Szegedi Tudományegyetem TUDÁSPORTÁL

Az utóbbi évtizedekben jelentős demográfiai változások történtek, miszerint a fejlett országokban az idős populáció nagysága jelentősen megnövekedett.

A szintetikus technikák körében egyre nagyobb teret hódítanak áramlásos kémiai (ÁK) eljárások.[i] Ezek számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek konvencionális szakaszos technikákkal szemben: reagensek hatékony keveredése, gyors hő és anyag transzport és rövid reakcióidő.[ii]^,[iii]

Az orvostudomány számos, a mikroorganizmusok (baktériumok és gombák) által termelt, biológiai hatással rendelkező vegyületet alkalmaz az emberi betegségek gyógyítására és kezelésére. A kutatási terület nagy múltra tekint vissza, melynek mérföldköveit Nobel-díjak fémjelzik. A gyógyszeripar, valamint a kutatóintézetek a mai napig nagy erőfeszítéseket tesznek az új vegyületek és azok új változatainak izolálására és új hatásos molekulák felfedezésére.

Szegénység, éhínség, járványok, migráció, menekültek, terrorizmus. Csak néhány példa napjaink globális kihívásai közül, amelyek a fejlődő (afrikai, latin-amerikai és ázsiai) országok elmaradottságából fakadnak, de a világ népességét érintik, veszélyeztetik. A fejlett országok és a nemzetközi szervezetek ebből kifolyólag is – hol közösen, hol egyéni akciókkal – igyekeznek a fejlődő országokon segíteni. Az 1960-as évek óta folyó segélyezés az elmúlt egy évtizedben egyre inkább a „hálót a halásznak” elv mentén zajlik: azaz a fejlett országok oly módon próbálják a fejlődő országokat segíteni, hogy a pénzügyi támogatástól való függőségük csökkenjen.

Az ember társas lény – életünk során szinte folyamatosan rá vagyunk utalva a többi emberrel. Életminőségünk meghatározó pillére az emberi kapcsolataink minősége és jellege.

A természettudományos neveléssel szembeni elvárások jelentős mértékben átalakultak napjainkban. A korszerű ismeretek mellett azok mindennapi alkalmazhatósága és olyan, a munkaerőpiacon jól kamatoztatható képességek fejlesztése került előtérbe, mint például a kreativitás, a problémamegoldás, az együttműködés vagy a hatékony kommunikáció.

A vizeletinkontinencia nemcsak orvosi és szocioökonómiai, hanem higiéniai és nem utolsó sorban pszichológiai problémákat is okoz. Az orvosi problémát az inkontinencia kockázat emelkedését okozó multimorbiditás kiterjedése jelenti: az egyéneknél a betegségek halmozódása növeli az inkontinenssé válás kockázatát.

Az elmúlt évtizedekben a gyógyszeripar a kutatói társadalommal karöltve jelentős erőfeszítéseket tett az egyik legnagyobb előfordulású neurodegeneratív betegség, az Alzheimer-kór (AK) ellen alkalmazható oki terápia megtalálására.

Egy párkapcsolatban zajló dinamikák megfigyelése, elemzése, azok kutatható rendszerbe foglalása nehéz vállalkozás. Ahány kutató, annyi következtetés. Ha pedig még arra is törekszünk, hogy a kapcsolati történésekből előrejelezzük a kapcsolat jövőbeni alakulását, akkor már-már a lehetetlent feszegetjük.

Miért mesél az ember kitalált történeteket egyedülállóan a föld élőlényei között? Honnan ered erre a motivációja a világ minden kultúrájában? Az irodalmi alkotás és befogadás kérdései mindig is foglalkoztatták az embert, így számos magyarázat született a kérdésre a poétikai és esztétikai problémákról való gondolkodás történetében.

A nanotechnológia olyan alapvető tudományos és technológiai újítás, amely a tudomány és a technika minden ágában megváltoztatja az anyagok előállításának és „manipulálásának” megközelítési módját.

A fém-dielektrikum határfelületeken gerjeszthető plazmonokat nagy téresősség-növekedés kíséri, amely lehetővé teszi optikai folyamatok erősítését.

A 19. század végén, éppen amikor Darwin evolúcióelmélete egyre ismertebbé vált, furcsa döntést hozott a Francia Akadémia: kijelentették, hogy a nyelv kialakulása nem vizsgálható tudományos eszközökkel.

A kisebbségi státusz nem csak azokra vonatkozik, akik kevesebben vannak egy társadalomban, mint a nemzetiségek, a fogyatékossággal élők, a vallási kisebbségek, vagy a szexuális másság csoportjába tartozók, hanem azokra is vonatkozik, azaz ránk, nőkre, akik szám szerint a legtöbb országban többen vagyunk, de a lét minősége szempontjából hátrányt szenvedünk. Bourdieu által megfogalmazott három fő tőketípus, a politikai, a gazdasági és a kulturális tőke tekintetében a női kisebbségnek kevesebb van mindháromból, mint a férfiaknak.

A zenei munkamegosztásban a zeneszerzés tipikusan nem számított női feladatnak, bár az 1994-ben megjelent The Norton/Grove Lexikon of Women Composers 875 zeneszerzőnőt ismertet. A legnevesebb XIX. századi zeneszerzőnők Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Alma Mahler elismert férfi zeneszerzők mellett éltek, ez teremtette meg az alapját ismertségüknek.

Komolyabb természet-, orvos- és társadalomtudományi kutatások szinte mindig alkalmaznak statisztikai elemzést. A statisztika nem csak százalékokból és diagramokból, sokkal komolyabb eszköztár ennél.

Az oktatási rendszer teljesítménye alapvetően meghatározza az élet minőségét, a gazdaság fejlődését, a fenntartható fejlődés lehetőségeit és ezzel párhuzamosan Magyarország nemzetközi helyzetét.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek értékes szerves anyag tartalmának visszaforgatása piacos termékek formájában, hatékonyságnövelő eljárások segítségével.

A téma aktualitása ma globálisan felértékelődött, az Európai Unióban is minden tagállam felismerte, hogy a nők munkaerő-piaci és vezetői jelenléte nincs arányban a végzettségeikhez és a képzettségükhöz mérve. A női erőforrás menedzsment ma már nemcsak egy „jó gyakorlat”, hanem egy alapvető gazdasági követelmény.

Mikortól fogunk kizárólag elektromos autókkal járni? Van-e értelme bioüzemanyagok előállításával foglalkozni a 2015-ös párizsi „UN Climate Change” konferencia után? Mekkora az esélyünk arra, hogy bioüzemanyagokat használva lelassítsuk a globális felmelegedés ütemét? Mi a különbség az első és második generációs bioüzemanyagok között és miért fontos ez?

Nem csupán kisebb fogyasztású motorokkal, avagy alternatív üzemanyagokkal lehet környezettudatos és költséghatékony módon közlekedni. A szállítmányozás mint árérzékeny terület kifejezetten vevő lehet az önvezérlő technológiákra, ha például speciális konvojokba rendeződhetnének az autópályákon a kamionok. A jelentősen lecsökkentett követési távolság miatt a légellenállás mérsékléséből fakadó fogyasztáscsökkenéssel komoly költségmegtakarítás érhető el.

A mesterséges intelligencia hat évtizedes fejlődésében egymást váltották az ígéretek és csalódások. Az emberrel összemérhető képességű gépek létrehozása mindeddig nem sikerült, olyan alkalmazások viszont születtek, amelyek a hétköznapjainkat könnyebbé teszik.

A gyógyszerfelfedezés sokszor a véletlenen múlik, és sokszor évek, évtizedek, sőt évszázadok is eltelnek, amíg egy régen alkalmazott gyógymódról kiderül, hogy hogyan is működik. A modern gyógyszerfejlesztés azonban már olyan több tudományterületet is átölelő módszereket alkalmaz, ami miatt a szándékos tervezés egyre jobban előtérbe került.

Tizenöt évvel az első teljes emberi génom szekvencia publikálása óta a technológiai haladás nagy változásokat hozott a gyógyításban.

Az elmúlt 6 évben a kábító hatású szerek piaca jelentősen átrendeződött hazánkban. Az évtizedek, évszázadok óta ismert és használt kábítószerek mellett megdöbbentő számban és dinamizmussal jelentek meg új, korábban ismeretlen anyagok a bódulatkeltő szerek kínálatában.

Van-e a párkeresésnek digitális algoritmusa? Mennyire mediatizáltuk a szeretetkommunikációt? Családias-e az újmédia?

1. Társadalomtudományi szempontból mit értünk pontosan a titkosszolgálatok kifejezés alatt?

2. Mivel magyarázható az, hogy a politikatudomány nem tartja fontosnak a titkosszolgálati tevékenységek elemzését, az eddigi kutatások zöme pedig történeti vagy normativista irányból közelít a problémakörhöz?

3. Milyen szempontok alapján lehet releváns, érvényes a titkosszolgálatok működése a politikatudományi vizsgálódások számára?

4. Létezik általános módszertana a titkosszolgálatokat vizsgáló tudományterületeknek, vagy ez még kidolgozásra vár?

A mai élvonalbeli természettudományos kutatások elképzelhetetlenek az optikai mikroszkópok alkalmazása nélkül. Segítségükkel felnagyítva tárul elénk és vizsgálható az élő és élettelen mikrovilág.

Az első működő lézert Theodore Maiman építette meg 1960-ban. Az azóta eltelt 55 évben a lézerek, a lézeres technológiák óriási fejlődésen mentek keresztül. A lézer kitört a kutatólaboratóriumokból, egyaránt sikerrel hódította meg az ipar, orvostudomány, szórakoztatóipar, távközlés, közlekedés, haditechnika, stb. számos területét.

A levegő és a fény az élet forrása

„A fény egyenes vonalban terjed.” Középiskolai fizikai tanulmányainkból a geometriai optika alapjaként ismerős mondat. Azt fejezi ki, hogy az egyenesnek, mint absztrakt matematikai fogalomnak, a gyakorlatban elfogadható modellje a fénysugár.

A megújuló energiaforrások előtérbe kerülésével egyre nagyobb teret kapnak a napenergia kiaknázását célzó technológiák.

Az Élet a Fényből című előadás során a hallgatóság áttekintést nyerhet a fotoszintézis molekuláris folyamatairól és globális hatásairól, melyek alapvetően megváltoztatták a Föld felszínét és meghatározzák a földi élet feltételeit.

A fényre – pontosabban: a mesterséges fénykeltésre – a legritkább esetben gondolunk információtechnikaként. Pedig a fény minden információs ciklus első lépését, a környező valóság érzékelését teszi lehetővé vagy javítja fel akkor, amikor erre amúgy nem lenne módunk: rossz látási körülmények között, vagy sötétben. Emiatt minden világítás és megvilágítás elsősorban információs célt szolgál.

A fény jelentősége, szimbolikus jelentésekkel való felruházása a különböző vallási hagyományokban és a szakrális művészetekben is megjelenik. A fénymisztika – az antik tradíciók és a bibliai hagyomány alapján – meghatározó szerepet kapott a kora-középkori keleti kereszténységben, majd ezzel szoros összefüggésben, a 12. századtól a nyugati kereszténységben is, különösen a gótikus művészet kezdeteitől.

Az előadás teológiai szempontokat is figyelembe véve röviden áttekinti a fény szimbolizmusának korai történetét. Korántsem azonos mértékben, de ezek mindegyike megjelenik a későbbi korokban is. A keresztény Európában jellemző volt a fénynek (Napnak) Krisztushoz való kapcsolása, az ő legfőbb attribútuma vagy metaforája lett. A gótikus építészet ideológiai alapja a templomok orientálásában is kifejezésre jutó fénymisztika volt. Purgatórium nappali és éjszakai jeleneteinek leírásakor Dante maximálisan kihasználta a fény közhasználatban is ismertté vált teológiai jelentését.

A felelősségérzet a XXI. század egyik központi fogalma. A szabadság nemcsak nyereséget, hanem pszichológiai értelemben terhet is jelent. Az önálló döntés, számos alternatíva közül történő szabad választás legfontosabb velejárója a megnövekedett felelősség.

Az előadás elsődleges célja, hogy néhány praktikus tanáccsal próbálja meg ellátni a jelenlévő hallgatókat azzal kapcsolatban: hogyan lehet napjaink áltudományos termékdömpingjében eligazodni.

A kemometria a többváltozós kémiai vagy hasonló jellegű mérési adatok kiértékelésére szolgáló módszerek összességét jelenti. A kémia, a matematika és az informatika határtudománya: a kemometria a kémiai és analitikai kémiai információtartalom minél teljesebb (optimális) kinyeréséhez szükséges matematikai statisztikai, lineáris algebrai, konvex geometriai, számítástechnikai és formál logikai módszerek és eljárások célirányos alkalmazásait foglalja magába.

„Mégis kinek az Istene” c. előadásban arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi jellemzi az 1990-től napjainkig terjedő társadalmi korszak vallási dimenzióit Kelet-Közép-Európában.

Az első szinte teljes egészében magyar nyelven kinyomtatott könyv Komjáti Benedek részleges bibliafordítása volt 1532-ben: Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae – Az Zenth Paal leueley magyar nyeluen. Előadásomhoz az adta a legfőbb alkalmat, hogy 2013 nyarára, nyelvészek közreműködésével és a Magyar Ferences Rendtartomány anyagi támogatásával sikerült elkészítenem a mű szövegtükrözött, fakszimile kritikai kiadását.

Az előadó a gyógyszerészet, ill. az ipari gyógyszergyártás területének egy jelentős részét képező gyógyszerforma: a tabletták előállítási technológiájának és alkalmazási lehetőségeinek rejtelmeibe avatja be az érdeklődőket. Rövid történeti áttekintés után definiálja és csoportosítja a tablettákat, ismerteti főbb előállítási módjaikat és eszközeiket. Bemutatja azt a technológiai fejlődést, mely a kezdetben egyszerűen préselt hagyományos tablettáktól a napjainkban alkalmazott modern megoldásokig vezetett, felvázolja az egyes tabletta „generációkat”.

Huizinga a Homo Ludens című könyvében arról elmélkedik, hogy a kultúrának mennyire van játékkaraktere, azaz az emberi kultúrába illesztette a játékot. Tőle vett gondolattól vezérelve kívánom az emberi kultúrába illeszteni az egészséget. Ha a játékot áthatja a kultúra, és az értelemmel bíró ember, aki cselekszik, cselekvésében döntő a játék és az értelem , akkor a gondolataiban, érzelmében, cselekvéseiben szintén a kultúrához kapcsolódik az egészség. Így jött létre a Homo Sanus szóösszetétel, ami az egészségre törekvő embert jelenti.

Az ember szervezetében található sejteknek csak néhány (3-10) százalékát teszik ki az emberi sejtek. A szervezetünkben folyó anyagcserét, a lezajló kémiai reakciókat katalizáló enzimek 99 %-át nem emberi gének kódolják.

Mielőtt vitatkozni próbálunk velünk, jó, ha tudatosítjuk magunkban: hívő emberek ők, akik hiszik is, hogy igazuk van, ők „tudják”, hogy a második világháború idején a nácik és cinkosaik nem öltek meg, nem pusztítottak el kb. hat millió zsidót.

Az Ebola-vírus ritka, de nagyon súlyos, gyakran halálos kimenetelű megbetegedést okoz. A kórokozót Afrika dzsungeleiben vadon élő állatok hordozzák (pl. denevérek, majmok, erdei antilopok), az ember ezen állatokkal vagy tetemükkel, vérükkel vagy váladékukkal való közvetlen kontaktus útján fertőződik.

• Mit kezdhetünk az öröklött adottságokkal?
• Miért nem működik, pedig százszor is elmondjuk?
• Mekkora az IQ szerepe az életben való boldogulásban?
• Hogyan fejleszthető az érzelmi intelligencia?
• Jobb agyféltekénk speciális funkciói