SZTE Info

IMG_7581

Szegedi kutató Stephen Hawking munkájáról

Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára kétszer is találkozott Stephen Hawkinggal, akinek a munkásságáról összefoglaló cikket írt egy csillagászati lapban. A közelmúltban elhunyt világhírű brit elméleti fizikus által kidolgozott feketelyuk-termodinamikát a szegedi kutató is felhasználja vizsgálataiban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A dél-angliai Portsmouthban dolgoztam 2003 őszén, az egyetem Kozmológiai és Gravitációs Intézetében. Az ottani kutatócsoport néhány kutatójával együtt vettünk részt egy kisebb konferencián Cambridge-ben, ekkor láttam először Stephen Hawking-ot. A kerekesszékében ült, a nővér szigorúan őrizte. Nagyon barátságosan nézelődött, kereste a szemkontaktust, de a betegségéből kifolyólag csak igen körülményesen lehetett vele kommunikálni. Néhányan megpróbálták, nehézkesen ment. Már akkor is egy élő legenda volt. PhD hallgató koromban az ő könyvéből tanultam az általános relativitáselméletet. Másodszor 2004-ben, a Dublinban megrendezett GR17 (a 17. Általános Relativitáselméleti és Gravitációs Konferencián) láttam személyesen. Hawking hatalmas érdeklődés közepette itt jelentette be, hogy elveszített egy fogadást, tévedett egy korábbi állításában, miszerint a fekete lyuk elnyel minden információt – emlékezett vissza Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára, aki kutatómunkájában a gravitációs hullámokat, fekete lyukakat és az Univerzum fejlődését vizsgálja. Fekete lyukakkal kapcsolatos kutatásai során már alkalmazta Hawking termodinamikai megfontolásait, a Bekenstein-Hawking entrópiát és a Hawking-hőmérsékletet.


– Kétségkívül ő volt az egyik legfigyelemreméltóbb elme és legszínesebb személyiség a modern gravitációelméletben. A fekete lyukak és az univerzum kérdéseivel foglalkozott, igen magas technikai szinten, így munkái csak megfelelő szakmai tudás birtokában érthetők. A nagyközönséget tudománynépszerűsítő munkásságán túl az az ellentét is megfoghatta, hogy az Univerzum lényeges kérdései foglalkoztatták, miközben fogoly volt saját testében. Betegsége rákényszerítette, hogy tömör legyen, csak akkor beszéljen, ha tényleg van mondanivalója – magyarázta a szegedi kutató, aki összefoglaló cikket is írt a Csillagászat.hu tudományos internetes újságba Hawking munkásságáról. Értékelése szerint a (a James M. Bardeen-nal és Brandon Carter-rel közösen kidolgozott) feketelyuk-mechanika mellett Hawking igen fontos eredménye, hogy a fekete lyukak kialakulása és az Ősrobbanás nem szimmetriafüggő, hanem általános jelenségek (a Roger Penrose-zal együtt kidolgozott szingularitás-tételek értelmében). Legjelentősebb eredménye viszont a mikrovilágot kvantumosan és a gravitációt téridő-görbületként felfogó világképek kombinációjából levezetett Hawking-sugárzás, melynek következménye, hogy a fekete lyuk tömege csökken, végül teljesen „elpárolog”.


A tudós életével kapcsolatban számos érdekesség ismert: születésének és halálának dátuma is a tudománytörténethez köthető. 1942. január 8-án született Oxfordban, Galilei halálának 300. évfordulóján, erről Hawking többször is büszkén tett említést. Halálának napja (március 14., ez egyben a nemzetközi π-nap is) Albert Einstein születésnapjára esik és mindkét tudós 76 évet élt. Lehetségesnek tartotta a földönkívüli intelligens életformák létezését. Elméletei a tudás határait feszegették: a fekete lyukak kapcsán egy ideig azt a nézetet képviselte, hogy azok egyirányú átjárók lehetnek más univerzumokba, igaz ezt később visszavonta. Bevezette az imaginárius idő fogalmát, hogy illusztrálja, nincs értelme arról beszélni, mi volt az Ősrobbanás előtt. Az időutazás híveit letörte, amikor kifejtette, hogy miért nem lehetséges a múltba utazni. Legfőbb célja az einsteini gravitációelmélet szabályainak összeegyeztetése volt az attól markánsan eltérő szabályokkal működő kvantumfizikával. Amikor a kutatóknak sikerül a két területet egyetlen közös elméletbe foglalni, az lesz a „Mindenség elmélete”. Hawking tette meg ebbe az irányba az első jelentős lépést.

 

Fotó és szöveg: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 07.

Kiemelt_Bojte_Cs_JGYPK

25 éves létezése óta több mint 6 ezer nehéz sorsú magyar származású gyereknek nyújtott menedéket a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. Az erdélyi szervezet alapítójával, Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel a Hátrányos helyzetű társadalmi és csoportok és gyermekek címmel az SZTE JGYPK-n tartott szemeszternyitó előadása előtt, illetve az alapítvány és az SZTE JGYPK közötti együttműködéséről szóló megállapodás aláírását követően beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 24.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 24.
    18:00 - 19:30
    Tari Annamária az X, Y és Z generációk legnagyobb hazai szakértői közé tartozik. Gyakran ír és ad elő az információs kor ránk gyakorolt hatásairól, és arról, hogy miként változtatja meg a technikai fejlődés a külső világunk után a belső világunkat is.
    „A szorongás korunk legjellemzőbb érzelme" - írja Tari Annamária.
    Tari Annamária nagyszerű, "fejbevágó" előadása szorongásról, online térről - szerintünk nagy kár lenne lemaradni róla...
  • szeptember 25.
    09:00 - 20:00
    Az online jogi szaklap, az Arsboni csapata meglátogatja Szeged jogász közösségét is, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint például: Milyenek lesznek a “jövő jogászai”? Milyen jövő vár a jogászokra? A robot ügyvédeké, vagy a robotoló ügyvédeké a jövő? Érdemes szoftvert fejleszteni a jogászoknak? Milyen innovatív megoldások alakítják a jogászok munkáját? Milyen lesz a 21. század a munkajoga? Hogyan tudod megtalálni álmaid munkáját? Mit várnak el a jelen munkáltatói egy kezdő jogásztól? Milyen trendek vannak jelenleg a magyar jogi piacon? Regisztráció: https://karrier.arsboni.hu/szegeden-az-arsboni/#kavezz
  • szeptember 25.
    18:00 - 19:00
    Napóleontól a szabadságharcig
    Előadó: Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes, egyetemi tanár, a Hadtudományi Doktori Iskola vezetője (Nemzeti Közszolgálati Egyetem)
  • szeptember 26.
    17:00 - 18:00
    Tájékoztató előadás a FLEX Hungary programról, mely az USA Kormánya által biztosított teljeskörű ösztöndíj középiskolások számára. A program keretében a diákok egy évet tölthetnek az USA-ban egy középiskola tanulójaként, miközben önkéntes vendéglátó családoknál élnek.
    Pályázati feltételek:
    • Magyar állampolgárság
    • 2002. július 15. és 2005. július 15. között született
    • A pályázat beadásakor középfokú oktatásban vesz részt a 9. vagy 10. évfolyamon
    • Iskolai eredménye legalább jó (4)
    Jelentkezési határidő a FLEX-ösztöndíjra: 2019. október 17. Jelentkezni 2019. szeptember 1-től lehetséges az alábbi linken: https://ais.americancouncils.org/flex