SZTE Info

Bor Zsolt előadása az MTA székházában

A Szegedi Tudományegyetem professzora, Bor Zsolt akadémikus tartott előadást a lézeres szemsebészeti eljárásokról az MTA székházában a Magyar Tudomány Ünnepe program-sorozatának kiemelt rendezvényén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Magyar tudósok a lézeres szemsebészet élvonalában” címmel a www.mta.hu tudósított Bor Zsoltnak a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott előadásáról. A Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható összefoglalót alább közöljük:

 

„Két évtizedes múltra tekint vissza a lézeres szemsebészet, amely lehetővé teszi a fénytörési hibák tökéletes korrigálását, valamint a szürkehályogműtéteknek a korábbi eljárásoknál kímélőbb, kevesebb szövődménnyel járó kivitelezését. Bor Zsolt Széchenyi-díjas akadémikus, a lézerfizika és a femtoszekundumos optika neves kutatója az új gyógyászati lehetőségekkel ismertette meg hallgatóságát a Magyar Tudomány Ünnepe keretében "Lézeres szemsebészeti eljárások: utak az éles látáshoz" címmel megtartott nyilvános előadásán.

 

"A Magyar Tudomány Ünnepének idei központi témája a velünk élő tudomány. Azt szeretnénk bemutatni, hogy a tudományos eredmények valóban jelen vannak mindennapjainkban, ténylegesen meghatározzák életünk minden percét" – hangsúlyozta az Akadémia zsúfolásig megtelt Dísztermének közönsége előtt elmondott köszöntőjében Pálinkás József, az MTA elnöke. Bor Zsolt tudományos munkásságát méltatva rámutatott, a lézerfizikus és munkatársai eredményeinek köszönhetően betegek milliói nyerték vissza látásuk élességét. "A magyar kutatók jelentős mértékben járultak, járulnak hozzá a világ tudományához, orvoslásához" – fogalmazott Pálinkás József.

Bor Zsolt bevezetőjében a szem fénytörési hibáival ismertette meg hallgatóságát, amelyek miatt az éles kép nem az ideghártyán, hanem rövidlátóknál a retina előtt, távollátóknál pedig mögötte keletkezik, majd bemutatta a különböző lézersebészeti eljárásokat. Ezek során elpárologtatják a szaruhártyán a fénytörési hiba megszüntetéséhez szükséges szövetmennyiséget: a korrekció érdekében a rövidlátóknál a szaruhártya görbületét kell csökkenteni, a távollátóknál pedig a fénytörési mutatót kell növelni. Az idők során többfajta eljárást alkalmaztak. A PRK (PhotoRefractive Keratectomy) esetében ledörzsölik a szaruhártya védőrétegét, a hámsejteket, és így végzik el a lézeres kezelést. A LASEK (Laser-Assisted Sub-Epithelial Keratectomy) esetében a felszíni hámréteget hígított alkohol segítségével meglazítják és felhajtják, a lézeres kezelés után pedig visszahelyezik.

 

Az előbbi két eljárásnál sokkal kíméletesebb a LASIK (Laser-Assisted In Situ Keratomileusis) elnevezésű műtéti technika, amelynél a sebész egy speciális, mechanikus eszköz, a mikrokeratom segítségével védőlebenyt képez a szaruhártya felső rétegeiből. Ezt felhajtja, majd a lebeny alatti fájdalommentes rétegben elvégzi a lézerkezelést, végül visszahajtja a lebenyt, amely visszafekszik a műtött területre. A tízperces ambuláns műtét fájdalommentes és biztonságos, a beteg a műtétet követő napon már akár gépkocsit is vezethet. A magyar és magyar származású kutatóknak, így Bor Zsoltnak, Juhász Tibornak, az MTA doktorának, Ratkay Imolának, Ráksi Ferencnek, Peter Goldsteinnek, Christopher Horváthnak, meghatározó szerepük volt az IntraLASIK (FEMTOLASIK) elnevezésű eljárás kifejlesztésében. A műtéti beavatkozás lényegében megegyezik a LASIK technikával, a különbség a védőlebeny képzésében van, amelyet az új eljárás során nem mikrokeratommal, hanem lézerrel alakítanak ki.

 

A csapat ehhez olyan, számítógép vezérelte lézeres berendezést alkotott, amely kis energiájú, rendkívül rövid ideig, 500 femtoszekundumig, azaz a másodperc ötbilliárdomod részéig ható impulzusokat bocsát ki. Minden impulzus energiája, pozíciója tökéletesen kontrollálható, az eszköz alkalmazása során rendkívül nagy a térbeli pontosság. A berendezést jelenleg már a világ 60 országában alkalmazzák sikerrel, évente mintegy egymillió műtétet végeznek vele.

 

"Naponta négyezer beavatkozást hajtanak velük végre, azaz óránként ötszázat" – emelte ki Bor Zsolt, hozzátéve, hogy a femtoszekundumos lézerrel végzett műtétek során nem károsodik a szaruhártya hámszövete, így fájdalommentes a gyógyulási időszak, és a szövődmény is kevesebb.

 

Az akadémikus egy másik, sokakat érintő szemészeti problémáról, a szemlencse elhomályosodását okozó szürke hályogról (katarakta) is beszélt, amelynek veszélye időskorban ugrásszerűen megnő. A probléma egyetlen megoldása a műtét, az elhomályosult szemlencse eltávolítása és műlencse beültetése. A jelenleg alkalmazott eljárás során a szaruhártyán, majd a szemlencse tokján ejtett parányi bemetszéseken keresztül ultrahangos eszközt vezetnek be, ez szétzúzza, elfolyósítja (emulgeálja) a lencsét, amelynek maradványait kiszívják, majd beültetik a protézist.

 

A magyar kutatók által kifejlesztett LenSx femtoszekundumos lézerimpulzusokkal működő készülék lehetővé teszi az ultrahangnak a lencse emulgeálásához szükséges energiaszintjét. A betegek egy kis százalékának ugyanis az ultrahang használata után lassabban tér vissza az éles látása. Az eljárás további előnye, hogy igen pontos, szabályos kör alakú „ablakok" nyitását teszi lehetővé. A berendezést Nagy Zoltán Zsolt, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem professzora alkalmazta elsőként a világon. A berendezéssel eddig 200 ezer műtétet hajtottak végre, és Bor Zsolt professzor reményei szerint az új lézeres technika hamarosan kiszorítja a jelenleg alkalmazott eljárást” – írja a www.mta.hu.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. június 15.

Kiemelt_Konyvhet_2019

„Amelyik város nincs megírva, nem létezik” – jelentette ki a József Attila-díjas, egykor a szegedi egyetemen tanuló író, Grecsó Krisztián a 90. Ünnepi Könyvhét nyitányán. A szegedi könyvünnep 2019-ben is korábban kezdődött és tovább tart, mint más városokban. A közel 150 program harmadát az SZTE NKI szervezte, minden második rendezvény főszereplője vagy közreműködője kötődik a szegedi universitashoz.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 17.
    14:00 - 15:30
    Jogtudósok titkai. Történetek a titkosszolgálatok és a jogtudományok neves művelőinek XX. századi kapcsolataiból címmel jelent meg a Iurisperitus Kiadó gondozásában dr. Révész Béla (egyetemi docens, SZTE ÁJTK) kötete. A szerzővel Laczkó Sándor (osztályvezető, SZTE Klebelsberg Könyvtár, Különgyűjteményi Osztály) beszélget. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    14:00 - 16:00
    Innovatív, saját fejlesztésű történelmi társasjátékaikat mutatják be az SZTE BTK Történettudományi Doktori Iskola hallgatói, Szegedi Történészhallgatók Egyesületének tagjai: Lengyel Ádám, Mezey Bence, Szabó Levente.
  • június 17.
    16:00 - 17:30
    Legtisztább boldogság – Művelődéstörténeti kalandozás Bolyai Farkas és Bolyai János világában. Vekerdi László Bolyai-színművével és Dávid Lajos két matematikai kéziratával című művét – képekkel illusztrálva – bemutatja a szerző, dr. Szabó Péter Gábor (adjunktus, SZTE TTIK Informatikai Intézet, Számítógépes Optimalizálási Tanszék) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) kérdései nyomán. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    18:00 - 19:00
    Pejin Leával, az SZTE szociológia szakos hallgatójával a Nyugati csiga körfűrésszel álmodik című könyvéről Bene Zoltán író, szerkesztő beszélget. Az SZTE NKI Kulturális Iroda szervezésében Ha most nem ölök meg senkit, akkor soha – mondja tiszta szívvel ez a 21 éves vajdasági lány, aki történetesen a Szegedi Egyetem diákja… Pejin Lea egyik nagy erénye, hogy nem próbál meg koraérett verseket – pardon, leákat – írni. Jól is teszi, mert ilyen mélyen, érzelmesen és színesen csak a húszas éveink elején tudunk alkotni. Nyugati csiga körfűrésszel álmodik – micsoda pompás és hátborzongató cím! Pontosan jellemzi a kényelmetlen dolgokat feszegető, érzelmes, de egyben karcos, gyakran kegyetlen szövegeket, melyek nemcsak a szerelem és a magány regiszterében mozognak, hanem gyakran politikai töltetük is van. Hiába, ha valakinek éppen a mezítlábas Szerbia fekszik az ágyában, az másképpen magyar, és másképpen szerelmes. Pejin Lea a Vajdaságban, Zentán született. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem szociológia szakos hallgatója. A Nyugati csiga körfűrésszel álmodik az első verseskötete. Publikált a Magyar Naplóban, az Irodalmi jelenben, az Előretolt Helyőrség magyarországi és vajdasági mellékletében és a Bárka folyóiratban. Az írás mellett saját dalok szerzésével és versmegzenésítéssel foglalkozik.
  • június 20.
    16:30 - 17:30
    Az előadás címe: Gondolatok a magasvérnyomás-betegségről (DR. ÁBRAHÁM GYÖRGY)