SZTE Info

Kurzus indult az SZTE-n a magyarországi cigányság társadalomtörténetéről

A magyarországi kisebbség történelmébe és kultúrájába nyújt betekintést az SZTE egyik általánosan művelő kurzusa, ahol a hallgatók változatos szemszögből ismerhetik meg a roma társadalomtörténetet.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A magyarországi cigányság társadalomtörténete” címmel a 2013/2014-es év tavaszi szemeszterében általánosan művelő kurzust szervezett a Szegedi Tudományegyetemen és a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium. A szervezők alapvető célkitűzése volt, hogy megismertessék a kurzust felvevő közel 30 hallgatóval a kisebbségi történelmet és kultúrát. Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes elmondása szerint a cél kezdetektől fogva az ismeretterjesztés volt, és ennek érdekében tudatosan különböző kutatási területekről kértek fel oktatókat. Az eddigiek során tartottak előadást a néprajz, a szociológia és a történelem témaköréből. A nemzeti romastratégiát Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mutatta be a diákoknak. – Az előadás-sorozat rendkívül sikeresnek mondható. A mai világban az ilyen kurzusok hiánypótlónak nevezhetőek, lévén megkerülhetetlen, hogy a fiatal értelmiség az egyetemen keresztül is találkozzon a kisebbség problémájával, és ne csak média vagy a politika közvetítésével – mondta Mészáros Ferenc, a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium igazgatója.

 

2014. április 23-án Marjanucz László, az SZTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék vezetője tartott előadást, melyben a felvilágosult abszolutizmus idejébe kalauzolta el a hallgatókat. Beszámolójából kiderült, hogy Magyarországon a 15. században fokozódott a cigány lakosság jelenléte. Ez annak köszönhető, hogy az eredetileg a törökök elöl menekülő cigányokat a Nyugat már nem fogadta be, és folyamatosan szorították vissza őket. Így inkább Lengyelország és Magyarország területén telepedtek meg, lévén itt a lakosság sokkal toleránsabb volt a vándorló életmódjukkal szemben, sőt kezdetben támogatták is őket oltalomlevelekkel. Marjanucz László ennek bizonyításaként több korabeli dokumentumot is felolvasott, melyekből a korabeli sóvágó és vándorkovács cigányok életmódját lehetett megismerni.

 

A 18. századra azonban változás történt. A hatalom nyomására a hivatali adminisztráció már nem fogadta el, hogy a cigányok vándorló életmódot folytattak, és nem tagozódtak be a társadalmi rendekbe (ebből kifolyólag adózni sem tudtak). Többek közt ez volt az indoka, hogy a nyugati országok is visszaszorították őket a 15. században. A felvilágosult abszolutista hatalmak (köztük III. Károly, Mária Terézia és II. József) a népboldogító szándéktól vezérelve változtatni akartak az életmódjukon. Fel akarták számolni a vándorló közösségeket, hogy letelepítve adózó állampolgárokká váljanak. Rendszerszerűen cigányokat érintő politikát először Mária Terézia folytatott. A felvilágosult abszolutista rendeletekben az uralkodók kísérletet tettek a cigányság letelepítésére, céhekbe történő beléptetésére, továbbá parancsba adták az általuk használt nyelv elhagyását is. Mindezek az erőfeszítések azonban nem jártak számottevő sikerrel.

 

„A magyarországi cigányság társadalomtörténete” előadás-sorozatból a félév során már csak két alkalom maradt, melyek során a 19. századi polgárosodás, valamint a néprajzi ismeretek kerülnek terítékre.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • augusztus 26. 08:00 - 31. 20:00
  • augusztus 28. 08:00 - 30. 18:00
    Az SZTE BTK Klasszika-filológia és Neolatin Tanszék nemzetközi konferenciája
  • augusztus 28. 13:00 - 31. 20:00
    A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, a Móra Ferenc Múzeum és a SZAB Filozófiai és Történettudományi Szb. szervezésében
  • augusztus 30.
    09:30 - 12:00
    9:30 Arrival and Presentation of SZTE Service Units: Frankofon Centre, American Corner, Confucius Institute, SZTE Counseling, Demola Programme; Meet the representatives at their stands;
    10:00 Opening Ceremony
    Welcome Speech: Dr. habil Péter Zakar, Vice Rector for International and Public Relations,
    and by Dr. Tamás Bene, Director for International and Public Relations
    10:30 Introduction of Mentoring System, Student Unions
    Presenter: ESN Szeged, EHÖK
    10:45 Introduction of the Stipendium Hungaricum Scholarship Programme;
    Presenter: Office for Full-time Study Programmes
    11:00 Presentation held by the Hungarian Police Department
    11: 30 Immigration Issues
    Presenter: Directorate General for Alien Policies
  • augusztus 31.
    10:00 - 16:00