SZTE Info

Kiemelt_Urhatnam

Moliére-komédia a pénzről és tudásról – a Szabadtéri kisszínpadán az SZTE két oktatója

Az „elithez” akar felzárkózni, a hiányzó műveltséget is pénzen akarja megvásárolni Jourdain, az „úrhatnám polgár”. Moliére 347 éves komédiájában fellép az SZTE két oktatója is. A Szegedi Szabadtéri Játékok kisszínpadán, a Kálvária sugárúti bibliotéka udvarán tartott próbán jártunk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A nevettetés is célja a XXI. század „gondolkodtató színházának”. A Szegedi Szabadtéri Játékok műsorán szerepel a 2018. július 19-22. közötti 4 estén a REÖK Stúdiószínpad Moliére: Úrhatnám polgár című komédiája. „A nagy érdeklődésre tekintettel” még egy előadást is beiktattak a műsorba, pontosabban a 2018. július 19-i főpróbát is nyilvánossá teszik.


Urhatnam

 

– Hogyan került a Szabadtéri kisszínpadán látható produkcióba az SZTE két oktatója?

– A Tartuffe című Moliére darabot 2017. májusában mutattuk be a REÖK-ben. Ez volt Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatójának marosvásárhelyi vizsgarendezése is. Régóta ismerjük egymást. Eredetileg, nagyon fiatal korunkban „fordított felállásban” dolgoztunk: az 1988-90 körüli években létező diákszínpadom egyik középiskolás szereplője volt Herczeg Tamás. Az akkori két előadás közül az egyikre, Pirandello A hegyek óriásai című darabra nagyon jól emlékszem. Mára fordult a kocka: a Tartuffe előadás társulatának néhány tagja, köztük én is, részt vesz az Úrhatnám polgár 2018 júliusi produkcióban is – idézte a közeli és távolabbi múltat Balog József. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék oktatója Jourdain úrként lép színpadra az idei Szabadtérin. – Az előző Moliére-produkcióban összeszokott csapat most kiegészül Sebők Mayával, Jakab Tamással, Sorbán Csabával. Herczeg Tamás remek segítője a marosvásárhelyi rendező szakon korábbi osztálytársa: Horváth Sári. „Koprodukciós előadás is, mert Herczeg Tamás sok mindent hozott abból az erdélyi kultúrából, ami sokkal vegyesebbnek és változatosabbnak tűnik, mint amilyen a magyarországi.

– Balog Józsival többször is együtt dolgoztunk, például Bergman Rítusát együtt csináltuk a Pinceszínházban… A Tartuffe-ban Cléante szerepére jó lehetnék – javasolta tavaly Balog Józsi Herceg Tamás rendezőnek, akit addig nem ismertem. Most pedig, a Moliére-sorozata folytatásában engem is felkért a közreműködésre, hasonlóképpen Barnák Lacit és Farkas Andit – folytatta a hivatásszerűen színházzal foglalkozókhoz kötődő egyetemi oktatók kapcsolathálójának vázlatát Kosztolányi József. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet Analízis Tanszék egyetemi docense az Úrhatnám polgár produkcióban Covielle, Cléonte inasa és a „vakvezető” szerepében tűnik föl. – Új számomra, hogy szabadtéren játszunk. Ez a fajta komédiázás is új, de nem maga a műfaj, hiszen Rejtő darabjával a vígjátékba is belekóstoltam már. A legjobb az egészben, hogy folyamatosan tanulok – a kollégáktól és a folyamatból.


Urhatnam_BL


– Parti Nagy Lajos „féktelen humorú átiratában” élvezheti a közönség Moliére 347 éve bemutatott komédiáját. A nyelvi leleményektől gazdag szöveg is hozzájárult ahhoz, hogy vállalta a szabadtéris szerepet?

– A görög klasszikusok többsége, vagy Moliére, Shakespeare, Csehov azon szerzők közé tartozik, akik meg tudják mutatni, hogy van, ami nem változik az emberben attól függetlenül, hogy a kor változik. Nem gondoltam egészen az utóbbi időkig, hogy valaha Moliére-főszerepekben lépek színpadra. Annál is inkább, mert elég nagyot buktam egy főiskolai felvételin a „Dandin Gyurival.” Azután 30 évig egy sor Moliére-t sem olvastam. És nem is nagyon szégyelltem magam emiatt – árulja el Balog József. – A mostani Úrhatnám polgár, Parti Nagy Lajosnak hála, olyan nyelven szól, amilyen magyar nem nagyon létezik. Így lehetett ez Moliére idején is: sokféle képtelen szófordulatra kihegyezett a történet szövege. Ezektől a szófordulatoktól és mondat-bukfencezésektől lett élő a Moliére-szöveg. A többi meg már energia kérdése. Aki akar, ráismerhet emberi prototípusokra, figurákra, akik esetleg a nézőtéren is jelen vannak, lehet, hogy épp mellettük ülnek.

– A Parti Nagy szöveg betyár nehéz, amikor tanulni kell, de nagyon működik a színpadon. Valószínűleg Moliére korában a francia szöveg hasonlóképpen hatott, hasonló lazaságú lehetett. Ez egy jó vígjáték, bár nem az elsők között említik Moliére darabjai közül. A jelenség pedig mindenféle aktualizálás nélküli, örök érvényű, bármely korban elővehető. Hálás vagyok, hogy benne lehetek ebben a produkcióban. Sokat tanulok a hivatásosoktól. A színház közösségi műfaj – kifelé és bent is. A „12 dühös ember” óta én, mint színházat szerető és művelő ember, azt gondolom, hogy tud ez működni, és a minőség a lényeg! – hangsúlyozza Kosztolányi József.


urhatnam_BJ

 

– Ember, aki próbál fölmászni az uborkafára… Hogyan gondolkodik Jourdain úr? Mit lát a néző

– Jourdain el akar sajátítani valamit a világról, ami nem az övé. Ehhez két eszköze van: a pénz és a naivitása, hogy a pénzén keresztül bekerülhet abba a körbe, amibe mások beleszületnek. Ez a helyzet kortalan. Illetve: minden évszázadban van olyan fordulat, amikor új osztályok, csoportok próbálnak fölemelkedni. Hogy ez a fordulat a gazdasághoz vagy az államhoz kötődik, az nem sokat változtat a helyzeten – magyarázza Balog József az első szabadtári pórba kezdetén. – Fogalmunk sincs, milyen volt francia arisztokratának lenni, vagy milyen lehetett pénzen megvásárolni a rangot, vagy hogyan lehetett a pénzt Moliére korában megkeresni. De arról talán van elképzelésünk, hogy ezek a furfangos figurák köztünk élnek ma is. Jourdain úr nem buta ember, csak nagyon elszánt a fölfelé vágyásban. Annak ellenére, hogy ez egy Moliére-darab, nagyon sok árnyalt, a mai világunkkal szinkronban lévő jelenség is megfigyelhető. A cím mindent elárul: a fölfelé vágyó, a csak fölfelé néző kisember az Úrhatnám polgár, aki úgy képzeli: pénzen minden, még a tudás is megvásárolható, kilóra.

– Vígjáték ez a javából! – jelenti ki Kosztolányi József. – Lesz itt egy kis tréfa, csapda és kelepce, rászedés. Az általam alakított inas és „vakvezető” kicsit nyers és minden tréfára képes. Abból a szemlélő körből való, amely Jourdain úrnak ezt a felfelé vágyását jól látja, és kikacagja…. Ez a darab mindenkinek szól. Általában kíváncsi vagyok, kik ülnek a nézőtéren. Ezt az előadást mindenkinek ajánlom, mert a néző nevethet is, miközben hazavisz az előadásból egy gondolkodni való darabot. Ez a színház lényege. Már nincs külön „tragédia” és „komédia”, csak „gondolkodtató színház” van a XXI. században, amikor jó, ha a sírás mellett ott a nevetés és a gondolkodás is. Mint Moliére: Úrhatnám polgárában…

 

*

 

"Bianca Imelda Jeremias díszlete és jelmezei, valamint Szirtes Edina Mókus zenéje még inkább kihangsúlyozza az Úrhatnám polgár furcsa, szinte meseszerű világát, ami egyszerre mókás, mégis a fajsúlyos dolgok nehézségével telepszik be az ember gondolatai közé" – olvasható a Szegedi Szabadtéri Játékok műsor ajánlójában.

Újszászi Ilona

Fotók: Dusha Béla, Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. október 15.

Benedekfi_nyito

Benedekfi István és Benedekfi Zoltán a szegedi egyetem iskolapadjától indulva ma már a katedrán állva adják át az SZTE-n megszerzett tudásukat. A fiatal tehetségek nevéhez saját kurzus, egy különleges előadásmód és egy Oscar-díjra jelölt film zenéje is kapcsolódik. A testvérpárt a zene szeretetéről és munkájukról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • november 19.
    18:00 - 19:00
    Az SZTE KK Osztrák Könyvtárának és az SZTE BTK Osztrák Tanszékének közös szervezésében
  • november 20.
    18:00 - 19:00
    A SZAB Tudósklub és a Szegedi Közéleti Kávéház közös rendezvénye. A beszélgetés résztvevői: Dr. Csikós Zsuzsanna tanszékvezető egyetemi docens, Prof. Dr. J. Nagy László professor emeritus, Dr. Csernus Sándor egyetemi docens és Dr. Dékány András egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatói. A beszélgetést vezeti: Dr. Lénárt András egyetemi adjunktus (SZTE BTK) Prof. Dr. Anderle Ádám, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének alapítója és vezetője hosszú éveken keresztül, nemzetközi szinten is a hispán világ kiemelkedő kutatójának számított, ma is meghatározó szaktekintély. Magas rangú magyar és nemzetközi kitüntetések, számos önálló kötet és tanulmány mutatja, hogy Spanyolország és Latin-Amerika kapcsán széleskörű tudással rendelkezett, amit iskolateremtő egyetemi oktatóként és kutatóként évtizedeken keresztül osztott meg hallgatóival és az olvasóközönséggel. Halálának második évfordulóján pályatársai, barátai idézik fel emlékeiket Anderle professzorral kapcsolatban, amely segítségével kirajzolódik egy rendkívül színes és izgalmas pálya képe.
  • november 20.
    19:00 - 20:00
    Műsor: I. Brandenburgi verseny, valamint a C-dúr szvit lesz hallható
  • november 21.
    14:00 - 18:00
  • november 21.
    16:00 - 17:00
    A részvételhez előzetes regisztráció szükséges. Kérjük, látogatási szándékát jelezze a Tudós Klub kezdete előtt Biacsics Boglárkánál e-mailen a biacsicsb@richter.hu címen!