SZTE Info

_MG_1054

Megérkezett az első két lézerberendezés az ELI-ALPS kutatóközpontba

Az első két lézerberendezés már itt van, a harmadik októberben érkezik az ELI-ALPS épületkomplexumába. Az első kutatócsoport négy hónap múlva kezdheti a kísérletezést és mérést. A szegedi lézerközpont egyedülálló eszközeinek használata áttörést hozhat a kutatás módszertanában és több tudományágban is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Pormentes „tisztatérben” fehér „szkafanderbe” öltözött szerelők rakják össze az ELI-ALPS kutatóközpontba megérkezett első két lézerberendezés darabjait. A terahertzes és a közép-infravörös lézerrendszer 2017 szeptemberének második hetében érkezett Szegedre. Az ELI-ALPS számára tervezett két különleges berendezés tudományos jelentőségét is ecsetelték a 2017. szeptember 19-i sajtótájékoztatón.


_MG_1021

 

Benépesül az tudomány új szegedi fellegvára


– Határidőn és költségvetésen belül sikerül teljesítenünk a 2011-ben kezdődött munkát. Az ELI-ALPS épületkomplexum 2017. májusi átadása után az kutatóközpont mintegy 160 munkatársa nyáron beköltözött, szeptemberben pedig megérkezett az első két lézerberendezés is. E különleges, az ELI-ALPS igényei szerint tervezett készülékek összeszerelése 2017. szeptember 18-án elkezdődött, miután a lézerrendszereket munkatársaink temperálták – közölte a sajtó munkatársaival Lehrner Lóránt. Az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: két hét múlva megérkezik Szegedre a harmadik, az úgynevezett nagy ismétlési frekvenciájú lézer is. A szegedi lézerközpontban várhatóan összesen közel kétszáz kutató és doktorandusz dolgozik majd, nyújt szolgáltatást a vendég kutatóknak.


_MG_1003


Az első két berendezés közös jellemzője, hogy ezeken a hullámhossz-tartományokon korábban nem létezett elérhető lézer – tudtuk meg Osvay Károlytól. Az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatás-technológiai igazgatója, az SZTE professzora a berendezéseket egy olyan különleges fúróberendezéshez hasonlította, amelyekkel eddig elérhetetlen mélységből nyerhetnének kőolajat az égő arany kutatói.


– Olyan eszközöket kapunk a kezünkbe, amelyek segítségével a tudomány eddig nem ismert mélységeire fúrhatunk, s hozhatunk a felszínre tudást – fogalmazott Osvay Károly, aki szerint a lézerberendezéseik önmagukban is támogatják új tudományos eredmények születését. Az ezekkel az eszközökkel végzett alapkutatások vezetnek majd az alkalmazás különböző lehetőségeihez.


 

A PTE is hozzájárul a szegedi ELI-ALPS sikeréhez


A terahertzes hullámokról az utóbbi évtizedben egyre többször hallhat a szélesebb nyilvánosság is. Ebben a hullámhossz-tartományban működnek például azok a test-szkennerek, amelyeket a repülőtereken vagy a határátkelőhelyeken is használnak – hozta mindennapjainkhoz közelebb az ELI-ALPS egyik újdonságát Osvay Károly.


_MG_1035-2


A mi terahertzes forrásunk impulzusüzemű. Ez azt jelenti, hogy nem működik folyamatosan, hanem impulzusonként nagyintenzitású elektromágneses teret hoz létre. Segítségével új és egyedi kutatási eszközünk lesz, ami a nanotudomány és a kémiai reakciók dinamikája területén nyithat új távlatokat. Például új nanoanyagok, a „közéletben” is használható új anyagok, új gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethet. Láthatatlan vagy kevésbé látható veszélyes, például radioaktív anyagokat, vagy drogokat úgy mutathat ki járművekben, hogy azokat ki kellene nyitni – hozott egy gyakorlati példát a lézerek ezen típusának a hasznosságára Osvay Károly.


A nagyintenzitású terahertzes források kifejlesztése és használata terén világszerte az egyik vezető intézet a Pécsi Tudományegyetem. A PTE-vel kötött kutatás-fejlesztési megbízás értelmében két terahertzes forrást terveznek, fejlesztenek és helyeznek üzembe Szegeden. Az egyik berendezés már megérkezett. A másikat 2018-ban szállítják. Így válik teljessé az ELI-ALPS terahertzes laboratóriuma. Ezzel a terahertzes hullámokat részecskegyorsításra is tudják majd használni a kutatók. A PTE azzal is hozzájárul a szegedi ELI-ALPS kiépüléséhez, hogy megalkotják a laborberendezést, azaz – a lézerforrás mellett – a mérésekhez szükséges diagnosztikai és egyéb berendezéseket is. Ennek a K+F megbízásnak az értéke 853 millió forint.

 


Az első felhasználók között két európai team és az SZBK kutató-csoportja


A közép-infravörös lézerrendszert az ELI-ALPS kutatói francia és német szakemberekkel együtt tervezték meg. A francia Fastlite által vezetett és az ELI-ALPS részvételével végrehajtott közös kutatás-fejlesztési projekt értéke közel 492 millió forint.


_MG_1041


A biológusok, biofizikusok, vegyészek és gyógyszerészek számára új kutatási eszközt jelent a közép-infravörös lézerrendszer. Segítéségével molekulák, molekulaszerkezetek, rezgési és forgási szerkezetek, illetve azok dinamikája vizsgálható – magyarázta az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatás-technológiai igazgatója. Elárulta: már két európai kutatócsoport is jelezte, hogy elsőként kívánja használni kísérleteihez ezt a különleges lézerrendszert. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja biológiai és biofizikai mintákat vizsgál majd az ELI-ALPS ezen berendezésével.


 

Az első lézersugár kibocsátásának napja: 2017. november 9.


– Lesz egy harmadik berendezésünk is: október első hetében érkezik az úgynevezett nagy ismétlési frekvenciájú lézerünk, amelynek végső helyszíni tesztje október végén várható – osztotta meg a kutatók örömét Osvay Károly. Ezt a berendezést a kutatók a felületfizika, a szilárdtest-, illetve az atomi és molekuláris tudományok terén használják majd.


_MG_1045


A három nagy lézerberendezést október végéig üzembe helyezik, novembertől már kísérleteznek a szegedi ELI kutatói.


Az szegedi lézeres kutatóközpontban 2017 novemberének második hetében nemzetközi konferenciát szerveznek. E program utolsó napja egyben az ELI-ALPS felhasználói konferenciájának első napja. Ekkorra, azaz 2017. november 9-re tervezik az első lézersugár kibocsátását az ELI-ALPS kutatóközpontban.

 


Az összlétszámot 9 impulzusüzemű lézer jelenti


– A három nagy lézerberendezés 2018-ban már működik, ezekkel dolgozhatnak a „baráti” felhasználók. Jénából érkezik majd az intézet attoszekundumos lézerberendezése. Közben az épületünk vákuum- és a hűtőrendszerét bővítenünk kell, hogy a további lézerek is munkába állhassanak – sorolta a tennivalókat Osvay Károly.


Az ELI-ALPS teljes felszereltségét akkor éri el, amikor már a kutatásfejlesztésben használatos összes, azaz mind a kilenc impulzusüzemű lézer működik. Ugyanakkor ennél jóval több lézer-berendezés dolgozik majd az épületben, hiszen például folyamatos üzemű lézerek nyújtanak majd segítséget a kísérletek beállításához.


A kutatási program minősége és újdonságtartalma alapján független szakmai grémium dönt arról, melyik team használhatja majd az ELI-ALPS berendezéseit. Egy-egy kutatócsoport 3-10 héten át hajthatja majd végre kísérleti programját.


_MG_1058


Az első kutatócsoport várhatóan 2018 januárjában használhatja kísérletezésre és mérésre az ELI-ALPS lézerberendezését. Évente körülbelül 90 kísérletet végezhet majd el az itt megforduló 350-400 kutató – becsülte meg kérésünkre Osvay Károly az ELI-ALPS körül várható mozgást.


 

Az SZTE oktatási programja is kötődik a szegedi lézerközponthoz


A Szegedi Tudományegyetem többféle módon is együttműködik az ELI-HU Nonprofit Kft.-vel. A kisebb volumenű, azaz 50-80 millió forint nagyságrendű közös projektekre példaként a plazmatükör, illetve a radiobiológiai kísérletek hátterének a kifejlesztését említett Osvay Károly.


_MG_1127


Az SZTE több laboratóriumában is „bérlőként” dolgoztak és dolgoznak a szegedi ELI kutatói. Eredményességüket mutatja az eddigi több mint 100 publikáció, az első néhány szabadalom. – Az SZTE által is preferált anyag- és a nanotudományban, a biológiában és gyógyszertudományban hozhat áttörést a szegedi lézerkutatóközpont berendezéseinek használata – véli az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatás-technológiai igazgatója.


Az ELI szenior kutatói az egyetemi oktatásba, a doktori képzésbe is bekapcsolódnak. Így, az SZTE hallgatóival foglalkozva képzik ki azokat a leendő munkatársaikat, akik képesek lesznek működtetni az ELI-ALPS jelenleg egyedülálló, ugyanakkor folyamatosan fejlesztendő lézerberendezéseit.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Bobkó Anna



Korábban írtuk: Forradalmasítja a kutatást az ELI-ALPS, az attoszekundumos fényimpulzus forrás


Az ELI-ALPS kutatóközpont avató ünnepségéről írtuk: Elkészült a szegedi lézerközpont épületkomplexuma


Korábban írtuk: Hamarosan elkészül az ELI-ALPS öt lézerre váró kutatóközpontjának épületegyüttese

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében