Bezár

Hírarchívum

Lé­zer-Ho­lly­wood Sze­ge­den

Lé­zer-Ho­lly­wood Sze­ge­den

2011. február 20.
9 perc
A kor­mány ál­tal meg­hir­de­tett Új Szé­che­nyi­-terv ki­emelt prog­ram­ja­ként ke­ze­lik a sze­ge­di szu­per­léz­erközpont meg­va­ló­sí­tá­sát. A ha­tár­idő szo­ros, de el­vi­leg tel­je­sít­he­tő. Sza­bó Gá­bor lé­zer­fi­zi­kus­sal, a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem rek­to­rá­val be­szél­get­tünk.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
2010 má­ju­sá­ban volt öt­ven­éves a lé­zer, amely for­ra­dal­ma­sí­tot­ta a vi­lá­got, szin­te min­den ház­tar­tás­ban van már CD-, DVD-lejátszó; a hét­köz­na­pi élet­től az ipa­ron át az egész­ség­ügyig min­de­nütt meg­je­lent. „En­nek fő oka vél­he­tő­en az, hogy a lé­zer egy kü­lön­le­ges fény. Szin­te min­den fi­zi­kai vagy bi­o­ló­gi­ai fo­lya­mat kap­cso­lat­ban van a fén­­nyel, az­zal le­het el­in­dí­ta­ni vagy leg­alább­is be­fo­lyá­sol­ni” – fo­gal­ma­zott Sza­bó Gá­bor lé­zer­fi­zi­kus, a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem rek­to­ra.
Az aka­dé­mi­kus sze­rint az Eu­ró­pai Unió a vi­lág­gal szem­ben a tu­do­má­nyos ver­seny­ké­pes­sé­gét a szu­per­lé­zer­rel és a hoz­zá ha­son­ló nagy­be­ru­há­zá­sok­kal akar­ja visz­­sza­sze­rez­ni. Az a ma­gyar fi­a­tal, aki be­jut az ELI-be (Extreme Light Infra­struc­ture), és ott dol­goz­hat, olyan élen­já­ró szín­vo­na­lat ta­pasz­tal­hat, mint­ha el­ju­tott vol­na Ame­ri­ká­ba, Né­met­or­szág­ba és Fran­cia­or­szág­ba egyet­len pil­la­nat alatt – hang­sú­lyoz­ta a pro­fes­­szor. Sze­ged – jó ér­te­lem­ben – fel­ke­rül a vi­lág tu­do­má­nyos tér­ké­pé­re. A szak­ma már most is úgy te­kint az épü­lő be­ru­há­zás­ra, hogy a lé­zer­fi­zi­ka szem­pont­já­ból a fi­gye­lem Kö­zép-Ke­let-Eu­ró­pá­ra for­dul.
Sze­ged, Prá­ga és Bu­ka­rest ad­ja a szu­per­lé­zer há­rom hely­szí­nét. A ter­ve­zés­kor kö­zel egy évet dol­goz­tak azon, hogy ku­ta­tá­si pro­fil­ju­kat te­kint­ve bi­zo­nyos alap­ve­tő épí­tő­kö­vek le­gye­nek ha­son­ló­ak vagy azo­no­sak, hogy a be­szer­zés ha­té­kony le­gyen.

Ugyan­ak­kor mind­egyik köz­pont­nak le­gyen olyan te­rü­le­te is, ami egye­di­vé te­szi öt vagy in­kább tíz év­re, va­gyis olyan kí­sér­le­teket le­hes­sen ott vé­gez­ni, ame­lye­ket a vi­lá­gon se­hol más­hol.
A sze­ge­di köz­pont egyik erős­sé­ge az lesz, hogy a leg­szé­le­sebb kö­rű al­kal­ma­zott ku­ta­tá­so­kat fog­ja nyúj­ta­ni, azért, mert a Sze­ge­den ki­fej­lesz­ten­dő spe­ci­a­li­tás a na­gyon rö­vid lé­zer­im­pul­zu­sok te­rü­le­te. Ezek olyan gyors fo­lya­ma­tok vizs­gá­la­tá­ra ké­pe­sek, ame­lye­ket ma még nem is tu­dunk mér­ni – ma­gya­ráz­ta Sza­bó Gá­bor. Az­zal a lé­zer­rel, amely Sze­ged­re ke­rül, köz­vet­le­nül nyo­mon le­het kö­vet­ni az elekt­ro­nok vi­sel­ke­dé­sét. Ezen ke­resz­tül le­het meg­ér­te­ni pél­dá­ul a fe­hér­je­mo­le­ku­lák mű­kö­dé­sét, vég­ső so­ron az élet alap­ja­it, vagy ugyan­így az anyag­tu­do­mány, a nan­otech­noló­gia te­rü­le­tén is pon­to­sabb ké­pet al­kot­ha­tunk az elekt­ron­moz­gás­sal kap­cso­lat­ban.
„Elő­adást tar­tot­tam Bu­da­pes­ten több ko­moly gyógy­szer­gyár­tó cég ve­ze­tői előt­t, akik az elő­adás után vis­­sza­kér­dez­tek, jól ér­tik-e, hogy azt ál­lí­tom, hogy egy bo­nyo­lult mo­le­ku­lá­ban nyo­mon le­het kö­vet­ni, hogy mer­re megy egy elekt­ron. Igen, ezt mond­tam. Ez a gyógy­szer­fej­lesz­tés szem­pont­já­ból is na­gyon ér­de­kes lesz. Elég ne­héz olyan te­rü­le­tet mon­da­ni, amely ese­té­ben ka­te­go­ri­ku­san ki­je­lent­he­tő, hogy nem lesz kö­ze az ELI-nek” – összeg­zett a pro­fesz­­szor.
A Mün­chen­ben élő Krausz Fe­renc ki­vá­ló ma­gyar fi­zi­kus, aki az úgy­ne­ve­zett attoszekun­du­mos ku­ta­tá­sok­kal – me­lyek­nél az im­pul­zus hos­­sza egy mil­li­ár­dod má­sod­perc mil­li­ár­dod ré­sze – fog­lal­ko­zik, egy elő­adá­sá­ban úgy fo­gal­ma­zott, a szu­per­lé­zer­rel Sze­ged az atto­tu­domány Ho­lly­wood­ja lesz. Ugyan­is a Lumiere fi­vé­rek is óri­á­sit al­kot­tak az­zal, hogy meg­mond­ták, hogy kell fil­met csi­nál­ni, de ma már nem az ő film­je­i­ket néz­zük, ha­nem a ho­lly­woo­di pro­duk­ci­ó­kat. A tech­ni­ka meg­van, de hogy mit le­het ve­le csi­nál­ni, Sze­ge­den fog ki­de­rül­ni – fej­te­get­te Sza­bó Gá­bor.
A lé­zer­köz­pont kö­rül egy hat­van­hek­tá­ros tu­do­má­nyos park is épül, amely ugyan­olyan fon­tos ré­sze a be­ru­há­zás­nak. „Azt vár­juk, hogy az ELI ide fog von­za­ni olyan csúcs­tech­no­ló­gi­á­val ren­del­ke­ző vál­la­la­to­kat, ame­lyek azu­tán mun­ka­he­lye­ket te­rem­te­nek. Amen­­nyi­ben ez a ter­ve­zett ipa­ri park 15 év alatt mond­juk 50 szá­za­lék­ban be­né­pe­sül – ami egy óva­tos, nem túl op­ti­mis­ta fel­te­vés –, ak­kor a gaz­da­sá­gi szá­mí­tá­sok sze­rint ez dur­ván 2000 mun­ka­he­lyet te­rem­te­ne” – tud­tuk meg Sza­bó Gá­bor­tól. Ezek nagy ré­sze ma­gas hoz­zá­adott ér­té­kű, fő­leg dip­lo­má­sok szá­má­ra el­ér­he­tő ál­lás, de ter­mé­sze­te­sen en­­nyi ku­ta­tó je­len­lé­te a vá­ros­ban lé­vő szol­gál­ta­tá­sok­nak is ked­vez­ne.
Emel­lett az utób­bi idő­ben úgy lát­szik, hogy a fi­zi­ka és a mér­nö­ki tu­do­má­nyok iránt ér­dek­lő­dők szá­ma óva­tos op­ti­miz­mus­ra ad okot. A szak­em­be­rek re­mé­lik, hogy pél­dá­ul az ELI a fi­a­ta­lok kö­ré­ben még ked­vel­teb­bé te­szi eze­ket a szak­má­kat, me­lyek vi­szont ko­ránt­sem csu­pán a szu­per­lé­zer szá­má­ra szük­sé­ge­sek. Ezen a te­rü­le­ten a szak­em­ber-után­pót­lás a gaz­da­sá­gi fej­lő­dés egyik kulcs­kér­dé­se – hang­sú­lyoz­ta a rek­tor.
A pro­jekt a ter­vek sze­rint 245 mil­lió euróból va­ló­sul meg. A ki­vá­lasz­tott hely­szín az öthal­mi egy­ko­ri szov­jet lak­ta­nya, ahol ma­ga az ELI egy 11 hek­tá­ros te­rü­le­ten fog el­he­lyez­ked­ni, kö­rü­löt­te hat­van hek­tá­ron egy tu­do­má­nyos park épül. Struk­tu­rá­lis ala­pok­ból, eu­ró­pai uni­ós pén­zek­ből fi­nan­szí­roz­zák, ame­lyek fel­hasz­ná­lá­si sza­bály­za­ta rend­kí­vül szi­go­rú. 2013-ig le kell szer­ződ­ni a pro­jekt­re, 2015-ig el kell köl­te­ni a pénzt. Ja­va­részt 2015-ig meg is kell épül­nie a köz­pont­nak, mert 2015 után már csak leg­fel­jebb a lé­ze­re­ken le­het az épü­le­te­ken be­lül dol­goz­ni. „Ez az idő 2011 ele­jén ugyan na­gyon hos­­szú­nak tű­nik, de va­ló­já­ban a szak­ér­tői anya­gok sze­rint ép­pen a meg­va­ló­sít­ha­tó­ság ha­tá­rán van. Ké­sé­ben va­gyunk, de be­hoz­ha­tó” – szö­gez­te le a rek­tor.
„Sze­ged­nek re­mé­nye­ink sze­rint az a kül­de­té­se, hogy egy a ké­tez­res évek de­re­kán ki­ala­kult tech­ni­ka olyan mé­re­tű al­kal­ma­zá­sa­it fog­ja nyúj­ta­ni, ami nyo­mot hagy a tu­do­mány­tech­ni­ka és a tu­do­mány szé­les kö­rű te­rü­le­te­in” – ös­­szeg­zett Sza­bó Gá­bor.

Arany Mi­hály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek