„Lépésről lépésre” mozogni és fejlődni

Pásztai Zoltán, a Nagyváradi Egyetem docense látogatott el az Erasmus-programnak köszönhetően az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karra. Az ETSZK Bal Fasori épületében 2014. április 15-én tartott előadást, mely a gyerekek mozgásszervi rendellenességei esetében használt „Zoli box” technikák jelentőségéről szólt a stato-kinetetikus funkció biztosításában. Tudni kell, hogy a Pásztai Zoltán és munkatársai által kidolgozott és szabadalmaztatott eszköz és eljárás széles körűen alkalmazható a gyermekkori neurológiai rendellenességek fizioterápiájában, a neurohabilitációban és rehabilitációban. Segíti a helyes testtartás kialakítását, egy lépcsőfok lehet az egyensúly fejlesztésében, hozzájárul a gyermek mindennapi aktivitásának fejlesztéséhez

A szakember Szegeden arról beszélt, hogy a gyereknevelésben neurofizikai és pszichikai felelősséget kell vállalniuk a szülőknek a gyermekeikért, hiszen minden esetben mi vagyunk a felelősek értük. Fontos, hogy a gyerek ne csak lelki törődést kapjon, de kialakuljon a megfelelő testtartása és a megfelelő izomműködése is, hiszen mai gyermekek körében már sokkal nagyobb a deformitás esélye. Megtudhattuk az előadáson azt is, hogyha a gyereknek növekedése során kimaradnak különböző fejlődési szakaszok, az több problémát is okozhatnak a későbbiek során. Ilyen például a négykézláb menés kimaradása, amiért a szülők akár maguk is lehetnek hibásak. – Mert a gyereknek piszkos lesz a keze – világította meg Pásztai Zoltán. Ennek kihagyása során a gyermeknél előfordulhat, hogy az egyik láb rövidebb lesz a másiknál. Ugyanakkor nem tanulja meg felfelé tartani a fejét, így több izomműködés nem kapcsolódik össze az aggyal, ez pedig elősegítheti később a diszgráfiát és diszlexiát a gyermekeknél. De a nem megfelelő mozgás már az anya hasában elkezdődik, hiszen az anyukák autót vezetnek terhességük alatt, ennek következtében a gyermek összehúzódik a hasban. Majd a nem természetes szülés következtében a gyermek nem spirális mozgásban születik, ami ugyancsak hasonló problémák kialakulásához járul hozzá.

– Már szállóigévé vált a „Zoli box” kifejezés, így hát ez maradt a neve – mesélt saját munkájáról. A „Zoli box” – mint nevében is rejlik – különböző méretű dobozokból áll. Ezeknek a dobozoknak a segítségével végeznek el a gyerekek különböző gyakorlatokat. 1993-tól 2003-ig 2228 esete volt, akiknek ezzel a technikával segített. Akadt közöttük hipertóniás gyermek, agysérült gyermek, hátgerinc-operált kislány, egy vak kisfiú és térdműtéten átesett 17 éves is. Több képen láthatták a résztvevők ezeknek a gyerekeknek a fejlődését. Például azt, hogyan tanultak meg egyensúlyozni, újra járni, és fogyatékosságukkal együtt élni. Láthatták a 17 éves, térdén operált fiút, amint oldalazó mozgást végez, miközben a dobozra támaszkodik. Ezáltal az agya egy másik képet kap a mozgásáról, és így nem a régi, helytelen járását folytatja, amit a mankóra támaszkodás eredményezne. Egy másik képsorozaton a vak kisfiú szerepelt, aki az utasításra a megfelelő tárgyakat vette ki a dobozból, így megtanulva azt, hogyan találja fel magát a környezetében. De volt egy 7-8 hónapos gyermek is, aki a funkcionális mozgást gyakorolta, vagyis miután beletették a dobozba, kimászott abból. Ugyanakkor az előadó fontosnak tartotta kiemelni, hogy a „Zoli box” nemcsak mozgássérült vagy beteg gyerekek számára hasznos hanem egészséges gyermekeknek is segít megtanulni például a helyes testtartást.

Az előadás végén a vendégek kérdezhettek Pásztai Zoltántól. és részletesebben átbeszélhették a „Zoly box” technika jelentőségét és eredményességét.

Herédi Renáta