SZTE Info

Szabadegyetem-Szeged: Mikroinvazív sebészet a nőgyógyászatban

A nőgyógyászatban alkalmazott sebészi beavatkozásokról tartott előadást Németh Gábor a Szabadegyetem-Szeged november 6-i előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Németh Gábor jelenleg az SZTE ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi docense. Több mint két évet töltött a Yale-en, ahol a nőgyógyászati endokrinológiával foglalkozott. De tanulmányútjain érintette Európa több országát is. Tagja a Magyar- Európai Nőorvos Társaságnak, a Magyar Nőgyógyászok Endoszkóp Társaságának.

Az előadó témájául a mikroinvazív (más néven kulcslyuk) sebészetet választotta. A nőgyógyászatban alkalmazott eljárásnak két ága van: hastükrözés és méhtükrözés. Előbbi, azaz az endoszkópia előnye, hogy kisebb a metszés (esztétikusabb), kisebb az esélye a fertőződésnek, kisebb a műtét utáni fájdalom, a betegek hamarabb felépülhetnek. Hátránya viszont, hogy drágább műszereket és komoly szakértelmet igényel.

Az előadó sietett leszögezni, hogy a mikroinvazív sebészet gondolata nem új. Ám a szükséges eszközök hiánya ennek az gyógyászati ágnak a fejlődését sokáig hátráltatta. Németh Gábor ezt követően áttekintette az orvosi műszerek (orvosi tűk, sterilizálás, megvilágító eszközök) fejlődését, amelyek nélkül a nőgyógyászat nem tartana ott, ahová eljutott.

A jelenlévők megismerkedhettek az alapvető műtéti beavatkozás menetével. A beteget felhelyezik az asztalra, elaltatják, a Veress tűvel a köldök alatt ejtett metszésből bejutnak a hasüregbe, és azt szén-dioxiddal feltöltik. Majd a trokárral egy hüvelyt hagynak a hasüregben. Ez a hüvely segíti az endoszkópiás optika bejutását. Így a többi lépés már nem vakon történik. Ma már az endoszkópiás kábelhez már egy videokamera is csatlakozik, hogy a beavatkozást végző orvosok mindent jól megfigyelhessenek.

A mikroinvazív sebészetet két részre oszthatjuk, diagnosztikus és operatív beavatkozásra. Ezekre az eljárásokra több példát is kivetített a szakember. Az előadás végén a laporoszkóppal történő méheltávolítást tárgyalta, pontosabban annak különböző válfajait. Annak kapcsán, hogy mikor érdemes laporoszkópiás eljárást alkalmazni, Németh Gábor úgy vélekedett, hogy mindig le kell bontani a lehetőségeket az adott betegre, és sosem szabad erőltetni az operációt, főleg ha nem ismeri ezt a technikát. – Az amatőrök addig gyakorolnak, amíg igazuk nem lesz. A profik viszont addig, amíg egy rossz tapasztalatuk nincs – idézett egy mondást ennek kapcsán az előadó. – Ám ha lépni kell, akkor tegyük meg a nagy lépést, mert ettől haladunk előre – zárta a gondolatait Németh Gábor.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *