Név



E-mail cím



Középiskola



Az előadások témájához kapcsolódó 13+1 kérdésből álló Tudás-totó legtöbb kérdésre helyes választ adók között, minden előadás után egy 10.000Ft értékű SZTE ajándékcsomag kerül kisorsolásra. A nyereményjátékban bárki részt vehet.
A Tudás-totó kitöltésével hozzájárulok ahhoz, hogy fenti adataimat a Szegedi Tudományegyetem tárolja, felhasználja és részemre felvételi hírlevelet küldjön. Ezen nyilatkozatom visszavonásig érvényes. Tudomásul veszem, hogy fenti hozzájárulásom visszavonásáról a Szegedi Tudományegyetemet írásban kell értesítenem.

 
1. Akkor lehet megragadó és sikeres a zenei előadás, ha előadás közben az előadóművész figyelmének homlokterében

a technikai megoldások állnak.

a zenei tartalom áll.

folyamatosan az áll, hogy várhatóan milyen technikai nehézséggel kell megküzdenie az előadónak a zenemű következő formai egységében.


2. A módosult tudatállapotok

Technikai megvalósítás és expresszivitás.

Mozgásmintázatok (ill. gesztusok), érzetminőségek (ill. karakterek, érzelmek, érzelmi állapotok), a belső zenei szerkezet (amely a tonális szerkezetet és az idő- és súlyarányok rendszerét foglalja magában), drámai szerkezet, narratív szerkezet (a műben rejlő történetszerűség), valamint asszociációk más (ismert) zenékre.

A zene tartalmát kizárólag a tonális szerkezet és az idő- és súlyarányok rendszere, valamint ezek technikai megvalósítása alkotja.


3. A módosult tudatállapotok

lényege, hogy időlegesen megváltozik az átélő személy szubjektív élményeinek általános mintázata.

a szubjektív élmények pszichoaktív szerek által előhívott mintázatai.

közé tartozik a krónikus kóma.


4. Az előadásban a módosult tudatállapotoknak egy olyan sajátos mintázatáról volt szó elsősorban, amelynek lényege, hogy

előadás közben egy jó előadóművész folyamatos hipnózist él át.

a zenei folyamat bizonyos pontjain a zenész teljesen belemerül a zenei folyamatba, és egyszerre érzékeli a zenei folyamatban megjelenő múltat, jelent és jövőt.

az előadóművész képes átélni az ihlet felfokozott állapotát, a révületet, s ezáltal szuggesztívvé válik az interpretáció.


5. A jó pedagógus

rendkívül pontos elképzeléssel rendelkezik az előadandó műről, és azt minden esetben hiánytalanul számon kéri diákján.

jobb, ha nem rendelkezik megrögzült elképzeléssel a diák által játszott műről, hogy lehetősége maradjon friss, elfogulatlan tanácsokat adni számára.

segít a diákjának abban, hogy valódi, mély zenei tudást szerezhessen meg, s hogy a diák mindig felszínre juttathassa saját megszerzett tudását.


6. A három időben (zenei múlt, jelen és jövő) létezés sajátos élménye a zenében

abban a pillanatban jön létre, amikor pontosan érzékeljük (visszahalljuk), hogy az elmúlt pillanatokban (ill. a zenei tétel elejétől kezdve) mit és hogyan játszottunk, képesek vagyunk előretekinteni az elkövetkező zenei egységekre, s egyben élvezzük a jelen pillanatot.

tudatosan nem idézhető elő.

tehetség kérdése: nem tanítható.


7. A legkiemelkedőbb zenészek

nagysága abban rejlik, hogy tudatosan is képesek megfogalmazni a három időben létezés élményének lényegét.

szuggesztivitásában jelentős szerepet játszhat a három időben létezés élményének gyakori és zenei tekintetben helyénvaló alkalmazása.

szuggesztivitásának forrása a biztos hangszer-, ill. énektechnikai tudás.


8. Minden valódi (személyes) tudás abból ered, hogy

legalább egyetlen alkalommal mély figyelemmel és a megértés szándékával odafordultam a tudás forrásához.

képes voltam összeegyeztetni azt a tanáraimtól hallottakkal.

képes voltam összeegyeztetni azt az adott szakterület legmegbízhatóbb szakirodalmában olvasottakkal.


9. A tökéletes magunkra találás élményét akkor élhetjük át, ha

intenzíven foglalkozunk önmagunkkal.

pszichoaktív szer általi módosult tudatállapotba kerülünk.

kifelé figyelünk, s figyelmünk központjában az értéket hordozó Másik áll.


10. Egy tanár leginkább azzal segítheti diákját abban, hogy jó muzsikussá váljék, hogy

következetesen és távolságtartó objektivitással mutatja be a zenei előadás hangszer-, ill. énektechnikai megoldásainak egységes, mindenkire jól alkalmazható rendszerét, és hagyja, hogy a zenei kifejezés eszköztárát a diák maga fedezze föl.

hagyja, hogy a diák mindent maga fedezzen föl.

segíti a diákot abban, hogy (például a zenei tartalom tekintetében) mély saját tudásra tehessen szert, valamint segít neki abban, hogy bármikor képes legyen felszínre hozni e tudását.


11. A három időben létezés

élményét előadóművészként úgy gyakorolhatjuk hatékonyan, hogy külön-külön gyakoroljuk az előre elképzelést, a pillanat élvezetét és a visszatekintés (visszahallgatás) képességét.

élménye nem tanítható: arra minden zenész növendéknek magának kell rájönnie.

élménye úgy gyakorolható hatékonyan, hogy meditáció segítségével módosult tudatállapotba kerülünk.


12. A visszatekintés képessége úgy tanítható, hogy

a szerkezeti rész záróhangjában (ill. -hangzatában) visszahallgattatjuk az adott szerkezeti részben megtett „zenei utat”. A muzsikus tudatában ebben a záróhangban tükröződik egy pillanatra – talán csak a másodperc töredékéig – az adott zenei egység teljes tartalma: tonalitása, hossza, dallama, ritmusai (ezt hívjuk kicsengésérzetnek).

a zenemű elhangzását követően megbeszéljük az előadóművészetet tanuló diákkal, hogy milyen emlékeket váltott ki belőle a zenemű.

az adott szerkezeti rész eljátszása után megállítjuk az előadóművészt, és megbeszéljük vele, hogy milyen hanghibákat vétett az addig elhangzottak során.


13. Mi lehet közös a legjobb focistákban és a legjobb előadóművészekben?

A szakterülettől független zsenialitás.

Az, hogy játék közben képesek pontosan és hosszabb időtávra is előrelátni a labda útját és játékostársai mozgását / a zenemű folytatását és kamarapartnerei zenei szándékait, mint a kevésbé jó játékosok.

Semmi.


13+1. Ha a muzsikus játék közben nem képes a pillanat élvezetére, akkor játéka

sietősnek hathat a zenehallgató számára, bár metronómmal lemérve ténylegesen nem siet.

szuggesztívnek fog hatni.

nyugodt és egyenletes lesz.