Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szabadegyetem – Szeged 2014. november 19-i alkalmán Monostori Tamás, az SZTE Mezőgazdasági Kar Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézetének vezetője tartott előadását a mezőgazdaságban alkalmazott legújabb biotechnológiai módszerekről a TIK kongresszusi termében.
Napjainkban a mezőgazdaságban is egyre jelentősebb a fenntarthatóság szemlélete – szögezte le előadása elején Monostori Tamás. Ez a szemlélet azt jelenti, hogy a jelenleg rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal mértéktartó módon gazdálkodjon az emberiség, hiszen a növekvő népesség táplálékigényét a jövőben is biztosítani kell. Demográfusok számításai szerint 2050-re a Föld lakossága eléri a 9 milliárd főt, ezért nagyon fontos, hogy ennek tudtában a fenntartható mezőgazdaságra törekedjünk, amely hosszú távon kielégíti az emberiség élelmiszerigényét.
Megtudtuk, hogy a hagyományos eszközök nem elegendőek ahhoz, hogy a népességnövekedés nehézségeivel megküzdhessünk, ezért az utóbbi évtizedekben nagymértékben nőtt a biotechnológia jelentősége. A legjelentősebb feladatok megoldására – mint a termelés, a termelésbiztonság, a minőség és az alkalmazkodóképesség növelése – az agrártechnológia új eszközöket fejlesztett ki. Ezek közül az előadó kiemelte a mikroba-biotechnológiát, mellyel a szegedi egyetemen több tanszék is foglalkozik. Az ily módon előállított mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények is nagyban hozzájárulnak a már említett kihívások leküzdésben. Ilyen például a kereskedelmi forgalomban is elterjedt biotrágya, amely foszfátot biztosít a növény számára, így segíti növekedését – derült ki.
Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket a módszereket kellő elővigyázatossággal kell használni, hiszen nem minden esetben váltják ki a kellő hatást. Az időjárás rendkívüli mértékben befolyásolja az eredményt, csapadékos idő esetén például a kezelés nem olyan hatékony. A hazánkban is komoly problémákat okozó parlagfű elleni védelemben is használnak mikroorganizmusokat, pontosan polifág kórokozókat, de végső megoldást csak az eredeti őshonos kórokozó meghonosítása hozna, ami azonban több szempontból is aggályos – magyarázta a szakember.
Természetesen nem csupán a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is megjelentek biotechnológiai módszerek. Több esetben is sikeresen alkalmaztak már rekombináns technológiával létrehozott vakcinákat olyan állatbetegségek kezelésére, mint például a baromfipestis. A transzgénikus állatok tenyésztése is bizonyítottan hozzájárul a hatékonyság növeléséhez. Fokozódó növekedési rátát, a takarmányhasznosulás javulását, a betegségrezisztencia növekedését tapasztalták a szakemberek ezeknek az állattenyészési módszereknek az alkalmazásakor – ismertette az eredményeket Monostori Tamás.
Az előadás végén hangsúlyozta, hogy az élelmiszerellátás nem biztosítható csupán a biotechnológia segítségével, nem szabad elfelejteni az olyan hagyományos eljárásokat sem, mint például a vetésforgó, melynek hatása egy biotech módszerrel sem helyettesíthető.
SZTEinfo – Németh Klára
