Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Magyar Tudomány Napján, 2017. november 3-án külön műsorban ünnepelte az M5 televíziós csatorna a kutatókat, mutatta be a legfontosabb hazai kutatási eredményeket. A 75 perces műsorfolyamban a Szegedi Tudományegyetem négy kutatója ismertette munkájának legújabb és jövőbe mutató eredményeit. De a Mindenki Akadémiája sorozat előadói között is számos SZTE-kutatótól tanulhatunk.
A színvonalas ismeretterjesztés és a tudományos eredmények népszerűsítése a célja az M5 televíziós csatorna műsorinak. A legfrissebb hazai innovációs eredményeket bemutató, a Magyar Tudomány Ünnepét köszöntő, 2017. november 3-án 20 órakor kezdődő műsorban a Szegedi Tudományegyetem kutatói is megszólaltak. A 75 perces televíziós összeállítás immár elérhető a mediaklikk.hu oldalon is
A Magyar Tudomány Ünnepe című M5-műsoron belül (a 25. perctől) az ELI-ALPS lézeres kutatóközpontba kalauzolták el a nézőt. Geretovszkyné dr. Varjú Katalin, az SZTE Természettudományi és Informatikai kar Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tudományos főmunkatársa ecsetelte, milyen lehetőségeket kínálnak a tudományos világ számára a szegedi lézeres kutatóközpont hamarosan működő berendezései.
Dr. Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetnek a Szent-Györgyi Talentum Díjat nyert adjunktusa fölvillantotta epilepszia-kutatásainak azokat az eredményeit, amelyek megoldást kínálhatnak a gyógyszeres kezelésre immunis pácienseknek.
A stúdióbeszélgetések között dr. Janáky Csaba, az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék adjunktusa magyarázta el, miként alakítható a szén-dioxid a napenergia segítségével hasznos anyaggá. Az SZTE munkatársa elárulta: munkájuk iránt az űrkutatók is érdeklődnek, mert úgy vélik, eredményeikből még a Mars meghódítására készülő ember is profitálhat.
Az M5 műsorának záró akkordjaként (1 óra 13 perctől) bemutatták dr. Kukovecz Ákost, az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék egyetemi docensét. A magyar tudomány ünnepén Pungor Ernő-díjat nyert kutató hangsúlyozta: az anyagtudomány és az energetikai összekapcsolása a kor legnagyobb kihívása, az újabb és újabb anyagok felfedezésének, így például a szén-nanocsövekkel végzett kutatásaiknak célja, hogy egy szebb és jobban működő világot hagyjunk az utódokra, kímélve e a környezettünket.
A tudomány legújabb eredményeire kíváncsiaknak érdemes figyelemmel kísérniük a Mindenki Akadémiája című M5-sorozatot is. A tudománynépszerűsítő programban az SZTE 12 kara közül szinte mindegyik képviseltette magát, hiszen a tudomány legkülönbözőbb területeiről már több szegedi kutató is szolgáltatott érveket a kutatómunka hasznossága mellett saját eredményeinek a bemutatásával. Így például dr. Szalai Anikó, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi és Európa-jogi tanszék adjunktusa a hétköznapi világeseménynek, például a háborúnak a mindennapokra gyakorolt hatásáról is beszélt a családfakutatás, az ENSZ-szimulációk, kisebbség-kutatás kapcsán. Szalai Anikó: Hogyan hatja át mindennapjainkat a nemzetközi jog? című előadása is elérhető a mediaklikk.hu oldalon.
Dr. Széll Márta, az SZTE ÁOK Orvosi Genetikai Intézetét vezető professzor A genetikai vizsgálatokról beszélt.
A sorozat egyik nagy visszhangot kiváltó nyitó előadását 2016. október 26-án az SZTE rektora tartotta: a fizikus Prof. Szabó Gábor akadémikus (SZTE TTIK) mondandója címéül azt adta, hogy Emitto ergo sum? – Kibocsátunk, tehát vagyunk?
SZTEinfo – Ú. I.
