SZTE Info

Egyetemtörténeti konferenciát tartottak az SZTE-n

Az SZTE Szaklevéltára egyetemtörténeti konferenciát rendezett: az eseményen elhangzottak az intézmény monográfiájának készülő második kötetéhez nyújtottak érdekes adalékokat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Kolozsvár – Budapest – Szeged, Egyetemünk fél évszázada (1872-1921)” címmel egyetemtörténeti konferenciát szervezett a Szegedi Tudományegyetem Szaklevéltára november 8-án a Rektori Hivatal épületében. Vajda Tamás levéltárvezető, az esemény főszervezője elmondta: a konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Egyetemtörténeti Bizottságának felkérésére rendezték.

 

egyetemtorteneti konferencia– Az esemény témája a Kolozsvári Egyetem 1872–1921 közötti története volt. A címben jelzett három település az intézmény múltjára célzott, hiszen az egyetem 1872-ben a négykarú királyi tudományegyetemként Kolozsváron kezdte meg működését, s folytatta 1921-ig. Bizonyos professzorokat azonban már 1919 májusában kiutasítottak a román hatóságok, ők Budapestre telepedtek át. Ez év ősze és 1921 nyara között két tanévet Budapesten működött az egyetem, 1921 júniusában született meg az a törvénycikkely, amely előírta az egyetem Szegedre kerülését. Így tarthatták meg 1921 októberében az első szegedi tanévnyitót – magyarázta Vajda Tamás, akitől megtudtuk: a konferencia fő apropója a Szegedi Tudományegyetem történetéről készülő monográfia második kötete. Az első két évvel ezelőtt jelent meg. Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója és Varga Júlia, az ELTE levéltárának igazgatóhelyettese szerkesztette. Ez a kötet az egyetem korai történetével foglalkozik: az 1581-1872-ig tartó időszakkal. A konferencia megpróbálta előkészíteni a majdan megjelenő második kötet munkálatait, hiszen a szervezők abban bízva hívták össze a 14 előadót, hogy érdekes adalékkal szolgálnak majd a második kötet elkészítéséhez. A meghívottak döntő többsége Kolozsvárról vagy Marosvásárhelyről érkezett, de voltak köztük miskolci, budapesti és pécsi előadók is.

 

Vajda Tamás elárulta, a tervek szerint a második kötetet az első szegedi egyetemi tanévnyitó 100. évfordulójára, vagyis 2021-re szeretnék megjelentetni. A könyv kiadásához azonban sokéves előkészítő munkára van szükség: a források összegyűjtése és feltárása alapos kutatómunkát igényel.

Szögi László is azt emelte ki a konferencián elmondott megnyitó beszédében, hogy az egyetemek történetének tudományos igényű megírásához nagyon komoly előkészületek szükségesek. Véleménye szerint a kötetet nem szabad egy jubileumhoz kötve hirtelen összeállítani, mert akkor lehet, hogy szép lesz, de nem lesz tartalmas. Az igazi egyetemtörténetet úgy lehet megírni, ha a forrásokat precízen összegyűjtik, és megfelelő forráskritikával feltárják. A szegedi egyetem történetében ez különösen nehéz feladat, hiszen a források szétszóródtak Romániában és Magyarországon, sok forrást pedig még fel sem tártak.

 

Egyetemtorteneti_konferencia
Egyetemtörténeti konferenciát tartottak az SZTE-n - GALÉRIA

 

– Erdély és Szeged esetében komoly tudományos vita alakult ki: nagy kérdés ugyanis, hogy egy universitas kit tekint jogelődjének. Ez egész Európában lényeges kérdés, hiszen egy egyetem fejlődése többlépcsős folyamat, a legritkább eset amikor hirtelen, azonnal klasszikus egyetemként jön létre. A 16-17. században, különösképpen Magyarországon vagy Erdélyben volt ez nehéz. Bizonyos, hogy megtörtént az intézményalapítás 1581-ben, de az számos viszontagságon keresztül vált egyetemmé a 18. század elején. Ezek tehát a vitakérdések: az első lépéseket egyetemnek tekinthetjük vagy sem? A kolléganőmmel minden létező forrást áttekintve nem ezt a kérdést akartuk eldönteni, hanem a tényeket a források alapján leírni, és azt a folyamatot bemutatni, hogy az egyetem nem a semmiből jött létre 1872-ben, hanem nagyon sokféle előzménye volt, sok kísérlet arra, hogy itt egy igazi egyetem működjön. Mi az előzményeket jegyeztük le, most itt az idő, hogy megírják a következő fejezetet – summázta Szögi László.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. június 15.

Kiemelt_Konyvhet_2019

„Amelyik város nincs megírva, nem létezik” – jelentette ki a József Attila-díjas, egykor a szegedi egyetemen tanuló író, Grecsó Krisztián a 90. Ünnepi Könyvhét nyitányán. A szegedi könyvünnep 2019-ben is korábban kezdődött és tovább tart, mint más városokban. A közel 150 program harmadát az SZTE NKI szervezte, minden második rendezvény főszereplője vagy közreműködője kötődik a szegedi universitashoz.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 17.
    14:00 - 15:30
    Jogtudósok titkai. Történetek a titkosszolgálatok és a jogtudományok neves művelőinek XX. századi kapcsolataiból címmel jelent meg a Iurisperitus Kiadó gondozásában dr. Révész Béla (egyetemi docens, SZTE ÁJTK) kötete. A szerzővel Laczkó Sándor (osztályvezető, SZTE Klebelsberg Könyvtár, Különgyűjteményi Osztály) beszélget. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    14:00 - 16:00
    Innovatív, saját fejlesztésű történelmi társasjátékaikat mutatják be az SZTE BTK Történettudományi Doktori Iskola hallgatói, Szegedi Történészhallgatók Egyesületének tagjai: Lengyel Ádám, Mezey Bence, Szabó Levente.
  • június 17.
    16:00 - 17:30
    Legtisztább boldogság – Művelődéstörténeti kalandozás Bolyai Farkas és Bolyai János világában. Vekerdi László Bolyai-színművével és Dávid Lajos két matematikai kéziratával című művét – képekkel illusztrálva – bemutatja a szerző, dr. Szabó Péter Gábor (adjunktus, SZTE TTIK Informatikai Intézet, Számítógépes Optimalizálási Tanszék) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) kérdései nyomán. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    18:00 - 19:00
    Pejin Leával, az SZTE szociológia szakos hallgatójával a Nyugati csiga körfűrésszel álmodik című könyvéről Bene Zoltán író, szerkesztő beszélget. Az SZTE NKI Kulturális Iroda szervezésében Ha most nem ölök meg senkit, akkor soha – mondja tiszta szívvel ez a 21 éves vajdasági lány, aki történetesen a Szegedi Egyetem diákja… Pejin Lea egyik nagy erénye, hogy nem próbál meg koraérett verseket – pardon, leákat – írni. Jól is teszi, mert ilyen mélyen, érzelmesen és színesen csak a húszas éveink elején tudunk alkotni. Nyugati csiga körfűrésszel álmodik – micsoda pompás és hátborzongató cím! Pontosan jellemzi a kényelmetlen dolgokat feszegető, érzelmes, de egyben karcos, gyakran kegyetlen szövegeket, melyek nemcsak a szerelem és a magány regiszterében mozognak, hanem gyakran politikai töltetük is van. Hiába, ha valakinek éppen a mezítlábas Szerbia fekszik az ágyában, az másképpen magyar, és másképpen szerelmes. Pejin Lea a Vajdaságban, Zentán született. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem szociológia szakos hallgatója. A Nyugati csiga körfűrésszel álmodik az első verseskötete. Publikált a Magyar Naplóban, az Irodalmi jelenben, az Előretolt Helyőrség magyarországi és vajdasági mellékletében és a Bárka folyóiratban. Az írás mellett saját dalok szerzésével és versmegzenésítéssel foglalkozik.
  • június 20.
    16:30 - 17:30
    Az előadás címe: Gondolatok a magasvérnyomás-betegségről (DR. ÁBRAHÁM GYÖRGY)