Középiskolák képviselőinek mutatták be a szegedi mérnökképzést

Az SZTE Mérnöki Kar Moszkvai körúti épületében tartott népszerűsítő tájékoztatót szeptember 26-án az MK vezetése. Számos szakközépiskola képviseletében jelentek meg osztályfőnökök, igazgatók, pedagógusok.

„Jövőnk záloga az értékteremtő mérnöki tudás” – csengett fel a Mérnöki Kar mottója Keszthelyi-Szabó Gábor dékán, rector emeritus köszöntőjében. Megemlítette, hogy a középiskoláknak és az egyetemnek közösek az érdekei, hiszen akkor boldog mindenki, ha az iskolapadok tele vannak érdeklődő, tehetséges tanulókkal. Így az universitas is akkor tudja magát fenntartani, ha a középiskolákban sokan tanulnak, a diákok meghatározó része a továbbtanulás mellett teszi le voksát; külön öröm persze, ha ezek a tanulók műszaki érdeklődéssel rendelkeznek.

Kiemelte, a Mérnöki Kar az elmúlt hét-nyolc évben már markáns fakultássá nőtte ki magát a Szegedi Tudományegyetemen. 2001-ben megálmodtak egy hosszabb távú elképzelést, mely szerint infrastrukturális fejlesztéssekkel a műszaki és az anyagtudományi képzés fejlődésnek indulhat. 2006 óta tart a Mérnöki Kar megújulása, az ekkori portfólióban szerepelt már az anyagmérnök, élelmiszermérnök, gépészmérnök és agrármérnök szak is. A 2007/2008-as tanévben már 10 BSc (alapképzés) és 3 MSc (mesterképzés) indításával büszkélkedhettek. A dékán megjegyezte, a mérnökképzés kifejezetten tudásorientált, teljes mértékben kutatás-fejlesztésre épül. Távlati terveiket is felvázolta, miszerint természettudományos alapismeretekkel kapcsolatban szakmai kurzusokat vezetnek majd be alap- és mesterszakon, valamint műszaki területen mester- és doktori képzéseket indítanak. Megemlítette az úgynevezett duális képzéseket, melyeknek célja a felfutó és tervezett szakok gyakorlati képzése megbízható hátterének kialakítása, kihelyezett képzések a versenyszférában.

Ezután Hodúr Cecília egyetemi tanár, általános dékánhelyettes vette át a szót, aki a karon folyó pályázati kutatásokat ismertette a résztvevőkkel. Jelenleg két TÁMOP-projektjük van folyamatban, melyek célja, hogy az eddigi kutatási eredményeket átültessék az oktatásba. Határon átnyúló pályázati együttműködésekben is részt vesznek szerbiai, romániai partnereikkel. Az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) pályázatuk a hulladékmentes szennyvíz feldolgozási technika kialakítására irányul. Ennek a kutatócsoportnak a mottója a „nincs hulladék, csak alapanyag rossz helyen”. Zárásként kiemelte, húsz olyan publikációjuk született, amelyben hallgatók is szerepet vállaltak.

Panyor Ágota egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes a Mérnöki Kar képzési palettáját mutatta be. Örömmel vázolta fel, hogy az utóbbi öt évben a hallgatói létszám 40 százalékos növekedést mutat. A kar alapképzései két csoportra bonthatók: az agrár- és a műszaki képzési területre, melyekben az egyes szakok elvégzése után a hallgatók különböző szakosodási lehetőségek közül választhatnak. A mesterszakok közül okleveles élelmiszermérnök, vidékfejlesztési agrármérnök és műszaki menedzser szakok választhatóak. Továbbá kínálnak szakirányú továbbképzéseket azoknak, akik már diplomát szereztek egy adott szakon.

A kultúra és az egészségtudat integrálása az élelmiszer-ipari szakképzésbe címmel Vincze-Lendvai Edina főiskolai docens tartott előadást a „Leonardo” pályázatról. Ehhez a pályázathoz Magyarország 1997-ben csatlakozott. A cél, hogy a résztvevők támogassák egymást, eredménye pedig lehet könyv, weboldal vagy épp konferencia is. Jelenleg egy 2012-2014-es projekt van folyamatban, melyben a középiskolások egészséges táplálkozásával kapcsolatos ismereteket kívánják fejleszteni egy új kötet megszerkesztésével. Az MK feladata a könyv egyes fejezeteinek megírása, weboldal létrehozása és kezelése, valamint kutatások elvégzése.

Az előadások után a résztvevők laborlátogatásokat tehettek, ahol a tanárok, doktoranduszok kíséretében tekinthettek meg különböző eszközöket, ismerhették meg azok működését és használatát.

Gábor Viktor