SZTE Info

Kiemelt_UNKPHerczegE

A batáta termesztésének titkait kutatja az SZTE MGK ÚNKP-ösztöndíjas hallgatója, Herczeg Evelyn

Az édesburgonya, vagyis a batáta termesztésének jövője érdekli Herczeg Evelynt. A Szegedi Tudományegyetem MGK mezőgazdasági mérnöknek készülő ÚNKP-ösztöndíjas hallgatójával és konzulensével, Szarvas Adrienn tanársegéddel beszélgetve azt is megtudtuk, mi a növényorvos dolga.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mi keltette fel az érdeklődését a batáta iránt?

– Elsősorban az, hogy nem egy szokványos növény a batáta. Magyarországon nem sok helyen foglalkoznak a termesztésével. Konzulensemmel a batátának az alföldi kötött talajhoz való alkalmazkodását vizsgáljuk, elsősorban a termésátlag tükrében – összegezte kutatása és az Új Nemzeti Kiválóság Programon nyertes pályázata lényegét Herczeg Evelyn. Az SZTE hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karára a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumból érkezett alapszakos egyetemista elárulta: korábban is hallott már a batátáról, de az édesburgonya értékeit egyetemi tanulmányai idején ismerte meg.


Herczeg_E

Hogy kerül egy szubtrópusi növény, a batáta az Alföldre?

– Egy szegedi televíziós szakember, Váraljai Dénes egy távol-keleti útjáról hozta magával a batátát. A 90-es évek elején a batáta hazai termesztésébe be is kapcsolódott, majd Ásotthalmon kezdte termesztési kísérleteit – családi gazdaságuk a jelenlegi Bivalyos Tanya Kft.-ben folytatja a munkát. Ásotthalom az utóbbi években, a Bivalyos Tanya Kft. szervező és integráló tevékenysége nyomán, a hazai batátatermesztés központjává vált, több tucat termelő foglalkozik a növénnyel, megalapítva a Batáta Baráti Kört is – adott távlatot mentoráltja kutatási témájának Szarvas Adrienn tanársegéd.

 

Mi az SZTE MGK célja a batátával?

– Termékbővítő növény lehet a magyar piacon a batáta. Ehhez meg kell ismernünk, hogy Magyarországon milyen termesztéstechnológiát alkalmazhatunk a leghatékonyabban – fogalmazott az SZTE mezőgazdasági mérnök szakos hallgatója.

 

Bárhol megterem a batáta mifelénk?

– Nem – rögzítette az SZTE MGK tanársegédje. – Mivel ez egy trópusi, szubtrópusi eredetű növény. Az édesburgonya a legtöbb talajon megterem, de ez nem jelenti azt, hogy mindenhol ugyanolyan eredményt érhetünk el vele. Mivel gyökérnövényről beszélünk, a termelés szempontjából kiemelt fontosságú a talaj szerkezete. A deszki agyagos talajon beállított kísérletünkben bakhátas és bakhát nélküli formában is termesztettük a batátát. Különböző tápagyag dózist alkalmaztunk. Azt is néztük, hogy a hajtásról vagy a dugványról származó növények-e az életképesebbek és termőképesebbek. Ezeket a kísérleteket és összehasonlításokat a múlt évben is elvégeztük. Tavalyi tapasztalatunk, hogy a bakhát nélküli termesztés adta a nagyobb termésmennyiséget. Idén a „papírforma”, vagyis a szakirodalomban is javasolt bakhátas termesztés bizonyult eredményesebbnek.

 

Mindezek alapján mit javasolnak a gazdáknak?

– Azt, hogy tovább kell folytatnunk a kísérletek beállítását ahhoz, hogy egy helyes agrotechnikát tudjunk kialakítani a számukra. A saját PhD-dolgozatom témája szintén az édesburgonya – árulta el az SZTE MGK Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet tanársegédje.

 

Mire jó a batáta? Miért érdemes termeszteni?

– A batáta, más néven édesburgonya egészségesebb, mint a hagyományos burgonya és sokkal jobb áron értékesíthető – vette vissza a szót az ÚNKP-ösztöndíjat elnyert hódmezővásárhelyi egyetemi hallgató.

– A glikémiás indexe, azaz a vércukortermelő képessége közepes, így a cukorbetegséggel küszködők is bátran fogyaszthatják a batátát – egészítette ki az érvrendszert a tanársegéd.

 

Egy alapszakos egyetemistának mennyi ideje van olyan színvonalú kutatásra, amit az ÚNKP ösztöndíja is támogat?

– A tanárnő már két éve foglalkozik a batáta termesztés-technológiájának vizsgálatával. Én az csatlakoztam hozzá, és a 2017es évet dolgozza fel a kutatás, amivel az ösztöndíjra pályáztunk. Ezt természetesen még nincs kész, a pályázatra is csak a kutatás tervét kellet felvázolni, innentől egy év áll rendelkezésünkre, hogy feldolgozzuk az adatokat és befejezzük a kutatómunkának e szakaszát. Egyébként az SZTE MGK hallgatóinak a többsége alapszakos, 2018 februárjától adott a lehetőség itt mesterszak elvégzésre. Ha lezárom az alapszakot, szeretnék továbbtanulni, még pontosan nem tudom, milyen mesterszakot válasszak, de nagyon érdekel a növényorvosi képzés is. Mivel növényorvosi végzettséggel segíthetek a gazdáknak az adott kórokozó és kártevő felismerésében és ezáltal egy helyes növényvédelmi stratégiát is ki tudok dolgozni a számukra – magyarázta Herczeg Evelyn. – De a későbbiekben folytatni szeretném a batátával kapcsolatos kutatásokat is.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

 

Korábban írtuk az Új Nemzeti Kiválósági Program SZTE-ösztöndíjasairól:

A szépirodalom vidékiség problémakörét vizsgálja az SZTE ÚNKP-ösztöndíjas hallgatója, Szántai Márk

Újvidékről jött az SZTE doktori iskolájába Kartali Tünde

Ifjú kiválóságait ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem

Az SZTE ÚNKP híreit – köztük a szegedi egyetem 6 ösztöndíjas hallgatójával készült interjút – itt olvashatja.

A 2016/2017. I. félévére beérkezett ÚNKP pályázatok bírálati eredményéről itt olvashat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. október 15.

Benedekfi_nyito

Benedekfi István és Benedekfi Zoltán a szegedi egyetem iskolapadjától indulva ma már a katedrán állva adják át az SZTE-n megszerzett tudásukat. A fiatal tehetségek nevéhez saját kurzus, egy különleges előadásmód és egy Oscar-díjra jelölt film zenéje is kapcsolódik. A testvérpárt a zene szeretetéről és munkájukról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • november 19.
    18:00 - 19:00
    Az SZTE KK Osztrák Könyvtárának és az SZTE BTK Osztrák Tanszékének közös szervezésében
  • november 20.
    18:00 - 19:00
    A SZAB Tudósklub és a Szegedi Közéleti Kávéház közös rendezvénye. A beszélgetés résztvevői: Dr. Csikós Zsuzsanna tanszékvezető egyetemi docens, Prof. Dr. J. Nagy László professor emeritus, Dr. Csernus Sándor egyetemi docens és Dr. Dékány András egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatói. A beszélgetést vezeti: Dr. Lénárt András egyetemi adjunktus (SZTE BTK) Prof. Dr. Anderle Ádám, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének alapítója és vezetője hosszú éveken keresztül, nemzetközi szinten is a hispán világ kiemelkedő kutatójának számított, ma is meghatározó szaktekintély. Magas rangú magyar és nemzetközi kitüntetések, számos önálló kötet és tanulmány mutatja, hogy Spanyolország és Latin-Amerika kapcsán széleskörű tudással rendelkezett, amit iskolateremtő egyetemi oktatóként és kutatóként évtizedeken keresztül osztott meg hallgatóival és az olvasóközönséggel. Halálának második évfordulóján pályatársai, barátai idézik fel emlékeiket Anderle professzorral kapcsolatban, amely segítségével kirajzolódik egy rendkívül színes és izgalmas pálya képe.
  • november 20.
    19:00 - 20:00
    Műsor: I. Brandenburgi verseny, valamint a C-dúr szvit lesz hallható
  • november 21.
    14:00 - 18:00
  • november 21.
    16:00 - 17:00
    A részvételhez előzetes regisztráció szükséges. Kérjük, látogatási szándékát jelezze a Tudós Klub kezdete előtt Biacsics Boglárkánál e-mailen a biacsicsb@richter.hu címen!