SZTE Info

Jóval több mint kütyükészítés: menedzsmentinnovációkról az SZTE GTK-n

Az SZTE Gazdaságtudományi Kar kétnapos konferenciájának előadásai rávilágítottak, óriási társadalmi haszonnal bírnak a nem elsősorban technológiai, hanem nonprofit, társadalmi típusú, illetve az üzleti jellegű innovációk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Menedzsmentinnovációk a businessben és a non-businessben címmel rendez konferenciát november 28-án és 29-én a Magyar Tudomány Ünnepéhez csatlakozva az SZTE Gazdaságtudományi Kar. A tudományos seregszemle céljául azt tűzték ki a szervezők, hogy interaktív formában tekintsék át a vállalatok, üzleti és non-business szervezetek menedzselésében bekövetkező innovációkat, innovatív trendeket áttekintése, illetve megvitassák az e témakörben született kutatások eredményeit. A szervezetek menedzsmentjéről alkotott gondolatok, különböző szemléletek radikális átalakuláson mentek át az elmúlt húsz évben, mely átalakulásokat a világgazdasági válság nem csupán felgyorsította, hanem sok területen gyökeresen új irányvonalakkal is gazdagította. E változások közepette átalakult a szervezetről, a versenyről vagy az egyes gazdálkodási területekről alkotott kép nem csupán a business, hanem az azzal tevékenységi szinten összefonódó, esetenként markáns önálló identitást öltő non-business szférában is. Ezért szükséges a változások áttekintése, a tapasztalatok megvitatása, mely egyben kiváló alkalmat teremt az e területtel foglalkozó kutatók, szakemberek találkozására, további együttműködéseik fejlesztésére.

 

A nagyszabású esemény Vilmányi Márton, az SZTE Gazdaságtudományi Kar dékánjának köszöntőjével indult a fakultás főépületének aulájában, majd Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora mondott nyitóbeszédet. A professzor a Magyar Innovációs Szövetség elnökeként is arról szólt, hogy az utóbbi tizenöt-húsz évben Magyarországon a különböző felek gyakorlatilag elbeszélnek egymás mellett abban a tekintetben, mi is az innováció. Úgy fogalmazott, az innovációs törvény alapvetően a technológiai innovációra szorítkozik, a menedzsment típusú innovációnak nincs meg a megfelelő helye a gondolkodásban, miközben a „kütyükészítés” csak egy szűk szegmense az innovációnak. – Fontos lenne, hogy legalább a szakmai körök értsék meg, az innováció egészen más, jóval több is lehet, mint egyszerű termékfejlesztés. Nagyon nagy szükség van a társadalmi, nonprofit innovációkra, melyek eredménye a hagyományos értelemben ugyan nehezen mérhető, ám jelentős társadalmi haszonnal bírnak. Azt is mondhatnám, ebben a bonyolult világban ön- és közveszélyesen élnénk ezek nélkül – szögezte le Szabó Gábor.

 

A konferencia megnyitóján három plenáris előadás hangzott el. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a vállalati versenyképesség tényezőit mutatta be, valamint vázolta annak összefüggéseit a nemzeti versenyképességgel. A Corvinuson 1995 óta működő Versenyképesség Kutató Központ már öt alkalommal készített e témakörben komoly kérdőíves felmérést, hazánkban ők rendelkeznek a legnagyobb vállalati adatbázissal. Vizsgálatuk alapvetően társadalmi megközelítésű, mércéjét a jólétből vezetik le. A professzortól megtudtuk: a Világgazdasági Fórum 148 ország rangsorában a 63. helyre teszi jelenleg Magyarországot a versenyképességet tekintve, ami elkeserítő annak tükrében, hogy 2001-ben még a 29. pozíciót foglaltuk el, onnantól kezdve viszont gyakorlatilag állandó lecsúszás figyelhető meg. A legrosszabb eredményeket a rövid távon változtatható mutatók terén éri el hazánk, úgy mint az üzleti és az intézményi környezet. Az átlagosnál jobbnak mondható viszont a felsőoktatásunk, az innovációnk és a technológiai felkészültségünk.

 

Visszatérve a Corvinus kutatásaira, 2007 és 2011 között – folytatta Chikán Attila – Magyarországon leginkább a többségi külföldi tulajdonú nagyvállalatok, a feldolgozóiparban tevékenykedő, nem diverzifikált, a koncentrált belföldi piaci fókuszú, a mérsékelt növekedési törekvéseket megfogalmazó, illetve proaktivitást mutató, pozitív önértékeléssel bíró cégek számítottak versenyképesnek. Ami a másik oldalt illeti, legrosszabb a helyzetük szektorfüggetlenül az állami tulajdonú, koncentrált belföldi piacú, önmagukat lemaradónak tartó, alkalmazkodó vállalatoknak. A legújabb felmérésük gyorsjelentése ugyan csak a jövő esztendő elejére várható, ám a professzor kijelentette, aligha várható, hogy 2011 óta megváltoztak volna ezek a trendek. Chikán Attila végezetül külön-külön elemezte a multinacionális, valamint a hazai kis- és közepes vállalkozások versenyképességét. – A vállalati versenyképességet elsősorban a saját struktúrák és mechanizmusok határozzák meg, de a környezet is radikálisan befolyásolja. Tudni kell, hogy a hazai versenyképességi környezet nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, más országokhoz és saját lehetőségeinkhez képest is rosszul működünk. Ezzel együtt továbbra is az üzleti szféra a legerősebb része a magyar társadalomnak – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a jelenlegi helyzetben minden vállalatnak egyénileg kell megtalálnia a mozgásterét.

 

A non-business menedzsment legújabb kihívásairól tájékoztatta az érdeklődőket Farkas Ferenc (Pécsi Tudományegyetem). Elárulta, a közintézményeket, közüzemeket, civil szervezeteket, a nonprofit szférát és a közmunkásokat átfogó, közel 80 ezer szervezetet felölelő, jóval több mint egymillió embert foglalkoztató szektorról beszélhetünk, így közel sem mindegy, milyen innovációk működnek a non-business területen. Véleménye szerint rendkívül fontos ennek kutatása és oktatása. A plenáris előadások sorát Szintay István (Miskolci Egyetem) zárta, aki az innovatív, illetve a határok nélküli szervezetekről értekezett. Mint kifejtette, a világ egyértelműen kompetenciaalapú cégépítés felé mozdult el, ahol a kulcskompetencia az innováció. Előadásában a struktúra, a folyamatok, az értékrend és a szervezeti határok szempontjából, négydimenziós vizsgálatot segítségül hívva tekintette át az innovatív vállalatokat.

 

A konferencia november 28-án és 29-én szekcióülésekkel folytatódott, illetve folytatódik.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. június 15.

Kiemelt_Konyvhet_2019

„Amelyik város nincs megírva, nem létezik” – jelentette ki a József Attila-díjas, egykor a szegedi egyetemen tanuló író, Grecsó Krisztián a 90. Ünnepi Könyvhét nyitányán. A szegedi könyvünnep 2019-ben is korábban kezdődött és tovább tart, mint más városokban. A közel 150 program harmadát az SZTE NKI szervezte, minden második rendezvény főszereplője vagy közreműködője kötődik a szegedi universitashoz.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 17.
    14:00 - 15:30
    Jogtudósok titkai. Történetek a titkosszolgálatok és a jogtudományok neves művelőinek XX. századi kapcsolataiból címmel jelent meg a Iurisperitus Kiadó gondozásában dr. Révész Béla (egyetemi docens, SZTE ÁJTK) kötete. A szerzővel Laczkó Sándor (osztályvezető, SZTE Klebelsberg Könyvtár, Különgyűjteményi Osztály) beszélget. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    14:00 - 16:00
    Innovatív, saját fejlesztésű történelmi társasjátékaikat mutatják be az SZTE BTK Történettudományi Doktori Iskola hallgatói, Szegedi Történészhallgatók Egyesületének tagjai: Lengyel Ádám, Mezey Bence, Szabó Levente.
  • június 17.
    16:00 - 17:30
    Legtisztább boldogság – Művelődéstörténeti kalandozás Bolyai Farkas és Bolyai János világában. Vekerdi László Bolyai-színművével és Dávid Lajos két matematikai kéziratával című művét – képekkel illusztrálva – bemutatja a szerző, dr. Szabó Péter Gábor (adjunktus, SZTE TTIK Informatikai Intézet, Számítógépes Optimalizálási Tanszék) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) kérdései nyomán. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    18:00 - 19:00
    Pejin Leával, az SZTE szociológia szakos hallgatójával a Nyugati csiga körfűrésszel álmodik című könyvéről Bene Zoltán író, szerkesztő beszélget. Az SZTE NKI Kulturális Iroda szervezésében Ha most nem ölök meg senkit, akkor soha – mondja tiszta szívvel ez a 21 éves vajdasági lány, aki történetesen a Szegedi Egyetem diákja… Pejin Lea egyik nagy erénye, hogy nem próbál meg koraérett verseket – pardon, leákat – írni. Jól is teszi, mert ilyen mélyen, érzelmesen és színesen csak a húszas éveink elején tudunk alkotni. Nyugati csiga körfűrésszel álmodik – micsoda pompás és hátborzongató cím! Pontosan jellemzi a kényelmetlen dolgokat feszegető, érzelmes, de egyben karcos, gyakran kegyetlen szövegeket, melyek nemcsak a szerelem és a magány regiszterében mozognak, hanem gyakran politikai töltetük is van. Hiába, ha valakinek éppen a mezítlábas Szerbia fekszik az ágyában, az másképpen magyar, és másképpen szerelmes. Pejin Lea a Vajdaságban, Zentán született. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem szociológia szakos hallgatója. A Nyugati csiga körfűrésszel álmodik az első verseskötete. Publikált a Magyar Naplóban, az Irodalmi jelenben, az Előretolt Helyőrség magyarországi és vajdasági mellékletében és a Bárka folyóiratban. Az írás mellett saját dalok szerzésével és versmegzenésítéssel foglalkozik.
  • június 20.
    16:30 - 17:30
    Az előadás címe: Gondolatok a magasvérnyomás-betegségről (DR. ÁBRAHÁM GYÖRGY)