SZTE Info

SZTE-KemenyLajos-innovacio-fb

Kemény Lajos rektorhelyettes a „heuréka élményről” és az innovációról

Üzleti szempontból is hasznosítható szellemi alkotásokat várnak SZTE Innovációs Díj pályázatra. Az idén 1. alkalommal 5 kategóriában meghirdetett pénzdíjas pályázatról, a versenyképes tudásteremtésről és a tudás értékesítéséről is kérdeztük Kemény Lajos professzort, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettesét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Mi az egyetem szerepe az innovációs folyamatban?

– Föl kell hívnunk a hallgatók, a kutatók figyelmét arra, hogy azt a tudományos munkát, amit végeznek, az emberiség számára is felhasználhatóvá kell tennünk. Ehhez nem elég valami összefüggést fölismerni vagy valami új dolgot fölfedezni. A kutatómunka gyakorlati hasznosításához nagyon sok egyéb tudást is hozzá kell tenni.

 _MG_5057

 

A társadalomtudományi kutatás eredménye is piacosítható

– Mi az így dúsított „innovatív tevékenység” végeredménye?

A szabadalom, a licencia szerződés, az ipari megbízás teszi a gyakorlati élet számára is hasznosíthatóvá a tudós munkájának az eredményét. A Szegedi Tudományegyetem szellemi tulajdon portfóliójában közel 50 szellemi alkotás található, melyek közül többet üzleti szempontból is hasznosíthattunk licencia megállapodásokon, illetve az erre a célra alakult spin-off vállalkozásokon keresztül.

 

Ez a végállomás ismert a műszaki, a természet- és élettudományok területén dolgozók körében. Az SZTE kiemelt kutatási területei: a neurobiológia, preklinikai farmakológia, klinikai farmakológia, genetika, nanotechnológia, anyagtudomány, lézerfizika, szoftverfejlesztés, biotechnológia, környezettechnológia és immunológia. Ám az idén először meghirdetett SZTE Innovációs Díj pályázatának az egyik újdonsága, hogy arra a bölcsészet-és társadalomtudományok területén kutatók is pályázhatnak. Milyen eredményre számít?

Fontosnak tartom a szellemi alkotások hasznosulását középpontba állító kutatói tevékenység elismerését. Ez a magas színvonalú emberi erőforrás megőrzéséhez éppúgy nélkülözhetetlen, mint a kutatási eredmények vállalkozásokba történő transzferálásához. Élettudományokkal foglalkozó kutatóként hallgattam azokra a szakértőkre, akik szerint a társadalomtudományokban is lehetnek olyan innovációk, amelyek piacosítható értékkel bírnak. Ugyanakkor az SZTE Innovációs Díjjal arra is föl kívánjuk hívni a figyelmet, hogy nem csak a publikálás lehet érték, illetve nem elég publikálni a kutatási eredményt. Azt védhető szellemi termékké alakítani a tudós felelőssége és lehetősége.

 

– A kutatók által megélt „heuréka élmény” milyen csapdát rejthet?

A tapasztalatlan tudós az új kutatási eredmény túl gyors publikálása miatt lekésheti a szabadalmi bejelentés lehetőségét. Ez a leggyakoribb hiba. Sok kutató nem is gondol arra, vagy nem is tud arról, hogy felfedezése vagy eredménye hasznosítható lenne-e például az iparban. A tudományos eredmény heuréka élménye elfeledtetheti, hogy a tudományos diákkörös vagy a kutató végiggondolja: felfedezéséből például biomarker eljárás, műszer is lehetne. Friss eredményének gyors közlésével, például a hazai vagy nemzetközi konferencián közzétett absztrakttal is elveszítheti a kutató a szabadalom benyújtásának az esélyét.

 

– Eddig úgy tudtam: fontos mérőszám, hogy az SZTE kutatói az elmúlt 5 évben hozzávetőlegesen 25 ezer közleményt jelentettek meg hazai és nemzetközi folyóiratokban, illetve konferenciák részeként. A publikálásnál miért fontosabb a szabadalom?

– Mert az erkölcsi mellett anyagi megbecsülést hozhat az adott kutató, a munkacsoportja és az egyetem számára is. Például az ipari partnerek számára fontos fejlesztések a Szegedi Tudományegyetemen 2009-2013 között közel 4,2 milliárd forint bevételt hozott. Az innováció teljesítménye a csilingelő forintokban mérhető gazdasági, mérhető haszon.

 

 

Szolgáltatás az újdonságkutatás

– E bevétel növelése is cél volt, mikor az SZTE az innovációt azzal is középpontba állította, hogy e területtel külön rektorhelyettes foglalkozik?

– A tudományos és innovációs rektorhelyettes szakmai felügyeletével az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága szolgáltat. „Egyablakos rendszerrel” várja azokat a kutatókat, akik az iparilag hasznosítható ötletük megvalósításához, műszerük kivitelezéséhez kérnek támogatást. Megvizsgáljuk, hogy az adott szellemi termékkel érdemes-e foglalkozni. Ha a válasz igen, akkor az igazgatóság szakemberei – a kutatókkal közösen – elvégzik az iparjogvédelmi munkát: az újdonságkutatást, a szabadalmaztathatósági vizsgálatot. Az iparjogvédelmi tanácsadás mellett üzleti kérdésekben – például versenytárs-elemzésben, piackutatásban, üzleti terv készítésben – is segítjük a találmányok hasznosítását.

 

– A publikálási kényszer, a tudomány világán belüli versenyhelyzet is arra ösztönzi a kutatót, hogy az eredményét mielőbb közzétegye. Miért érdeke a tudósnak, hogy igénybe vegye az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság szolgáltatásait, vagy jelentkezzen az SZTE Innovációs Díj pályázatára?

– Mert így nagy lépést tehet a felfedezése hasznosulásához. Például egy felfedezett molekulából csak szabadalmazást követően lehet orvoslásban is bevethető termék, például gyógyszer formája. Ha figyelembe vesszük, hogy egy komoly tudományos eredményhez többnyire évek munkája szükséges, akkor ennél jóval kevesebb időbe telik egy szabadalom megírása. Ráadásul technikailag sem sokban különbözik egy közlemény megalkotásától. Tehát az új tudományos eredmény összeállásával párhuzamosan meg lehet keresni a szabadalmi irodánkat. Itt kicsit más szemlélettel segítenek „megmérni” a kutatómunka eredményét. A szabadalmom megszerzését követően nincs semmi akadálya az így védetté vált szellemi termék publikálásának.

 

– Miért érdeke az egyetemnek, hogy növelje a szabadalmak számát?

Ez az adat is hozzájárul az intézmény minősítéséhez. A szellemi termékek száma mellett az is számít, hogy az egyetemnek ezek közül hányat sikerült értékesítenie, illetve hány olyan spin-off céget alapított, amelyek ezeket a technológiákat licenciába veszik.

 

– Mondják: „lefölözi” az egyetem a kutatómunka eredményét.

Szolgálati találmánynak számít, amit egyetemi dolgozó szellemi alkotásként hoz létre. Tiszta az eljárásrend. A kutató egyedül akkor gazdálkodhat a felfedezésével, ha arra az SZTE nem tart igényt. A találmány hasznosításából származó bevételen osztozik a tudós és az SZTE. Ennek aránya attól függ, hogy ki – a kutató vagy az SZTE igazgatósága – hozza a felfedezést hasznosító céget.

 

 

A tehetséggondozástól az ipari hasznosításig

– Hogyan növelhető tovább az SZTE kutatási versenyképessége?

– A kutatási versenyképesség fokozásának négy feltétele van. Az első feltétel, hogy a Szegedi Tudományegyetem biztosítsa inter- és multidiszciplináris kutatócsoportok nemzetközileg versenyképes tevékenységét. A második lépés: a hazai és nemzetközi kapcsolatépítés támogatása, beleértve az ipari kutatás-fejlesztési projektmenedzsment hatékonyságának növelését, a szellemi tulajdon védelmét és a technológia transzfer folyamatok támogatását. Harmadrészt: az innovatív vállalkozás-fejlesztés, amihez elengedhetetlen az intézményi tudásnak spin-off vállalkozásokbeli hasznosulása. Végül a tudományos eredmények szélesebb társadalmi kör számára történő hozzáférésének biztosítása is szükséges.

 

– Az SZTE 30 millió forinttal járul hozzá a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány által kezdeményezett Szegedi Tudós Akadémia működéséhez, egészíti ki a magyar kormány több mint 2 milliárd forintos és Szeged város 30 millió forintos támogatását. A tehetséggondozás innovatív megoldásában mi az SZTE rektorhelyettes szerepe?

– A tehetséggondozás nem elsősorban a tudományos és innovációs rektorhelyetteshez tartozó terület. Az alapítvány célkitűzései megvalósításában immár 4 éve, mint kuratóriumi tag is dolgozom. Az SZTE rektorának képviseletében vettem részt a Szegedi Tudós Akadémia legutóbbi sajtótájékoztatóján. Ugyanakkor kétségtelen: a tehetséggondozás is anyagi haszonnal jár, ha sikerül a Szegedi Tudományegyetemre vonzani például az élettudományok területén a legtehetségesebb középiskolás diákokat. Mert a tehetségek agyából pattanhat ki legnagyobb eséllyel olyan kiváló ötlet, amellyel az SZTE innovációs potenciálja is növekszik.

 

– Hogyan kommentálja az SZTE rektorhelyettese a friss hírt: az NGM államtitkára szerint „át kell állni az innovációvezérelt gazdaságra a következő években, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre, a felsőoktatásra és szakoktatásra kell támaszkodnia”?

– A hír tartalmával egyetértek. Az ország nem élhet meg hosszú távon a feldolgozóiparból. Ha a magyarországi kis- és középvállalkozói réteg nem tud betörni a nemzetközi piacra hozzáadott értéket jelentő innovációval, exportbővítéssel, nehéz helyzetbe kerül az ország. Az újítás nem az új termékkel azonos, mert innováció az is, ha a korábbi terméket például olcsóbban tudjuk előállítani, vagy az élelmiszert tartósítani tudjuk, vagy környezetkímélőbb, energiafelhasználásban újító a megoldásunk. Az SZTE minden területen – a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól kezdve az élet- és anyagtudományokon át egészen a társadalomtudományokig – olyan kapacitással rendelkezik, ami az ipari partnereket kiszolgálhatja. Erről szól a FIEK, a Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ. Célunk, hogy az egyetemen olyan kutatási irányok alakuljanak ki, amelyek a cégekkel együttműködve a vállalkozásoknak gazdasági hasznot hoz. A gazdaság motorja az innováció.

 

– Versenyben kell helyt állni az SZTE-nek. Kik lehetnek a partnerei?

A Magyar Tudományos Akadémiával való közös munka eredményeként az egyetem négy karán 20 támogatott kutatócsoport is működik, melyek közül 14 akadémiai finanszírozású, valamint 2011 óta 5 „Lendület” kutatócsoportot alapítottak a Szegedi Tudományegyetemen. Magyarország egyik legnagyobb egyetemeként tudományos potenciálját jól hasznosíthatja az ipar. Még hatásosabban érhetjük el céljainkat például az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával együttműködve. Stratégiai partnerünk az SZBK, közös szabadalmi aktivitásunk is kiváló. Szorosabbra akarjuk fűzni a kapcsolatainkat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és Szeged várossal is.

 

Az SZTE Innovációs Díj pályázattal kapcsolatos felhívás és a pályázati dokumentáció elérhető a következő linkről: http://www.inno.u-szeged.hu/szte-innovacios-dij-2016

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. július 09.

Kiemelt_Medicina_Juhasz_A

Kóboroljuk be, fedezzük fel Európát Juhász Árpáddal! A nyári vakáció startjánál a magyar geológust, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakját a 90. Ünnepi Könyvhét szegedi programján bemutatott legújabb könyvéről, az Egzotikus Európáról kérdeztük. Kíváncsiak voltunk a kiadványt gondozó Medicina Könyvkiadó vezérigazgatója és a szerkesztő véleményére is.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • július 8. 08:00 - 26. 16:00
    Az Intézet munkatársai tantermi órákon nyújtanak betekintést a magyar büntetőjog elméletébe. A nyári program célja nem csupán az elméleti ismeretek megalapozása, hanem a gyakorlati tapasztalatszerzés is. Így a programot igazságügyi orvostanhoz kötődő boncolás, bírósági tárgyalás-szimuláció és intézménylátogatások színesítik. A kínai hallgatók ellátogatnak – többek között – a Szegedi Fegyház-és Börtön I. számú objektumába, és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságra is.
  • július 14. 08:00 - augusztus 10. 16:00
    A magyar nyelv alapjait és szabályait öt különböző szinten 90 perces órákon sajátíthatják el a világ több pontjáról érkező résztvevők. A nyelvórák mellett kirándulások, nemzetközi est és számos érdekes előadás várja a magyar nyelv és kultúra iránt érdeklődőket. A tanfolyam résztvevői Szeged látnivalói mellett Budapestre és Ópusztaszerre is ellátogatnak, így is ismerkedve a magyar kultúrával.
  • július 24. 17:00 - 25. 05:00
    Részletes program: 17:00 Pont Ott Warm Up Parti GNU-val. 19:00 Carson Coma koncert. 19:50 Egyetemi köszöntő. 20:00 Hivatalos felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése. 20:30 Supernem koncert. 22:00 Pont Ott Parti After Buli a JATE Klubban és a teraszán.
  • július 27. 10:00 - 28. 20:00
  • augusztus 2. 08:00 - 10. 20:00
    Az Olimpia fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az esemény fő kivitelezője a Szegedi Tudományegyetem. Az esemény fő szakmai szervezője a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Csillagászat Nonprofit Kft.