SZTE Info

Irodalmi est Gárdonyi Géza szegedi arcáról

Idén ünneplik Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját, aminek alkalmából Gárdonyi Irodalmi Esteket tartottak szerte az országban, köztük Szegeden is. A téma aktualitását az is adta, hogy az író a városban élt és dolgozott pályája kezdetén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

1863-ban, azaz 150 évvel ezelőtt született a legendás író, Gárdonyi Géza. Ennek a jubileumnak az alkalmából irodalmi estet tartottak a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A helyválasztás azért is különleges, mert a Somogyi utca 7. szám alatt álló épület az író egyik törzshelyének számított, ahol sokszor találkozott barátjával, Dankó Pistával is.

A november 27-i est házigazdája és moderátora Péter László irodalomtörténész volt, aki két előadót hívott meg a beszélgetésre: Z. Szalai Lászlót, kinek nevéhez több Gárdonyi-monográfia is kötődik, valamint Baranyai Zsolt irodalmárt. Mielőtt azonban átadta volna a szót, Péter László hangulatteremtésképpen felolvasta Gárdonyi „Éjjel a Tiszán” című versét, melyet Szeged ihletett.

Z. Szalai László mélyrehatóan kitért Szeged és Gárdonyi Géza kapcsolatára. Mint megtudtuk, a fiatal újságíró 25 évesen költözött a városba, és több lapnak is dolgozott, mint például a Szegedi Híradó és a Szegedi Napló. Előadásában rámutatott, Gárdonyi hároméves itt tartózkodása nehezen mutatható be. Ez abból fakadt, hogy sokszor álnéven publikált, és munkásságát elmosta az idő. Móra Ferenc volt az, aki ezen emlékek rekonstruálására vállalkozott. A korabeli folklór zárkózott, magának való, hallgatag emberként írta le, aki inkább ült otthon, mint a szerkesztőségben. Erre a legendára azonban Gárdonyi írásai cáfoltak rá, amelyben pontos képet adott a kor emberéről.

Ám az is tagadhatatlan, hogy a város és az itt végzett munkássága sokat formálta, hisz a begyűjtött szakmai tapasztalatai mellett első írói sikerei is itt érték. Számtalan irodalmi írása, verse született Szegeden, és ez a kapcsolat az után sem szakadt meg, hogy elköltözött. Z. Szalai László erre példaképp A láthatatlan embert hozta fel, amit a szegedi ásatási emlékek nagyban meghatároztak. Baranyai Zsolt átfogóbb Gárdonyi-képe adott, ám ő sem tagadta, hogy a szegedi motívumok végigkísérték az egész munkásságát, hol egyik, hol másik írásában öltöttek testet egy-egy mellékszereplő vagy anekdota formájában.

 

Feljött a hold a Tiszára.

Csend borult a fűre, fára,

Szeged alatt a szigetnél

áll egy ódon halászbárka.

Holdvilágnál fenn a bárkán

Halászlegény ül magában:

Ül magában s furulyál:

Furulyál az éjszakában.

A Tiszára a sötétség

gyászfátyolként terül hosszan:

gyászfátyolon a csillagok

csillogdálnak gyémántossan.

Talán épp a bárka alatt

lenn a vízben, lenn a mélyben

fekszik egy nagy halott király,

halott király réges-régen.

Koporsója arany, ezüst,

s vasból van a burkolatja.

és a hármas koporsóban

a király a dalt hallgatja.

 

Gárdonyi Géza: Éjjel a Tiszán

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. június 15.

Kiemelt_Konyvhet_2019

„Amelyik város nincs megírva, nem létezik” – jelentette ki a József Attila-díjas, egykor a szegedi egyetemen tanuló író, Grecsó Krisztián a 90. Ünnepi Könyvhét nyitányán. A szegedi könyvünnep 2019-ben is korábban kezdődött és tovább tart, mint más városokban. A közel 150 program harmadát az SZTE NKI szervezte, minden második rendezvény főszereplője vagy közreműködője kötődik a szegedi universitashoz.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 17.
    14:00 - 15:30
    Jogtudósok titkai. Történetek a titkosszolgálatok és a jogtudományok neves művelőinek XX. századi kapcsolataiból címmel jelent meg a Iurisperitus Kiadó gondozásában dr. Révész Béla (egyetemi docens, SZTE ÁJTK) kötete. A szerzővel Laczkó Sándor (osztályvezető, SZTE Klebelsberg Könyvtár, Különgyűjteményi Osztály) beszélget. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    14:00 - 16:00
    Innovatív, saját fejlesztésű történelmi társasjátékaikat mutatják be az SZTE BTK Történettudományi Doktori Iskola hallgatói, Szegedi Történészhallgatók Egyesületének tagjai: Lengyel Ádám, Mezey Bence, Szabó Levente.
  • június 17.
    16:00 - 17:30
    Legtisztább boldogság – Művelődéstörténeti kalandozás Bolyai Farkas és Bolyai János világában. Vekerdi László Bolyai-színművével és Dávid Lajos két matematikai kéziratával című művét – képekkel illusztrálva – bemutatja a szerző, dr. Szabó Péter Gábor (adjunktus, SZTE TTIK Informatikai Intézet, Számítógépes Optimalizálási Tanszék) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) kérdései nyomán. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    18:00 - 19:00
    Pejin Leával, az SZTE szociológia szakos hallgatójával a Nyugati csiga körfűrésszel álmodik című könyvéről Bene Zoltán író, szerkesztő beszélget. Az SZTE NKI Kulturális Iroda szervezésében Ha most nem ölök meg senkit, akkor soha – mondja tiszta szívvel ez a 21 éves vajdasági lány, aki történetesen a Szegedi Egyetem diákja… Pejin Lea egyik nagy erénye, hogy nem próbál meg koraérett verseket – pardon, leákat – írni. Jól is teszi, mert ilyen mélyen, érzelmesen és színesen csak a húszas éveink elején tudunk alkotni. Nyugati csiga körfűrésszel álmodik – micsoda pompás és hátborzongató cím! Pontosan jellemzi a kényelmetlen dolgokat feszegető, érzelmes, de egyben karcos, gyakran kegyetlen szövegeket, melyek nemcsak a szerelem és a magány regiszterében mozognak, hanem gyakran politikai töltetük is van. Hiába, ha valakinek éppen a mezítlábas Szerbia fekszik az ágyában, az másképpen magyar, és másképpen szerelmes. Pejin Lea a Vajdaságban, Zentán született. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem szociológia szakos hallgatója. A Nyugati csiga körfűrésszel álmodik az első verseskötete. Publikált a Magyar Naplóban, az Irodalmi jelenben, az Előretolt Helyőrség magyarországi és vajdasági mellékletében és a Bárka folyóiratban. Az írás mellett saját dalok szerzésével és versmegzenésítéssel foglalkozik.
  • június 20.
    16:30 - 17:30
    Az előadás címe: Gondolatok a magasvérnyomás-betegségről (DR. ÁBRAHÁM GYÖRGY)