SZTE Info

H2020_kiemelt_nagy

Tapasztalatok és lehetőségek a Horizon 2020 programban

Milyen egy sikeres H2020 pályázat? Többek között erre is választ adott az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága által szervezett szakmai konferencia. A fórumon nyertes kutatók osztották meg a pályázataik megvalósításával szerzett tapasztalataikat, szakemberek ismertették az intelligens technológiák, a biogazdaság, az agrárinnováció, és az élettudományok területén meghirdetett pályázati lehetőségeket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2015. szeptember 17-én „Mérlegen az eddigi tapasztalatok és a jövőbeni lehetőségek” címmel tartottak szakmai fórumot a szegedi egyetem központi épületében.



Cél: minél sikeresebb pályázatok


A rendezvényt azzal a céllal hívta életre az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága, hogy az intézmény a 2014-2020-as pályázati ciklus után minél több és sikeresebb pályázattal legyen felkészülve a közvetlen brüsszeli támogatási kiírásokra – ismertette Pitó Enikő. A Szegedi Tudományegyetem kutatás-fejlesztési és innovációs igazgatójától megtudtuk: a rendezvény azokat a témákat érinti, melyek elősegítik, hogy a leendő pályázók, kutatók, ipari partnerek minél sikeresebben szerepelhessenek a program következő kiírásaiban. A nyertes pályázók tapasztalatai és konkrét projekt megvalósításai mellett pályázati bírák is beszámoltak az eddig beadott pályázatok esetében leggyakrabban elkövetett hibákról, ismertették a jövőbeli főbb bírálati szempontokat is. A fórum második felében pedig a 2016/2017-es munkaprogramokban várható, az intelligens technológiák, a biogazdaság, az agrárinnováció, és az élettudományok területén meghirdetett pályázati lehetőségekről esett szó.


H2020_konferencia_2015._szeptember_17_BA
Tapasztalatok és lehetőségek a Horizon 2020 programban - GALÉRIA


A szegedi egyetem a H2020-as projektekben


A rendezvény nyújtotta szakmai információcsere fontosságát hangsúlyozta Szabó Gábor. A szegedi egyetem rektora szerint: nagy tehetségek is elkallódhatnak akkor, ha nem tudnak hozzájutni terveik finanszírozásához. Hangsúlyozta: a támogatásszerzéshez, mindenkinek meg kell tanulnia a pályázati rendszerek szabályait. „Mivel a 2020 utáni periódusban javarészt csak brüsszeli források lesznek elérhetők, ezért kiemelten fontos, hogy a kutatók, intézmények, ipari partnerek megismerjék a változó pályázati rendszer szabályait. Meg kell tanulni, hogy az új kiírásokban hogyan lehetünk sikeresek, ebben segít a mai rendezvény” – fogalmazott.


Az elmúlt 7 évben a rendelkezésre álló brüsszeli források lehívását tekintve a nemzetek között jelentős különbségek látszódnak. Az SZTE nagy kihívás előtt áll, hogy a támogatásokat le tudja hívni – szögezte le Devecz Miklós. A Szegedi Tudományegyetem kancellárja hozzátette: az intézmény 229 H2020-as beadott projektben vett részt, melyből 4 pályázat részesült támogatásban. A több mint 10 milliárd eurós rendelkezésre álló keretösszegből ez a négy projekt összesen 22 millió Euro támogatást jelent. „Nagyon remélem, hogy mire az uniós 7 éves periódus véget ér, addigra elmondhatjuk magunkról, hogy a tanulóidőszak után felnőttünk és képesek vagyunk a közvetlen brüsszeli források minél nagyobb mértékű lehívására” – mondta.



A H2020 program eddigi tapasztalatai


A 2014. december 1-jéig lezárult 100 pályázati felhívás alapján elmondható, hogy a beadott 31.115 pályázatból 4.315 nyert. Óriási az érdeklődés a források iránt, és komoly a túljelentkezés, átlagosan nyolcszoros s támogatási igény. A kemény verseny miatt alacsony a sikerráta, átlagosan 14%-os. Ugyanakkor a sikeres pályázók közel 40%-a úgynevezett „newcomer” vagyis új pályázó a keretprogramban – tudtuk meg Csuzdi Szonjától. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője elmondta: pozitív fogadatatásban részesült a H2020-as kiírások új szemléletmódja, miszerint kevésbé leíró jellegű pályázati felhívásokat készítenek, melyek nagyobb pályázói szabadságot biztosítanak. Ebből adódóan azonban nehezebb a megfelelő fókusz megtalálása, ami komoly túljelentkezést generál. Új szemléletmód az innovációs lánc teljes egészének támogatása is. Ezen a területen nagy érdeklődés mutatkozik az innovációs akciók és a KKV eszközök iránt. Az egyszerűbb adminisztrációnak és a Participant Portal létrehozásának köszönhetően megszűnt a papír alapú pályázás, de néha lassú a validálás és a válaszadás. Rövidült a pályázatok értékelésének ideje, de lassan értesítik ki a pályázókat és nincs érdemi visszacsatolás – összegezte a tapasztalatokat.



Hazai részvétel a H2020 programban


Magyarországról az aláírt támogatási szerződések alapján 171 pályázat részesült sikeres elbírálásban, ezzel hazánk a 20. az uniós országok között. Az elnyert támogatás nagysága 38 millió Euro, legmagasabb a kutatás és innováció, valamint a koordinálási és támogatási akciókban nyert pályázatok száma.


Az eddig pályázati ciklusban a Szegedi Tudományegyetem 4 sikeres pályázatot tudhat magáénak, a felsőoktatásban a Marie Curie akció mellett az egészségtudományi és természettudományos programok a legjelentősebbek. Megyéket tekintve a nyertes pályázatok jelentős része a budapesti régióba koncentrálódik.


A hazai részvételt úgynevezett rásegítő mechanizmusokkal támogatják, az erre vonatkozó kiírások várható megjelenése 2015. október. Ezek a felhívások kimondottan a projektek előkészítését támogatják, konzorciumi partnerek keresését, ülések, tárgyalások lebonyolítását segítik. Jelentős támogatást nyújt a hazai pályázóknak a Nemzeti Kapcsolattartók hálózata, a Minisztérium által szervezett tematikus információs napok és tréningek, valamint a www.h2020.gov.hu honlap, ahol praktikus és gyakorlati információk is elérhetők.

 

A konferencia a TÁMOP-4.2.1.C-14/1/KONV-2015-0013 számú „A Szegedi Tudományegyetem quadruplehelix modell alapú gazdasági- és társadalmi pozicionálása, a tudástranszfer gyakorlatának kialakítása Hódmezővásárhely-Szeged kiemelt növekedési zónában” című projekt keretében valósult meg.


SZTEinfo - G. E.

Fotó: Bobkó Anna


ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében