Bezár

Hírarchívum

lovaszlaszlo_mti_kiemelt

Lovász László az MTA új elnöke

Lovász László az MTA új elnöke

2014. május 07.
7 perc

Lovász László matematikust választotta elnöknek a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlése. A tudós testület ülésén a leköszönő elnök, Pálinkás József értékelte az elmúlt 6 év munkáját.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A következő három esztendőben Lovász László képviseli elnökként a Magyar Tudományos Akadémiát.

 


Szegedi egyetemi oktatóként lett akadémikus


A matematikus Lovász László 1948-ban született Budapesten. A matematikai tudományok kandidátusa fokozatot 1970-ben szerezte meg, 1971-ben pedig matematikusi diplomát kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1975-82 között docensként vezette a szegedi József Attila Tudományegyetem Geometriai Tanszékét. Egyetemi tanári kinevezése után, 1978-82 között tanszékvezető egyetemi tanárként folytatta munkáját Szegeden. A szegedi egyetemi évek alatt 1977-ben a matematikai tudományok doktora lett, 1979-ben pedig akadémikussá választották. Az MTA rendes tagjává 1985-ben választották Lovász Lászlót, akinek a kutatási területe a kombinatorika és a gráfelmélet, és ezek alkalmazásai a számítógép-tudomány és az operációkutatás területén. Nevéhez fűződik a „Lovász-féle lokális lemma”, a „Lovász-féle téta-függvény” és a „Lenstra-Lenstra-Lovász-algoritmus”. Óriási szerepe van abban, hogy a magyar matematikai kutatások egyik súlyponti területe, a kombinatorika a modern matematika meghatározó ágává fejlődött. Legújabban a nagy hálózatok vizsgálatának matematikai alapjaival foglalkozott, továbbá társszerzőként kidolgozta a gráflimeszek elméletét. Lovász László 2007-ben Bolyai-díjat kapott, 2008-ban pedig Széchenyi-nagydíjban részesült. A nagy nemzetközi díjak közül a Kiotó-díjnak és a Wolf-díjnak is birtokosa.

 


Erősíti az MTA és egyetemek együttműködését


A Lendület program folytatását, az MTA és az egyetemek közötti együttműködés további erősítését, a tudományos eredmények értékelését övező vitákban való aktív részvételt, valamint a tudományos publikációkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos álláspont finomítását és hatékony érvényesítését nevezte elnöki programja főbb pontjainak Lovász László, az Akadémia új elnöke.


„Nagyon nagy megtiszteltetés az a pozíció, amelyre a Közgyűlés megválasztott. Minden erőmmel azon leszek, hogy ennek a megbízatásnak eleget tegyek”– nyilatkozta a Magyar Tudományos Akadémia új, választott tisztségviselőinek sajtónyilvános bemutatásán az MTA huszadik elnöke.


Lovász László kiemelte: a felmérések szerint az Akadémia a legnagyobb közbizalomnak örvendő nemzeti intézmény. „Ezért legfőbb feladatomnak azt tekintem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia iránti nagy közbizalmat fenntartsam”– mondta. Hozzátette: ezt a megbecsülést az 1825-ben alapított Akadémia a magyar tudósok teljesítményével érdemelte ki. Egy olyan közösség teljesítményével, amelynek tagjai számára a magyar tudomány ügye a legfontosabb. Amelyben a legkülönbözőbb politikai és világnézeti alapon álló tudósok képesek együttműködni a magyar tudományosság és Magyarország érdekében.


„A magyar tudomány nem a légüres térben létezik. Része az egyre inkább nemzetközivé váló tudományos közéletnek, amelyet olyan viták feszítenek, amelyek kimenetele mindannyiunk számára fontos” – emelte ki Lovász László. Szerinte a Magyar Tudományos Akadémiának részt kell vennie ezekben a vitákban. Példaként említette a tudományos eredmények módszertani problémáját övező polémiákat, a publikációk hozzáférhetőségének kérdését, valamint a kutatók elvándorlásának jelenségét. Ez utóbbival kapcsolatban méltatta a legtehetségesebb fiatal magyar kutatók hazahívását, illetve itthon tartását célzó, Pálinkás József által elindított Lendület programot. „Ezt folytatni kell” – hangsúlyozta, és programjának fontos elemeként említette az MTA és a hazai egyetemek közötti együttműködés további erősítését is.

 


Az MTA új főállású vezetői


Zárt ülésen választották meg a 185. közgyűlés második (2014. május 6-i) munkanapján a Magyar Tudományos Akadémia főállású vezetőit – az MTA elnökét, főtitkárát és főtitkárhelyettesét, továbbá az Akadémia alelnökeit, az elnökség egyes tagjait, a közgyűlési bizottságok tagjait és vezetőit, többek között a Doktori Tanács, a Felügyelő Testület, a Tudományetikai Bizottság és a Vagyonkezelő Testület tagjait.


A főállású választott vezetők közül a főtitkári feladatokat Török Ádám láthatja el, a főtitkár-helyettesi tisztséget pedig Barnabás Beáta tölti be. Az akadémiai elnök munkáját élettudományi alelnökként Freund Tamás, társadalomtudományi alelnökként Vékás Lajos, természettudományi alelnökként pedig továbbra is Szász Domokos segíti. Az MTA Elnökségének három, a Közgyűlés által választott akadémikus tagja Tulassay Tivadar, Szabó Miklós, valamint a pozíciót az elmúlt három esztendőben is betöltő Bokor József lett.

 


A leköszönő elnök értékelt


A közgyűlés nyilvános ünnepi ülése (2014. május 5-én) – a hagyományokhoz híven – a Magyar Tudományos Akadémia elnökének megnyitójával kezdődött. A leköszönő elnök, Pálinkás József több beszámolóban vont mérleget a szerkezeti megújítás, a fejlesztések, a korszakos beruházások, a működési hatékonyságot és a kutatási versenyképességet erősítő lépések nyomán elért eredményekről.


Az MTA leköszönő elnökének (az egykor szegedi egyetemen diplomázó) Pálinkás Józsefnek a Magyar Tudományos Akadémia 185. rendes közgyűlésének nyilvános ünnepi ülésén elmondott köszöntője itt elérhető:

http://mta.hu/mta_hirei/en-egy-korszak-kezdeten-dolgoztam-palinkas-jozsef-koszontoje-a-magyar-tudomanyos-akademia-185-rendes-kozgyulesenek-nyilvanos-unnepi-ulesen-134115/

Az MTA 185. közgyűlés második napján, a munkaülésen – az MTI tudósítása szerint – Pálinkás József kijelentette: A növekedés éve volt 2013 a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Hangsúlyozta, az elmúlt esztendőt kiemelt fejlesztések, új programok és takarékos gazdálkodás jellemezte.


„A tudós testület leköszönő elnöke kiemelte: 2013-ban is 10 százalékos forrásbővülést sikerült elérni, míg az MTA vagyonát, a Lendület kutatócsoportok finanszírozását és az egyetemi kutatócsoportok számát jelentős növekedés jellemezte. Az MTA kutatócsoportjainak műszerállománya 2010-ben nagyon rossz állapotban volt, a helyzet azonban mostanra jelentősen javult, 44 százalékos használhatósági szintre. Infrastruktúrafejlesztésre évi mintegy 2 milliárd forintot tudnak fordítani, így 5-6 esztendő alatt behozható az évtizedes elmaradás - tette hozzá.


Csaknem 5,3 milliárd forint jutott hosszú távú befektetésekre: infrastruktúrára, a Lendület programra, pályázatok kiegészítő támogatására, felújításra. Négy nagy fejlesztés kötődik 2013-hoz: megépült a Természettudományi Kutatóközpont és a Wigner Kutatóközpont, megkezdődött a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóközpont építése, valamint felújították a Domus Vendégházat.


Pálinkás József elmondása szerint az MTA Doktori Tanácsa 92 doktori címet adott ki, és hosszú évek óta először nincs hátraléka, a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság pedig bevezette az elektronikus pályázati rendszert. Az Akadémiai Adattár (AAT) már 13 ezer köztestületi tag adatait tartalmazza; az adatbázisra épülő auditált elektronikus szavazási rendszer segítségével 2013-ben csaknem 220 elektronikus távszavazás történt, az AAT részeként kialakították továbbá a Történeti Adattárat is.


Az MTA tudományos osztályainak munkáját az elnök értékelése szerint az autonómia és az összakadémiai érdek közötti egyensúly jellemezte. A tudós testület országgyűlési beszámolóját az illetékes parlamenti bizottság elfogadta, a dokumentum az Országgyűlés elé még nem került - közölte. Pálinkás József elmondta, hetven fővel gyarapodott a köztestületi és 18 fővel a külső tagok száma. Fontos közfeladatot lát el az MTA a nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis létrehozásával és működtetésével, továbbá a tudományos elektronikus információ szervezett biztosításával is - jegyezte meg.


A leköszönő elnök közölte: az MTA költségvetéséből évi 7,5 milliárd forint jut a felsőoktatási intézményekben folyó kutatásokra. Az akadémia 32 Lendület kutatócsoportot hozott létre, melyek működtetésére tavaly 1 milliárd forintot fordított. Jelenleg 89 akadémiai támogatott kutatócsoport működik, finanszírozásuk 2,8 milliárd forintot tett ki. Pálinkás József szót ejtett a Tudomány Világfórumáról (WSF) is, melyet az MTA a Brazil Tudományos Akadémiával közösen 2013. novemberében Rio de Janeiróban rendezett meg sikerrel. A rendezvény helyszíne 2015-ben Budapest, 2017-ben Jordánia lesz. A közgyűlés az elnöki beszámolót 369 igen és 47 nem szavazattal fogadta el” – közölte az MTI.


A 2014. május 6-i munkaközgyűlés elnöki beszámolója kitért a területi bizottságok – így az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága – munkájára is. A dokumentum egyebek mellett tartalmazza, hogy a területi bizottságok kiemelt feladatuknak tartják a tudományos utánpótlás-nevelés támogatását, a tudományos eredmények gazdasági-társadalmi hasznosításának elősegítését.

 


Kitüntetések


Pálinkás József MTA-elnök köszöntőjét követően az MTA 185. közgyűlése első napján átadták a legrangosabb akadémiai kitüntetéseket. Az Akadémiai Aranyérem, valamint a magyar és az egyetemes tudományosság által nagyra becsült, kiemelkedő tudományos tevékenységért járó Akadémiai Díjak átadását követően a gazdasági élet területéről a tudományt és a kutatás-fejlesztést támogató munkát elismerő Wahrmann Mór-érmet, a jelentős tudományos munkásságú, külhoni magyar tudósok közül pedig az Arany János-életműdíjat nyújtották át. A tudomány közgondolkodásban betöltött szerepének erősítéséért a sajtó egy munkatársa Akadémiai Újságírói Díjban részesült.


Akadémiai Díjban részesült Dér András, az MTA doktora, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója a biofizika területén végzett eredményes tudományos munkájáért és közéleti tevékenységéért, a fehérjefizikában és a bioelektronikában elért alapvető eredményeiért, valamint a hazai bioelektronika-oktatás elindításában betöltött úttörő szerepéért.

Az MTA közgyűlése az MTA tudományos osztályai konferenciáival zárul.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek