SZTE Info

SzeReTeD-konferencia: középpontban a tudománynépszerűsítés

A Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratórium (SzeReTeD) november 15-én és 16-án „…hogy a tudományt megszerettesd!” címmel rendezett országos szakmai műhelykonferenciát.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A konferencia a TÁMOP-3.1.3-as pályázati konstrukció nyertes intézményeit képviselők (intézményvezetők, projektmenedzserek, szakmai vezetők, laborvezetők, pedagógusok) és a természettudományok oktatását fontosnak ítélő köznevelési intézmények (intézményvezetők, természettudományos szakos pedagógusok) számára kínált tanácskozási, konzultációs, hálózatépítési lehetőséget – szakmai előadások és tapasztalatcsere által.


 

Fizikai és szellemi építkezés

 

A pályázat kiírójának célja az volt, hogy ne csupán falakat és eszközöket teremtsünk, hanem szakmai műhelyt hozzunk létre. A fizikai építkezés mellett még fontosabb volt a szellemi építkezés hangsúlyozta megnyitó beszédében Dobi János. Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium igazgatójától megtudtuk: a pályázat kiírói olyan iskoláknak adtak lehetőséget egy laboratórium bővítésére, fejlesztésére, épületrész gazdagítására, amelyekben eddig is hagyományai voltak a természettudományos oktatásnak, ahol a módszertani kultúrát is fejleszteni kívánták. Ennek a feladatnak a teljesítése mellett azonban partnerintézményi hálózatrendszer kiépítését is előírták. Ezen rendszer országos konferenciáját rendezték Szegeden.


 

Új célokat kell megfogalmazni

 

A konferencián Gönczi Károly, az ESZA Nonprofit Kft. monitoring szakértője hangsúlyozta a szegedi sajátosságokat: azt az elméleti hátteret, szakmai bázist, amelyet a Szegedi Tudományegyetem tud nyújtani a projektnek. Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézet vezetője előadásában rávilágított arra a tényre, hogy a természettudományok tanítása világszerte válságban van, de Magyarországon különösen drasztikus a helyzet. Egyre kevesebben szeretik tanulni a természettudományos tárgyakat, egyre kevesebben lépnek a kutatói pályára. Ezért rendkívül égető feladat a természettudomány tanulás és tanítás céljainak újrafogalmazása.


 

„Ahol a tudományt megszereted”

 

A természettudományok tanulásának megszerettetése a célja a SzeReTeD laboratóriumnak, amely 2013 májusában kezdte el működését a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban. A laboratóriumot Csiszár Imre laborvezető mutatta be a résztvevőknek. Az új infrastruktúra kialakításához az SZTE a TÁMOP-3.1.3-10/2-2010-0013 számú, „Természetismereti tudástárral támogatott közoktatás fejlesztés”című projekten 168 millió forint európai uniós támogatást nyert. A labor 250 négyzetméteren helyezkedik el a kiszolgálóegységekkel együtt. Két helyiségben 20-20 diák foglalkoztatására van lehetőség. Az egyikben kémia-, biológia-, míg a másikban a fizika-, földrajzkísérleteket lehet végezni. A tananyagfejlesztés elsősorban ebből a négy természettudományos tárgyból történt meg.

 

A központ a régióból 18 partnerintézménnyel, általános és középiskolával dolgozik együtt. Eddig 400 órát tartottak a laboratóriumban, ahova a délelőtti órákban tanulócsoportok érkeznek, és laborgyakorlatokon vesznek részt. Délután tehetséggondozási, szakköri foglalkozásokat tartanak.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében