Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az ELI Science Parkról és a járműipari trendekről tartott előadást Palkovics László felsőoktatási államtitkár az SZTE Innovációs Napján, amelyen az intézmény stratégiai megállapodást kötött az Audi Hungaria Zrt.-vel. A délutáni szekcióüléseken az innovációs ökoszisztémáról és a járműipari kutatásokról is tanácskoztak.
2017. május 30-án ismét Innovációs Napot rendeztek a Szegedi Tudományegyetemen. Az Innovációs Nap a kutatás-fejlesztés ünnepe Szegeden. Az SZTE azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra országos viszonylatban a vidék piacvezető, harmadik generációs egyetemévé váljon. A dél-alföldi régió szellemi kutatóközpontja, szellemi műhelyen legyen. Az intézményfejlesztési tervben is megfogalmazott harmadik misszió kapcsán az intézmény kiemelten kezeli ipari kapcsolatainak bővítését, az együttműködések szélesítését. Az egyetem fő fejlesztési iránya a tudásmegosztás, tudás parkok, kompetencia központok létrehozása – hangzott el az Innovációs Napon.
Az SZTE a térség meghatározó szereplője
A Rektori Hivatalban Szabó Gábor rektor köszöntötte a közel 150 érdeklődőt, vállalati partnereket, egyetemi kutatókat és hallgatókat. Elmondta: az egyetem azt a célkitűzését, hogy nemzetközileg elismert kutatóhely legyen, csak akkor tudja megvalósítani, ha a tudományos életbe ágyazódva részt vesz környezetének fejlesztésében. Az egyetem meghatározó szereplője a környék gazdasági életének, hiszen 80 milliárd forintos költségvetésével és valamivel több, mint 7200 alkalmazottjával a legnagyobb vállalkozás a környéken – tette hozzá.
Az Innovációs Nap délelőtti programjában Fendler Judit kancellár az SZTE rövid és középtávú fejlesztési terveit mutatta be. Elmondta: a Szegedi Tudományegyetem széles körű tevékenysége meghatározza a térség kutatási, oktatási, gyógyítási, innovációs és kulturális környezetét. Az intézményfejlesztési tervben fókuszként jelennek meg az agrár- és mérnök képzések fejlesztése, a kollégium és sportfejlesztés, valamint az egészségügyi képzések korszerűsítése, az infrastruktúra modernizálása.
Tudományos ipari park az ELI mellé
Az innovációs napon Palkovics László oktatási államtitkár, az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és a gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős kormánybiztos mutatta be a szegedi lézerközpont mellé tervezett tudományos ipari park terveit. Elmondta: Magyarországon az innovációs ökoszisztéma fejlesztésre van szükség. A 2018-as költségvetési tárgyalások során a Kormány úgy döntött, hogy 15 milliárd forinttal megemeli a felsőoktatási intézmények kutatási támogatását. Az innovációs ökoszisztéma meghatározó része az ELI Science Park, melyet az ELI lézerközpont közvetlen szomszédságában a szegedi egyetem kezelésében lévő 80 hektáros területen alakítanak ki. Az egykori szovjet laktanya adottságai kiválóak, autópályák csomópontjánál helyezkedik el, vonzáskörzetében a határon belül 300 ezer ember él – tette hozzá.
A megvalósítás ütemezésével kapcsolatban elmondta: első lépésként a terület rendezése kezdődhet el, majd egy meglévő épület felújításával inkubátorházat alakítanak ki, amely már 2018-ban megnyithat. A második ütemben a betelepülni kívánó cégek számára innovációs központ épül, ezt követően a parkban járműipari kompetenciaközpontot hoznak létre.
Az ELI Science Parkról tartott előadás itt elérhető.
Vezető nélküli járművek
Az Európai Unióban kifejezetten magasak a járműiparral szemben támasztott követelmények. Prioritás a biztonságos, környezetkímélő és hatékony közlekedés és szállítás. 2050-re az 1990-es üvegházhatású gázok kibocsátási szintjének a 20%-át kívánják elérni, vagyis 80%-kal csökkenteni kell a kibocsátási szintet – tájékoztatott Palkovics László a vezető nélküli, valamint hibrid és elektromos hajtású járművek fejlesztéséről tartott előadásában. Hangsúlyozta: ma a vezető felelős a balesetek legnagyobb százalékáért. Ahhoz, hogy a vezető személyét ki tudják küszöbölni, a jármű automatizálási szintjét kell emelni és megteremteni annak a lehetőségét, hogy kommunikálni tudjon a környezetével. A teljes automatizálás esetében a vezetőnek már nincs lehetősége a kormányzásra, hiszen nincs kormánykerék. Ez számos technológiai, jogi és erkölcsi kérdést vet fel.
Hozzátette: Zalaegerszegen, egy több mint 200 hektáros területen alakítottak ki pályát az automatizált járművek tesztelésére, jövő februárban pedig az ELTÉ-n és a Műszaki Egyetemen indítanak olyan mesterképzéseket, amelyek erre az ágazatra képeznek szakembereket.
A járműipari trendekről szóló előadás itt elérhető.
 |
| A rendezvényen készült képek itt megtekinthetők. |
Együttműködés az Audi-val
A Szegedi Tudományegyetemen kiemelt jelentőségűek a járműipari kutatások és a járműipari partnerekkel való együttműködések. Ennek jegyében az Innovációs Napon oktatási és kutatási együttműködésről kötött stratégiai megállapodást az Audi Hungária Zrt. és az SZTE. A szerződés általános célja, hogy a cég és az egyetem kölcsönösen segítsék egymást innovációs és oktatási tevékenységükben és közös kutatás-fejlesztési projekteket indítsanak. Az Audi tudományos diákköri és szakdolgozati témákat hirdet meg az egyetemen, a cég szakemberei bekapcsolódnak ezek vezetésébe, illetve a doktori képzésbe.
Az együttműködés kapcsán Szabó Gábor rektor hangsúlyozta: az egyetem és a járműipari cégek együttműködése több mint egy évtizedre tekint vissza. A korábbi partnerek beszállítók volta, az Audi az első, az iparág csúcsát képviselő gyártó vállalkozás. Knáb Erzsébet, az Audi Hungária Zrt. személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az Audi komoly innovációs tőkével rendelkezik, termékeinek prémium minőségét a legmodernebb technológia alkalmazása és munkatársai magas szaktudása biztosítja. A cég nagy hangsúlyt fektet a jövő generáció képzésére, kiemelten fontos az egyetemi partnerekkel való együttműködés az oktatás és a kutatás területén.
A leginnovatívabb munkák
A rendezvényen négy kategóriában átadták a Szegedi Tudományegyetem Innovációs Díjait. A második alkalommal meghirdetett pályázat célja az intézmény azon kutatóinak, valamint hallgatóinak támogatása, akik az egyetemhez kötődő kutatómunkájuk során olyan tudományos eredményt, innovatív megoldást dolgoztak ki, amely szellemi alkotásnak minősül és üzleti szempontból hasznosítható lehet.
 |
| A díjátadón készült képek itt megtekinthetők. |
A leginnovatívabb tudományos diákköri munkáért Köteles Dávid kapott elismerést. Dolgozatának címe: A sertéstenyésztés aktuális kérdéseinek vizsgálata, témavezetője Mikó Józsefné Dr. Jónás Edit (SZTE MGK Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet). A leginnovatívabb PhD-munkát Hegedűs István készítette (SZTE-MTA Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport) a központosítás és felhő nélkül végzett adatelemzés és gépi tanulás lehetőségeiről, témavezetője Jelasity Márk (SZTE TTIK Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék).
A természettudományok és élettudományok területén a leginnovatívabb pályázatot Dr. Erős Gábor nyújtotta be, aki a dantrolen alkalmazásának lehetőségeit vizsgálta nehezen gyógyuló sebek kezelése esetén. A műszaki tudományok területén végzett kutatásaikért pedig Dr. Balázs Péter Attila és Dr. Varga László Gábor érdemelte ki az innovációs díjat. Az SZTE TTIK Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék két munkatársát 3D abroncsszkenner informatikai rendszerének tervezéséért és fejlesztéséért jutalmazták.
Az innovációs ökoszisztéma szerepéről
A délutáni párhuzamos szekciók egyikében az innovációs ökoszisztéma szerepéről, a tőkefinanszírozás helyzetéről és az SZTE Start-up programjáról tanácskoztak. A Start-up program célja, az SZTE fenntartható, vállalkozói egyetemmé pozícionálása a helyi start-up és Spin-out ökoszisztéma és innovációs miliő élénkítése. Az egyetem célja együttműködés generálása a tőkepiaci szereplőkkel és erősíteni az entrepreneurship szemléletet úgy a hallgatók, mint a kutatók körében, valamint fellendíteni az egyetemi tudás intenzív vállalkozások létrehozását és a beáramló kockázati tőke nagyságát – fogalmazott előadásában Pitó Enikő, az SZTE innovációs igazgatója. Hozzátette: a program operatív koordinációja és lebonyolítása a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság feladata – együttműködésben a Gazdaságtudományi Karral, az Oktatási és a Közkapcsolati igazgatósággal valamint a mentori teammel.
A szekcióban elhangzott előadások itt elérhetők:
A járműipari trendekről
A másik szekciókban az e-mobilitásról, a hibrid kisrepülőgép fejlesztési irányairól, az elektromos és hibrid hajtás kutatás-fejlesztéséről és az emisszió kontrollált üzemanyag fejlesztés lehetőségeiről számoltak be a szakemberek.
A járműipari szekcióban elhangzott előadások itt elérhetők:
- Current challenges in automotive industry, Matthias Schober, Járműhajtás Fejlesztési vezető, Audi Hungária
SZTEinfo- Gajzer Erzsébet
Fotó: Bobkó Anna
