– Hat hallgatónk nyerte el az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját! A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karról minden pályázóból nyertes lett – büszkélkedett Horváth József. Az SZTE MGK dékánja szerint a hallgatóik által választott kutatási témák változatosak, felölelik a mezőgazdaság főbb ágait. – A sertéstenyésztéstől és a kukoricatermesztéssel összefüggő tápanyagellátástól kezdve, a szarvasmarha tenyésztéshez kapcsolódó takarmányozáson és a kertészeten belüli vöröshagyma termesztésen át, a vadászati turizmusig tudtak újat mondani a tudományos diákköri mozgalomba is bekapcsolódó hallgatóink.

Az SZTE Mezőgazdasági Karáról minden témavezető megjelent az SZTE 122 Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasait köszöntő ünnepségen. Közülük például a tehetséggondozásért folyamatosan dolgozóMikó Józsefné Jónás Edit főiskolai docens, az SZTE MGK Tudományos Diákköri Tanács elnöke két nyertes hallgatóval is büszkélkedhet.

– Családias az SZTE Mezőgazdasági Kara: az aránylag kis létszámú hallgatóság szinte minden tagját jól ismerjük mi, oktatók. Így aztán könnyen be tudjuk vonni a fiatalokat a tudományos kutatómunkába – fogalmazott Mikó Józsefné Jónás Edit. – Akad, amikor az oktató javasol kutatásra érdemes témát, de az sem megy ritkaságszámba, hogy a diák érkezik jó ötlettel. Így aztán nekünk, kutatóknak csak fognunk kell a hallgatóink kezét, hogy ne tévedjenek el a tudomány sűrűjében. A közös munka eredményeként közös publikációk is születnek.

Az SZTE MGK hat ÚNKP-ösztöndíjasa közül mezőgazdasági mérnöknek készül a III. éves Köteles Dávid, aki a sertéstenyésztés aktuális kérdéseit vizsgálva a hízékonyságra fókuszált. Arra keresi a választ, hogy minél kevesebb ráfordítással miként állítható elő minél több hízósertés.

Publikációk elkészítése, konferenciákon való részvétel a célja Zoltán Gábornak, aki ugyancsak havi 75 ezer forintos ösztöndíjat nyert az Új Nemzeti Kiválóság Program pályázatán. Az agrárgazdasági és logisztikai specializációt választó mezőgazdasági mérnök szakos hallgató a különböző levéltrágyáknak a termesztésben való hasznosítását vizsgálja. – Egy kukorica-hibriden olyan levéltrágyákat alkalmaztunk, amik különböző paraméterek alapján befolyásolják a termést és a beltartalmi tényezőket – magyarázta. – Igaz, ez nem új módszer, de Magyarországon még nem terjedt el. Ennek oka, hogy a levéltrágya kijuttatás eléggé körülményes, plusz idő- és üzemanyag-ráfordítást igényel. Mi éppen arra szeretnénk fölhívni a figyelmet, hogy nagyon hasznos ez a módszer, ezért célszerű, hogy minél több gazdálkodó használja.

– Ha a talajvizsgálat kimutatja, hogy valamilyen mikroelem hiányzik, akkor e hiányt lombon keresztül pótolhatjuk a növény számára. A lombtrágyázás jelentős termésnövekedést eredményezhet, így a gazdálkodó számára nagyobb lehet az árbevétel is – indokolta Jakab Péter, az SZTE MGK főiskolai docense a tudománnyal foglalkozó diák munkájának hasznosságát. Tanítványai közül Zoltán Gábort azért is tartja kivételes tehetségnek, mert a hallgató tanulmányai mellett munkát vállal egy kukoricanemesítő cégnél, miközben az otthoni családi gazdaságban is segít: a szántástól kezdve a vetésen át a betakarításig. Rátermettségét bizonyítja, hogy az elmélettől kezdve a gyakorlati életig otthonosan mozog a feladatok megoldásában. Ezért számára azt is javasolja tanára, hogy az alapszak elvégzése után mesterképzésen folytassa felsőfokú tanulmányait, amit akár doktori képzéssel is zárhat.

– Hogyan kell egy cikket összeállítani? Hogyan kell „irodalmazni”? E kérdésekre válaszol a tudománnyal ismerkedő diákját segítő kutató – magyarázta Jakab Péter, aki konferenciára is elvitte már mentoráltjait. – Öröm együtt dolgozni a motivált hallgatókkal! Úgy is mondhatnám: egymást hajtjuk előre a pályán.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Horváth József