Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Hazánkban első alkalommal rendeznek nemzetközi karaim konferenciát, melynek a Szegedi Tudományegyetem ad otthont. Az MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoport szervezésében, a Szegedi Tudományegyetem és az Uppsalai Egyetem (Svédország) támogatásával az eltűnőben lévő török nyelvről, értékeinek megőrzéséről magyar és külföldi kutatók tartanak előadást.
Első alkalommal a Szegedi Tudományegyetem ad helyet nemzetközi karaim konferenciának, amelyet 2014. június 13-án rendeznek meg az SZTE BTK Kari Konferenciatermében (Szeged, Egyetem u. 2). A konferenciát az MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoport, a Szegedi Tudományegyetem és az Uppsalai Egyetem (Svédország) támogatásával bonyolítják le.
A Kelet-Európában, elsősorban Lengyelországban, Litvániában, Ukrajnában és Oroszországban élő karaimok a török nyelvek kipcsak ágába sorolható nyelvet beszélik, illetve beszélték. Három fő nyelvjárásuk ismert: troki karaim (Litvánia), halicsi karaim (Ukrajna) és krími karaim (Krím félsziget). Ezek közül kettő immár kihaltnak tekinthető, csak a troki karaim nyelvjárásnak vannak még beszélői (kb. 50 fő). Habár az utóbbi évtizedben történtek törekvések a troki nyelvjárás revitalizálására, a nyelv maga veszélyeztetett nyelvnek tekinthető.
Vallásukat tekintve a karaimok, eltérően a török nyelvű népek nagy többségétől, nem a muszlim hit, hanem a karaita judaizmus követői. Ezáltal a huszadik század elejéig elsősorban héber ábécét használtak még saját nyelvük lejegyzésére is. Magas szintű hébernyelv-ismerettel bírtak, melyet szent nyelvként tiszteltek. A huszadik század történelmi eseményeinek hatására ma már sem a héber ábécét, sem a héber nyelvet nem ismerik. Így régi irataikat, könyveiket sem tudják elolvasni.
A gazdag karaim forrásanyag (mely alatt mind héber, mind pedig karaim nyelvű emlékeket értünk) feldolgozása és publikálása a tizenkilencedik század végén, a huszadik század elején megkezdődött, ám még mindig rengeteg teendő vár a turkológusokra és a hebraistákra. A workshopon a turkológia jeles képviselői mellett hebraista kollégák, illetve három előadóval a karaim közösségek is képviseltetik magukat.
A konferencián előad az SZTE altajisztika szakán diplomát szerzett Olach Zsuzsanna, akit az Uppsalai Királyi Humán Tudományok Társasága Westin-díjjal tüntetett ki idén februárban.
A konferencia nyelve az angol, előadói:
Abkowicz Mariola (Adam Mickiewicz University, Poznań, Poland)
Csató Éva Á. (Uppsala University, Uppsala, Sweden)
Firkavičiūtè Karina (Karaim Cultural Society, Vilnius, Lithuania)
Harviainen Tapani (Helsinki University, Helsinki, Finnland)
Ivanics Mária (Szegedi Tudományegyetem)
Jankowski Henryk (Adam Mickiewicz University, Poznań, Poland)
Johanson Lars (Johannes Gutenberg Universtiy of Mainz, Mainz, Germany)
Károly László (Johannes Gutenberg Universtiy of Mainz, Mainz, Germany)
Németh Michał (Jagiellonian Universtiy, Kraków, Poland)
Olach Zsuzsanna (MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoport)
Róna-Tas András (Szegedi Tudományegyetem)
Sulimowicz, Anna (University of Warsaw, Warsaw, Poland)
Tuori, Riikka (Goethe Universtiy, Frankfurt am Main, Germany)
A konferencia programja itt tekinthető meg.
