SZTE Info

Kiemelt_UNKPHerczegE

A batáta termesztésének titkait kutatja az SZTE MGK ÚNKP-ösztöndíjas hallgatója, Herczeg Evelyn

Az édesburgonya, vagyis a batáta termesztésének jövője érdekli Herczeg Evelynt. A Szegedi Tudományegyetem MGK mezőgazdasági mérnöknek készülő ÚNKP-ösztöndíjas hallgatójával és konzulensével, Szarvas Adrienn tanársegéddel beszélgetve azt is megtudtuk, mi a növényorvos dolga.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mi keltette fel az érdeklődését a batáta iránt?

– Elsősorban az, hogy nem egy szokványos növény a batáta. Magyarországon nem sok helyen foglalkoznak a termesztésével. Konzulensemmel a batátának az alföldi kötött talajhoz való alkalmazkodását vizsgáljuk, elsősorban a termésátlag tükrében – összegezte kutatása és az Új Nemzeti Kiválóság Programon nyertes pályázata lényegét Herczeg Evelyn. Az SZTE hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karára a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumból érkezett alapszakos egyetemista elárulta: korábban is hallott már a batátáról, de az édesburgonya értékeit egyetemi tanulmányai idején ismerte meg.


Herczeg_E

Hogy kerül egy szubtrópusi növény, a batáta az Alföldre?

– Egy szegedi televíziós szakember, Váraljai Dénes egy távol-keleti útjáról hozta magával a batátát. A 90-es évek elején a batáta hazai termesztésébe be is kapcsolódott, majd Ásotthalmon kezdte termesztési kísérleteit – családi gazdaságuk a jelenlegi Bivalyos Tanya Kft.-ben folytatja a munkát. Ásotthalom az utóbbi években, a Bivalyos Tanya Kft. szervező és integráló tevékenysége nyomán, a hazai batátatermesztés központjává vált, több tucat termelő foglalkozik a növénnyel, megalapítva a Batáta Baráti Kört is – adott távlatot mentoráltja kutatási témájának Szarvas Adrienn tanársegéd.

 

Mi az SZTE MGK célja a batátával?

– Termékbővítő növény lehet a magyar piacon a batáta. Ehhez meg kell ismernünk, hogy Magyarországon milyen termesztéstechnológiát alkalmazhatunk a leghatékonyabban – fogalmazott az SZTE mezőgazdasági mérnök szakos hallgatója.

 

Bárhol megterem a batáta mifelénk?

– Nem – rögzítette az SZTE MGK tanársegédje. – Mivel ez egy trópusi, szubtrópusi eredetű növény. Az édesburgonya a legtöbb talajon megterem, de ez nem jelenti azt, hogy mindenhol ugyanolyan eredményt érhetünk el vele. Mivel gyökérnövényről beszélünk, a termelés szempontjából kiemelt fontosságú a talaj szerkezete. A deszki agyagos talajon beállított kísérletünkben bakhátas és bakhát nélküli formában is termesztettük a batátát. Különböző tápagyag dózist alkalmaztunk. Azt is néztük, hogy a hajtásról vagy a dugványról származó növények-e az életképesebbek és termőképesebbek. Ezeket a kísérleteket és összehasonlításokat a múlt évben is elvégeztük. Tavalyi tapasztalatunk, hogy a bakhát nélküli termesztés adta a nagyobb termésmennyiséget. Idén a „papírforma”, vagyis a szakirodalomban is javasolt bakhátas termesztés bizonyult eredményesebbnek.

 

Mindezek alapján mit javasolnak a gazdáknak?

– Azt, hogy tovább kell folytatnunk a kísérletek beállítását ahhoz, hogy egy helyes agrotechnikát tudjunk kialakítani a számukra. A saját PhD-dolgozatom témája szintén az édesburgonya – árulta el az SZTE MGK Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet tanársegédje.

 

Mire jó a batáta? Miért érdemes termeszteni?

– A batáta, más néven édesburgonya egészségesebb, mint a hagyományos burgonya és sokkal jobb áron értékesíthető – vette vissza a szót az ÚNKP-ösztöndíjat elnyert hódmezővásárhelyi egyetemi hallgató.

– A glikémiás indexe, azaz a vércukortermelő képessége közepes, így a cukorbetegséggel küszködők is bátran fogyaszthatják a batátát – egészítette ki az érvrendszert a tanársegéd.

 

Egy alapszakos egyetemistának mennyi ideje van olyan színvonalú kutatásra, amit az ÚNKP ösztöndíja is támogat?

– A tanárnő már két éve foglalkozik a batáta termesztés-technológiájának vizsgálatával. Én az csatlakoztam hozzá, és a 2017es évet dolgozza fel a kutatás, amivel az ösztöndíjra pályáztunk. Ezt természetesen még nincs kész, a pályázatra is csak a kutatás tervét kellet felvázolni, innentől egy év áll rendelkezésünkre, hogy feldolgozzuk az adatokat és befejezzük a kutatómunkának e szakaszát. Egyébként az SZTE MGK hallgatóinak a többsége alapszakos, 2018 februárjától adott a lehetőség itt mesterszak elvégzésre. Ha lezárom az alapszakot, szeretnék továbbtanulni, még pontosan nem tudom, milyen mesterszakot válasszak, de nagyon érdekel a növényorvosi képzés is. Mivel növényorvosi végzettséggel segíthetek a gazdáknak az adott kórokozó és kártevő felismerésében és ezáltal egy helyes növényvédelmi stratégiát is ki tudok dolgozni a számukra – magyarázta Herczeg Evelyn. – De a későbbiekben folytatni szeretném a batátával kapcsolatos kutatásokat is.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

 

Korábban írtuk az Új Nemzeti Kiválósági Program SZTE-ösztöndíjasairól:

A szépirodalom vidékiség problémakörét vizsgálja az SZTE ÚNKP-ösztöndíjas hallgatója, Szántai Márk

Újvidékről jött az SZTE doktori iskolájába Kartali Tünde

Ifjú kiválóságait ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem

Az SZTE ÚNKP híreit – köztük a szegedi egyetem 6 ösztöndíjas hallgatójával készült interjút – itt olvashatja.

A 2016/2017. I. félévére beérkezett ÚNKP pályázatok bírálati eredményéről itt olvashat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. július 09.

Kiemelt_Medicina_Juhasz_A

Kóboroljuk be, fedezzük fel Európát Juhász Árpáddal! A nyári vakáció startjánál a magyar geológust, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakját a 90. Ünnepi Könyvhét szegedi programján bemutatott legújabb könyvéről, az Egzotikus Európáról kérdeztük. Kíváncsiak voltunk a kiadványt gondozó Medicina Könyvkiadó vezérigazgatója és a szerkesztő véleményére is.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • július 15. 08:00 - 19. 23:59
  • október 17. 00:00 - 19. 00:00
    Szeretettel invitálunk minden érdeklődő kutatót, tanárt, fordítót, művészt és színházzal foglalkozó szakembert, valamint egyetemi és PhD hallgatót a „Jágónak” Shakespeare-konferenciára, melyet 2019. október 17-19. között tartunk a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Hagyományainkat követve olyan fórumot szeretnénk teremteni, amely az egyént és a közösséget egyaránt segíti munkájában, terveinek alakításában és megvalósításában. Lehetőséget kívánunk biztosítani a szakma képviselői számára, hogy megosszuk egymással azokat a problémákat, amelyekkel a változó egyetemi-kutatói-alkotói környezetben szembesülünk. A konferencián a részvétel többféleképpen is lehetséges: 20 perces konferencia-dolgozattal, 20 perces projekt-bemutatóval, más résztvevők munkáihoz kapcsolódó korreferátummal, a kerekasztal-beszélgetést előkészítő vitaindítóval, illetve auditáló résztvevőként. Konferenciánk idei témájával egyszerre kívánunk reflektálni a shakespeare-i örökség folyamatos jelenvalóságára és kihívásaira. Minden Shakespeare-rel kapcsolatos munkát szívesen látunk, magyar vagy angol nyelven. Kérjük, az alábbi linken található regisztrációs űrlapon jelentkezzen a konferenciára 2019. július 1-ig. Regisztráció: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdcEY-daAyEDfkgj3e8fw-EgkXYOPs67Rf5cbTFokePmBn_FA/viewform?usp=sf_link A dolgozatok és projektleírások szövegét szeptember 1-ig várjuk (a vitaindítókat és a korreferátumokat nem kell előre beküldeni).
  • november 28. 08:00 - 30. 16:00
    Interdiszciplináris jelenkor-történeti és politológiai konferencia.