Társasjátékokról és karácsonyi szokásokról szólt az Innovációs Klub estje

Az egyik meghívott vendég, Gyöngyösi Gábor a Piatnik Budapest Kft.-től érkezett, és a társasjátékok fejlődését, innovációját mutatta be. A másik előadó, Frauhammer Krisztina az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport néprajzkutatójaként beszélt a karácsonyi szokások alakulásáról, változásáról.

Először Frauhammer Krisztina lépett a képzeletbeli katedrára, és szólt a karácsonnyal kapcsolatos innovációkról. Az első és legjellemzőbb elem természetesen a karácsonyfa. Ez a jelkép Németországból kezdett el terjedni, ahol a 16-17. századtól vannak adatok arra, hogy örökzöld fákat díszítenek fel karácsony ünnepére, hasonlóan a májusfák állításához. Emögött a fa, örökzöld fa, a zöld faág szimbolikus jelentését is látni kell. Az év végi újrakezdésnek, a természet megújulásának, Jézus születésének, így az új életnek kedvelt jelképe. A karácsonyfa-állítás szokása a 19. század közepétől, főleg a nagypolgári családok körében terjedt, de utóbb minden társadalmi réteg átvette a szokást. Ezek az értelmezései mára már háttérbe szorultak, és csak dekorációként tekintünk a feldíszített fenyőre – árulta el a szakember.

Úgy folytatta, a karácsonyi ételválaszték is különböző jelentéssel töltődött fel. Általában a következő évet készítik elő, és szimbolizálják a várt sikereket. A szemes étkek, mint a mák és a lencse a gazdagságot segítették elő, a fokhagyma pedig védelmet nyújtott az elkövetkezendő esztendőre.

Természetesen az ajándékozásról is esett szó. Az előadó elmondta, hogy ez a szokás régóta jelen van az adventi ünnepek körében. Természetes volt, hogy például a betlehemezőket, kántálókat, ostyahordókat megkínálták étellel és itallal. A családon belüli ajándékozás újabb keletű, a karácsonyfa-állításhoz hasonlóan az arisztokrácia gyakorlatából került át köztudatba.

Ezek az új jelenségek egyre inkább kiszorítják a karácsonyt a szakrális kontextusból. Elhalványulnak viszont az adventi időszakot jellemző vallásos szokáselemek. Mára olyan alapvető emberi értékek váltak a karácsony hívószavává, mint a szeretet, család, békesség, ezeket minden ember magáévá tudja tenni, és így tud univerzálissá válni. Ez a jelenség változtatta „piacvezető ünneppé” a karácsonyt. Ezt a folyamatot természetesen több másik történés is befolyásolta. A hagyományos népi kultúrában az esztendő mint kerek időbeli egység – benne a természet szüntelen körforgásával, az évszakok változásával – ritmikus váltakozása és nyomában a vegetáció bontakozása határozta meg az ember napi életét és munkáját, megszabta a gazdasági élet alapvető feltételeit. Erre a gazdasági évre épült rá a Jézus életének eseményeihez igazodó keresztény egyházi év a maga szokásaival, hagyományaival, kultuszaival. E ritmus és rítus azonban szorosan összekapcsolódott: ez határozta meg az ünnepek alkotóelemeit. Napjaink élményközpontú társadalmában már nem mondható el, hogy a vallás, a kereszténység ilyen meghatározó szereppel bírna így az ünnep szakrális elemei veszítettek súlyukból – fejtegette Frauhammer Krisztina. A természet ciklikusságának is kevéssé vagyunk kitéve, illetve talán kevéssé jellemző, hogy ez szabná meg mindennapjaink, tevékenységeink ritmusát, így szinte teljesen eltűntek azok a szokáselemek, amelyek a következő év termékenységét, egészségét, bőségét voltak hivatva biztosítani. Végül pedig a hagyományos közösségek felbomlását, a falvak korábbi zárt horizontjának kitágulását kell említenünk. Ismeretlen, hosszú ideig egzotikus dolgok váltak mindennapivá és bármikor, bárhonnan elérhetővé, ez pedig rendkívül gyors életformaváltással jár, ami magával vonja a hagyományok gyors változását és átalakulását.

A második előadást Gyöngyösi Gábor tartotta, aki minden fontos információt elárult a társasjátékok fejlődéséről, felhasználásáról és fajtáiról. Kiemelte, hogy ezek a játékok nem csak a gyermek korosztály számára készülnek. A könyvhöz hasonlóan ezek a termékek is fogyaszthatóak minden korosztály számára, hiszen az olvasnivalókból is készítenek felnőtteknek és gyerekeknek szóló kiadásokat egyaránt.

Az előadás további részében végigvezette a hallgatóságot a társasjátékfajtákon az egyszerűbbektől (mint a sakk vagy malom) egészen az egész család számára szóló összetett játékokig. A társasjátékok fejlődése során nemcsak a résztvevők száma bővült, de mára már a természetük is megváltozott. Sokáig alapvető stratégia az volt, hogy le kellett győzni a másik játékost. Manapság már kooperatív játékokat is készítenek, melyek lényege az együttműködés és hogy segítsük a másikat, hiszen ez a mi érdekünk is. Természetesen rengeteg fajta népszerű játék létezik ezeken kívül is. A legjellemzőbb kategóriák a kvízjátékok, stratégiai, gazdálkodós vagy a szójátékok.

Az előadó elmondta, hogy a játékok fejlesztésében két irány létezik. Az egyik az amerikai típusú, ahol egy jó témát, kontextust találnak ki, és erre a „világra” épül rá valamiféle mechanizmus. A másik az európainak nevezett irány, ezen a téren elsősorban a németek a kiemelkedők. Itt az a szokás, hogy egy kitalált jól működő mechanizmusra húzzák utólag rá a „köntöst”.

Gyöngyösi Gábor úgy zárta prezentációját, hogy a társasjátékok beszerzésének a legjobb módja, ha ezt társasjátékboltban tesszük. Itt lehetőség van nyugodt körülmények között, asztalhoz leülve kipróbálni a különböző játékokat.

Czakó Balázs