SZTE Info

tim_hunt_kiemelt_nagy

Ismét Nobel-díjas kutató látogatott a Szegedi Tudományegyetemre

Középiskolásokkal találkozott, majd előadást tartott Tim Hunt Nobel-díjas biokémikus az V. Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozóján. 2015. szeptember 1-jén az SZTE Tanulmányi és Információs Központban a tudóspalánták azt is megtudhatták, hogy nyerhet valaki Nobel-díjat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Tim Hunt Nobel-díjas kutató 2012-ben járt először Szegeden. Az elismert kutató a Szegedi Tudós Akadémia programjaként a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium világszínvonalú laboratóriumába és a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnáziumba is ellátogatott, ahol tehetséges gimnazistákkal beszélgetett a tudományos munkáról.


2015. szeptember 1-jén délután Tim Hunt az SZTE TIK Kongresszusi Termében egyetemisták és középiskolások serege előtt beszélt tudományos tevékenységéről és a Nobel-díj elnyerésének titkáról. Az előadást megelőzően a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar kiemelkedő tanulmányi és tudományos eredményt elért Köztársasági Ösztöndíjas hallgatói személyesen is kezet foghattak a Nobel-díjas kutatóval és tőle vehették át oklevelüket.


Harmadik alkalommal Szegeden


Az V. Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok találkozójának megnyitóján Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora köszönte meg a Nobel- díjjal kitüntetett kutatónak, hogy ismét elfogadta a meghívását. Varró András a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány kuratóriumi elnöke azt hangsúlyozta, hogy a szegedi és hódmezővásárhelyi diákok számára is rendkívüli alkalom Nobel-díjassal találkozni. „Egy elismert tudós a középiskolások és egyetemisták számára is még érdekesebbé teszi a tudományokat, a kutatómunkát” – fogalmazott.


Bari Ferenc az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja kiemelte: az egyetem számára nagy megtiszteltetés és büszkeség, hogy Tim Hunt, a világszerte elismert tudós már harmadik alkalommal fogadta el a szegedi meghívást. Köszöntőjében elmondta: egy ilyen jelentőségű rendezvény megszervezése rengeteg munkával jár, ezért köszönet illeti az alapítvány munkatársait, a szervezőket.


Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója hangsúlyozta: külön öröm olyan tudóst köszönteni, aki molekuláris biológiával foglalkozik, hiszen a szegedi központban is jelentős kutatások folynak ezen a területen. „Tim Hunt látogatása nagyszerű lehetőség nemcsak a diákok,, hanem a biológiai központ munkatársai és hallgatói számára is, hiszen a közös kutatási területnek köszönhetően tudományos beszélgetésekre, a kutatómunka megvitatására is lehetőség nyílik” – mondta.

 

tim_hunt_valogatott
Ismét Nobel-díjas kutató látogatott a Szegedi Tudományegyetemre - GALÉRIA


Út a Nobel-díjig


Egy átlagos család gyermekeként Oxfordban nőttem fel, és gimnazista koromban kezdtem a tudós pálya gondolatával megismerkedni” – fogalmazott a biokémikus előadásában. Tim Hunt 1961-ben nyert felvételt a Cambridge-i Egyetemre, ahol természettudományokkal kezdett foglalkozni. „Itt kezdtem el megtanulni, hogyan lehet valakiből tudós. Fizikából nem voltam jó, viszont szerettem, kémiából nem rosszul, biológiából kimondottan jól teljesítettem emlékezett vissza a tanuló évekre.

A kutató tudományos karrierje 1964-ben a Cambridge-i Egyetem Biokémiai Tanszékén kezdődött ahol fehérjetranszlációval foglalkozott, kutatási területe a hemoglobin szintézise és a vashiány kapcsolata volt.


Az 1980-as években tengerisünökön végzett vizsgálatok közben fedezte fel a sejtciklust és a fehérjeszintézist szabályozó ciklineket, egy általa egyszerűnek tartott kísérlet eredményeként. A sejtciklus szabályozását végző fehérjék felfedezéséért 2001-ben kapta meg az orvostudományi Nobel-díjat Paul Nurse-szel és Leland H. Hartwell-lel megosztva.


Hogyan nyerjünk Nobel-díjat?


A biokémikus elmondása szerint: életpályája során gimnazista és egyetemi tanáraitól, mentoraitól, kutatótársaitól elsajátított tudása és tapasztalatai mind hozzájárultak a Nobel-díj elnyeréséhez.


„Fontos, hogy a fiatalok olyan lehetetlennek tűnő problémát kutassanak, amelyben nagy áttörést érhetnek el. Sok szerencse, kitartás és inspiráló közeg kell az elismeréshez”- fogalmazott Tim Hunt. A Nobel-díjas biokémikus arra biztatta a fiatal tudósjelölteket, hogy mindig kövessék az előre kijelölt utat és akkor se hátráljanak meg, ha akadályokba ütköznek.


Az elismert tudóst lenyűgözte, milyen sokan voltak kíváncsiak tudományos tevékenységére és előadására. Azt modndta: „Nagyszerű érzés ennyi tudomány iránt érdeklődő fiatal előtt állni és a kutatásaimról beszélni”.

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Ócsai Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében