Multidiszciplináris szegedi csapat a gyulladásos és daganatos megbetegedések nyomában

A 2013. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban megvalósuló programra 754 021 826 forint európai uniós és állami támogatást nyert el a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja. A közös munka központi célja olyan problémák felvetése, kísérletek kidolgozása és elvégzése volt, melyek a gyulladásos és a daganatos megbetegedések okainak megismerését és ezen ismeretekre alapozva személyre szóló, célzott terápiás eljárások kidolgozását emelik a középpontba.

Multidiszciplináris szegedi csapat a gyulladásos és daganatos megbetegedések nyomában - GALÉRIA

Széles összefogás

– Rendkívül fontos és sikeres projektet zárunk, mely számos előnnyel bírt. Tudni kell, hogy a betegségek kialakulásában általában két fontos körülmény játszik szerepet. Ebből az első csoportot a magunkkal hozott genetikai faktorok alkotják (melyek lehetnek egyes betegségeket kiváltó genetikai tényezők vagy rizikófaktort növelő eltérések), a másodikat pedig azok a környezeti effektusok, amelyek az életünk folyamán érnek bennünket (beleértve akár a napsugárzás okozta ártalmakat, a dohányzást, az alkoholt), és a szervezeten belül elváltozásokat, gyulladásos, daganatos megbetegedéseket vagy számtalan más kórképet okozhatnak. Ezek a betegségek jelentik a legnagyobb kihívást a modern egészségügy számára. Ilyen komplex problémakörre csak egy erős, multidiszciplináris csapat tud válaszokat adni nagyon sok különböző módszertani elemet segítségül hívva. Szegeden ez valósult meg. Széles összefogással állt össze a konzorcium, melynek része volt az SZBK mint a legnagyobb hazai élettudományi centrum, illetve az SZTE mint kiválósági központ számos kara – vázolta Hegyi Péter professzor (SZTE Általános Orvostudományi Kar), a projekt szakmai vezetője. Az ÁOK-n kívül egyébként a Gyógyszerésztudományi, a Fogorvostudományi, a Természettudományi és Informatikai, valamint az Állam- és Jogtudományi Kar egyes egységei is bekapcsolódhattak a pályázatba. Sok százan vettek részt a munkában: a betegágy mellett dolgozó klinikai orvosok és alapkutatást végző tudósok összefogása új terápiás irányvonalak kidolgozása, a betegek életminőségének javítása felé nyithat utat.

A mátrixfolyamatok ereje

A professzor hozzátette, az orvostudományban természetesen két év alatt nem lehet csodákat tenni, ám a programban számos biztató eredmény született, mint ahogy az is fontos, hogy a munka nem előzmény nélküli, hiszen korábbi együttműködések, „előkísérletek” előzték meg. Abban bíznak, hogy újabb pályázatok támogatásával folytathatók a megkezdett kutatási tevékenységek, fenntartható a konzorcium egysége. – Több betegségtípus esetében jelentős előrehaladást mutattunk fel. A gasztroenterológiai altémában például a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulását vizsgáltuk, és számos gyógyszertámadáspontot azonosítottunk, melyek a későbbi terápiához vezethetnek, azaz újabb pályázatok révén már a gyógyszerfejlesztés vagy a klinikai kipróbálás is megvalósítható. Ugyanígy ígéretes eredményeket értek el a szegedi kutatók többek között a gyulladásos folyamatokban a szövetvédelem szempontjából, az immunológiai és biokémiai alapkutatásokban, emellett annak vizsgálatában, milyen szerepet játszik az immunrendszer a kórokozók és károsító anyagok által kiváltott megbetegedések kezelésében, vagy éppen a szájüregi gyulladásos folyamatok kutatásában. Ezek a mátrixfolyamatok azért rendkívül kedvezőek, mert gyönyörűen épülnek egymásba, és így akár egy évtized alatt el lehet érni, hogy megoldást találjunk egy korábban gyógyíthatatlan betegség kezelésére – magyarázta.

Tudományos fokozatok, nemzetközi partnerségek

Hegyi Péter – aki külön köszönetét fejezte ki a Sümegi Tünde vezette projektmenedzsmentnek – azt is kiemelte, a projekt nagymértékben segítette mind a graduális, mind a posztgraduális képzést. Számos szakdolgozat, TDK-dolgozat született a program támogatásával, sokan szerezték meg PhD vagy éppen MTA doktori fokozatukat, ezek egy része a pályázat nélkül nem jöhetett volna létre. Új nemzetközi kapcsolatok és együttműködések is születtek, melyekre európai pályázatok épülhetnek a jövőben. Kemény Lajos tudományos és innovációs rektorhelyettes – a projekt korábbi szakmai vezetője – kifejtette, az egyetem elkötelezett a megkezdett kutatások folytatása mellett. Az SZTE keresi a pályázati forrásokat, addig is a pályázat lezárultát követően 3 hónapra meghosszabbítja a hasznos kutatásokat végzők szerzők szerződését, egyúttal kérte a karokat, lehetőség szerint ők is nyújtsanak segítséget a továbbfoglalkoztatásban.

SZTEinfo

Fotó: Herner Donát