SZTE Info

Közös kutatás-fejlesztési projektet indított a Pick és a szegedi egyetem

A hentesáru- és szárazárugyártás új eljárásmódjainak kidolgozása érdekében indított közös kutatás-fejlesztési projektet 1,71 milliárd forintos uniós támogatással a Pick Szeged Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A 2021 közepéig tartó, 2,573 milliárd forintos összköltségű projekt során a cég és a felsőoktatási intézmény szakemberei dolgoznak együtt a hús alapanyag víztartalmának csökkentése, a füstölési eljárás fejlesztése, a természetes penészkultúra standardizálása, a klímatechnológia optimalizálása, az automatizálás, a csomagolás- és a termékfejlesztés érdekében.


Az egyes feladatok lefedik a szalámigyártás teljes folyamatát, és az eredmények várhatóan könnyen adaptálhatóak a húsiparban, a többi közt a szalámigyártás új modelljeként. A füstölési eljárás optimalizálásával lerövidül annak időtartama és csökken a felhasznált fa mennyisége. A penészkultúra vizsgálatának célja olyan stabil eljárás kidolgozása, amellyel mindig azonos minőségű áru állítható elő. A klímatechnológia fejlesztése során modellezik a vízelvétel energetikai és technológiai folyamatát. Az automatizálási alprojekt fókuszában a csomagolási és a hámozási műveletek vannak, ezekhez egy automatizált robot vagy hibrid rendszert fejlesztenek. A termékfejlesztéstől a húskészítmények eltarthatóságának növelése mellett a mesterséges adalékanyagok csökkentését vagy kiváltását várják, a jelenlegi ízvilág megtartása mellett. A projekt fő helyszíne a Pick Szeged Zrt. Szabadkai úti szalámigyára, a kutatás-fejlesztésben az SZTE több kara is részt vesz- írja az MTI.


arculati_elem_regionalis_fejlesztesi_alapA GINOP-2.2.1-15-2017-00101 számú " A hagyományos PICK termékek versenyképességének javítása az élelmiszerlánc különböző lépéseinél alkalmazott innovatív megoldások segítségével" című projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében