SZTE Info

Kiemelt_UNKPHerczegE

A batáta termesztésének titkait kutatja az SZTE MGK ÚNKP-ösztöndíjas hallgatója, Herczeg Evelyn

Az édesburgonya, vagyis a batáta termesztésének jövője érdekli Herczeg Evelynt. A Szegedi Tudományegyetem MGK mezőgazdasági mérnöknek készülő ÚNKP-ösztöndíjas hallgatójával és konzulensével, Szarvas Adrienn tanársegéddel beszélgetve azt is megtudtuk, mi a növényorvos dolga.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mi keltette fel az érdeklődését a batáta iránt?

– Elsősorban az, hogy nem egy szokványos növény a batáta. Magyarországon nem sok helyen foglalkoznak a termesztésével. Konzulensemmel a batátának az alföldi kötött talajhoz való alkalmazkodását vizsgáljuk, elsősorban a termésátlag tükrében – összegezte kutatása és az Új Nemzeti Kiválóság Programon nyertes pályázata lényegét Herczeg Evelyn. Az SZTE hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karára a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumból érkezett alapszakos egyetemista elárulta: korábban is hallott már a batátáról, de az édesburgonya értékeit egyetemi tanulmányai idején ismerte meg.


Herczeg_E

Hogy kerül egy szubtrópusi növény, a batáta az Alföldre?

– Egy szegedi televíziós szakember, Váraljai Dénes egy távol-keleti útjáról hozta magával a batátát. A 90-es évek elején a batáta hazai termesztésébe be is kapcsolódott, majd Ásotthalmon kezdte termesztési kísérleteit – családi gazdaságuk a jelenlegi Bivalyos Tanya Kft.-ben folytatja a munkát. Ásotthalom az utóbbi években, a Bivalyos Tanya Kft. szervező és integráló tevékenysége nyomán, a hazai batátatermesztés központjává vált, több tucat termelő foglalkozik a növénnyel, megalapítva a Batáta Baráti Kört is – adott távlatot mentoráltja kutatási témájának Szarvas Adrienn tanársegéd.

 

Mi az SZTE MGK célja a batátával?

– Termékbővítő növény lehet a magyar piacon a batáta. Ehhez meg kell ismernünk, hogy Magyarországon milyen termesztéstechnológiát alkalmazhatunk a leghatékonyabban – fogalmazott az SZTE mezőgazdasági mérnök szakos hallgatója.

 

Bárhol megterem a batáta mifelénk?

– Nem – rögzítette az SZTE MGK tanársegédje. – Mivel ez egy trópusi, szubtrópusi eredetű növény. Az édesburgonya a legtöbb talajon megterem, de ez nem jelenti azt, hogy mindenhol ugyanolyan eredményt érhetünk el vele. Mivel gyökérnövényről beszélünk, a termelés szempontjából kiemelt fontosságú a talaj szerkezete. A deszki agyagos talajon beállított kísérletünkben bakhátas és bakhát nélküli formában is termesztettük a batátát. Különböző tápagyag dózist alkalmaztunk. Azt is néztük, hogy a hajtásról vagy a dugványról származó növények-e az életképesebbek és termőképesebbek. Ezeket a kísérleteket és összehasonlításokat a múlt évben is elvégeztük. Tavalyi tapasztalatunk, hogy a bakhát nélküli termesztés adta a nagyobb termésmennyiséget. Idén a „papírforma”, vagyis a szakirodalomban is javasolt bakhátas termesztés bizonyult eredményesebbnek.

 

Mindezek alapján mit javasolnak a gazdáknak?

– Azt, hogy tovább kell folytatnunk a kísérletek beállítását ahhoz, hogy egy helyes agrotechnikát tudjunk kialakítani a számukra. A saját PhD-dolgozatom témája szintén az édesburgonya – árulta el az SZTE MGK Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet tanársegédje.

 

Mire jó a batáta? Miért érdemes termeszteni?

– A batáta, más néven édesburgonya egészségesebb, mint a hagyományos burgonya és sokkal jobb áron értékesíthető – vette vissza a szót az ÚNKP-ösztöndíjat elnyert hódmezővásárhelyi egyetemi hallgató.

– A glikémiás indexe, azaz a vércukortermelő képessége közepes, így a cukorbetegséggel küszködők is bátran fogyaszthatják a batátát – egészítette ki az érvrendszert a tanársegéd.

 

Egy alapszakos egyetemistának mennyi ideje van olyan színvonalú kutatásra, amit az ÚNKP ösztöndíja is támogat?

– A tanárnő már két éve foglalkozik a batáta termesztés-technológiájának vizsgálatával. Én az csatlakoztam hozzá, és a 2017es évet dolgozza fel a kutatás, amivel az ösztöndíjra pályáztunk. Ezt természetesen még nincs kész, a pályázatra is csak a kutatás tervét kellet felvázolni, innentől egy év áll rendelkezésünkre, hogy feldolgozzuk az adatokat és befejezzük a kutatómunkának e szakaszát. Egyébként az SZTE MGK hallgatóinak a többsége alapszakos, 2018 februárjától adott a lehetőség itt mesterszak elvégzésre. Ha lezárom az alapszakot, szeretnék továbbtanulni, még pontosan nem tudom, milyen mesterszakot válasszak, de nagyon érdekel a növényorvosi képzés is. Mivel növényorvosi végzettséggel segíthetek a gazdáknak az adott kórokozó és kártevő felismerésében és ezáltal egy helyes növényvédelmi stratégiát is ki tudok dolgozni a számukra – magyarázta Herczeg Evelyn. – De a későbbiekben folytatni szeretném a batátával kapcsolatos kutatásokat is.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

 

Korábban írtuk az Új Nemzeti Kiválósági Program SZTE-ösztöndíjasairól:

A szépirodalom vidékiség problémakörét vizsgálja az SZTE ÚNKP-ösztöndíjas hallgatója, Szántai Márk

Újvidékről jött az SZTE doktori iskolájába Kartali Tünde

Ifjú kiválóságait ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem

Az SZTE ÚNKP híreit – köztük a szegedi egyetem 6 ösztöndíjas hallgatójával készült interjút – itt olvashatja.

A 2016/2017. I. félévére beérkezett ÚNKP pályázatok bírálati eredményéről itt olvashat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 23.
    10:00 - 16:00
    A látogatók megismerkedhetnek a Füvészkert új, rovarfogó növényeket bemutató gyűjteményével. A húsevő, vagy rovaremésztő növények a világ minden táján élnek, közös jellemzőjük, hogy tápanyagszükségletüket állati eredetű forrásból egészítik ki. A rovarok, vagy kisebb békák, gyíkok, esetleg kisemlősök elfogására a levelük módosult fondorlatos szerkezetű csapdákká. Ezekkel a különös lényekkel lehet testközelből is megismerkedni a tematikus napon.
  • szeptember 26.
    18:00 - 19:00
    Prof. Dr. habil. Szakály Sándor történész (VERITAS Történetkutató Intézet) előadása: Magyarország a második világháborúban: A kezdetek
  • szeptember 28.
    14:00 - 23:00
    A Szegedi Tudományegyetem Szegeden és Hódmezővásárhelyen mintegy 300 programmal várja az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján szeptember utolsó péntekén. A tudományt és a kutatói életpályát népszerűsítő eseménysorozaton máskor rejtett helyek nyílnak meg a látogatók előtt. A szegedi egyetemen több mint 350 oktató, kutató és hallgató mutatja be tudományterületét. Laborlátogatások, előadások, kreatív foglalkozások, játékos programok, bemutatók, kísérletek, kalandtúrák, workshopok kora délutántól késő éjszakáig! Az SZTE programjai elérhetők az SZTE Kutatók Éjszakája mobil alkalmazáson keresztül. Az alkalmazás az esemény digitális programfüzete, amely a programok alapvető információ mellett (leírások, időpontok, helyszín, előadók) lehetőséget nyújt az érdekesnek talált előadások külön listába való rögzítésére is. A térkép segítségével a rendezvény helyszínei és az ahhoz tartozó programok tekinthetők át, a kereső funkció pedig még könnyebbé teszi a böngészést. Az applikáció a 4.4-nél magasabb verziószámú Android rendszerekre elérhető és „SZTE Kutatók Éjszakája” néven a Google Play áruházból ingyenesen letölthető. Az SZTE szegedi és vásárhelyi programjai megtekinthetők a www.kutatokejszakaja.hu honlapon is. Találkozzunk a Kutatók Éjszakáján 2018. szeptember 28-án, pénteken!
  • szeptember 28.
    18:00 - 19:00
    Az előadássorozat következő vendége Dux László, az SZTE professzora. Előadásának címe: Szent-Györgyi Albert és intézete.
  • október 3.
    10:00 - 18:00