Bezár

Hírarchívum

75 éves a szegedi Embertani Tanszék

75 éves a szegedi Embertani Tanszék

2015. december 09.
3 perc

Ünnepi megemlékezéssel és szakmai konferenciával ünnepelte 75. jubileumát a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke 2015. december 9-én. A Szegedi Akadémiai Bizottság Székházában az idén 75 éves antropológusok, Gyenis Gyula, az ELTE Embertani Tanszék korábbi vezetője és Marcsik Antónia, a SZTE Embertani Tanszék korábbi vezetője előtt is tisztelegtek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- Az első élményem a tanszéken maradandó volt: mintha kriptába léptem volna, a folyosón végig a szekrényekben mindenütt koponyák, hallgatók sehol – osztotta meg a rendezvényen személyes élményeit Farkas Gyula, az SZTE TTIK Embertani Tanszék korábbi vezetője. Elmondta: az elmúlt 75 év minden nehézsége ellenére eredményesnek mondható. A kis létszámú, de annál lelkesebb tanszék mind hazai mind külföldi viszonylatban hozzájárul a magyar antropológia fennmaradásához. A realitások talaján megmaradva, szélsőségektől mentesen telt ez a 75 év, ami reményteljes jövőt ígér.


Visszatekintés


Az ünnepi program megnyitóján 25 évvel ezelőtti emlékképeit idézte Pálfi György, az SZTE TTIK Embertani Tanszék vezetője. - Komolyan irigyeltem Farkas Gyula professzort, mert egy olyan kerek évforduló esett az ő tanszékvezetői időszakára, mint az 50 éves jubileum. Nagy öröm, hogy 25 évvel később, egy kevésbé kerek, ám számunkra nagyon fontos alkalommal köszönthetem a résztvevőket – mondta. Hozzátette: a rendezvény az SZTE Embertani Tanszék, a SZAB Embertani és Régészeti Munkabizottság és az MTA Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottság közös rendezvénye.

A tanszék fejlődésében az utóbbi években több olyan esemény is volt, amely különösen érdekessé tette. Így például a gazdag csont gyűjtemény, Szent-László király koponyájának vizsgálata, vagy a kor infrastrukturális fejlesztéseinek köszönhető új módszertan alkalmazása – hangsúlyozta Mucsi László, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar dékánja. Elmondta: a csontok elhelyezése, vagy a király sírok vizsgálata olyan fejlesztési irányok, amelyek az intézményfejlesztési tervbe is bekapcsolódhatnak.


Sikeres együttműködések


A megnyitón Boros Imre, az SZTE TTIK Biológia Intézet vezetője személyes gondolatát osztotta meg a résztvevőkkel. - Negyven évvel ezelőtt egyetemista koromban arra kértek, működjek közre a tanszék munkájában, így segítettünk a csontmaradványok rendezésében, megtisztításában. Ma már nap, mint nap együttműködve az embertani tanszék munkatársaival tapasztalom azt a sokszínűséget, amit a tanszéken dolgozók kifejtenek, mind a tudományos mind a nagy közönség felé – mesélte.


antropologia_konferencia
A rendezvényen készült képek itt megtekinthetők.


A szegedi embertani tanszék megalakulásakor együttműködés alakult ki az intézmény és a szegedi Móra Ferenc múzeum között – emelte ki Szarka József, a Móra Ferenc Múzeum általános igazgatóhelyettese. - Múzeumi szempontból, elméletileg legfontosabb a gyűjtemény maga. Mára a 30 ezres tételszámot is meghaladja az embertani tár, a gyűjtemény páratlan forrása a történeti embertannak. Elhelyezése és gondozása komoly kihívást jelent a tanszéknek. Mivel közös kincsünk így a gyűjtemény gondozása a múzeum felelőssége is –fogalmazott.


Különleges alkalom


- A Szegedi Akadémiai Bizottság egyfajta missziót teljesít a Szegedi Tudományegyetem, a kutatóhelyek és a szegediek metszéspontjában. Ezért is ad nagy örömmel helyet az intézmény a rendezvénynek, amely ünnepi megemlékezés és szakmai tanácskozás is egyben- hangsúlyozta a megnyitón Vígh László, a Szegedi Akadémiai Bizottság alelnöke.

Podani János, az MTA Biológiai Osztály elnökhelyettese kiemelte: a rendezvény különleges alkalom, hiszen nemcsak az embertani tanszék 75 éves jubileumát ünneplik, hanem két antropológus kolléga, Gyenis Gyula és Marcsik Antónia 75. születésnapját is. Hozzátette: Szeged mindig is kitüntetett szerepet játszott a magyar biológiai és antropológiai életben. Saját kutatási területe és az antropológia között valójában nincs sok különbség. Bár az antropológia egyetlen fajt, az embert vizsgálja, a diverzitás mégis meg van benne, hiszen az ember önmagában hordozza a biológiai sokféleséget.

A konferencián szó esett – többek között – a nyárlőrinci cserépfazékban eltemetett koraszülött maradványról, a középkori szegedi vár és a középkori szifilisz összefüggéseiről, a molekuláris antropológia és a paleopatológia kapcsolatáról, a karosi honfoglalás kori, valamint a kiskundorozsmai avar temetők anyagairól és az arcrekonstrukcióban használható képzőművészeti eszközökről is.


SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek