SZTE Info

Kiemelt_Kheten_TL

89. Ünnepi Könyvhét – Trócsányi László Párizsi Naplójáról a legfrankofónabb magyar városban, Szegeden mesélt

„A könyveknek is megvan a maguk sorsa… – Habent sua fata libelli… – hangzott el Terentius Maurus közismert gondolata a szegedi egyetem jogász professzora, Trócsányi László „Párizsi Napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június című kötete bemutatóján. Az SZTE „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozat kiemelt könyvheti rendezvénye dedikációval zárult.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Izgalmasabb egy jogászprofesszor számára az alkotmánybírói feladatnál a párizsi nagyköveti poszt? A kérdésre Trócsányi László, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar professzora, igazságügyi miniszter válaszolt a „Párizsi Napló – avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június” című könyvében, de a Századvég Kiadó gondozásában megjelent kötetet bemutató 2018. június 8-i beszélgetésen is.


Khet_Trocsanyi_BI

– Brüsszelben és Luxemburgban voltam nagykövet 2000 és 2004 között. E négy év meghatározó jelentőségű lett az életemben: Magyarországot külföldön képviselni és a hazámnak barátokat szerezni komoly feladat. Mikor Magyarország 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott, az érdeklődés homlokterébe került – sok más országgal együtt – emlékeztetett Trócsányi László, aki kivételes lehetőségként tekintett arra, hogy a hazáját külföldön nagykövetként szolgálhatja. – Jó tandemet alkottunk – jellemezte az Alkotmánybíróság elnökével, az ugyancsak a szegedi egyetemen professzorként oktató Paczolay Péterrel kialakult kapcsolatát Trócsányi László, aki 2007-től alkotmánybíróként dolgozott. – De 2010-ben, amikor a Fidesz kétharmaddal megnyerte az országgyűlési választásokat, lehetőség adódott arra, hogy amit Brüsszelben elkezdtem, folytathatom Párizsban. Azt a kérdést tettem föl magamnak, hogy hol vagyok hasznosabb? Az alkotmánybíró csapatban dolgozik, könnyebben helyettesíthető, míg a nagykövet egyedüli, egyéni teljesítményének súlya nagyobb, mert – úgy is mondhatnám – a diplomatán rajta van a világ szeme…

 

„Mission: Impossible?”Trócsányi László naplója 2. fejezetének a címe utal arra, hogy egy diplomata számára Franciaország nem könnyű terep. – Míg a német – magyar relációnak jelentős a történelmi hagyománya, addig a magyar – francia viszony múltja „viharosként”, a jelene is sok-sok előítélettel és kevés valós tudással jellemezhető, mindkét oldalon – emlékeztetett, több példát említve, a diplomata szerepet vállaló egyetemi tanár.


Khet_Trocsanyi_2_BI

Humorral – válaszolt Trócsányi László arra a kérdésre, hogy a magyarországi sajtószabadságot vagy jogállamiságot megkérdőjelező franciaországi cikkekre és vitákra miként reagált párizsi nagykövetként. – Egyik kormány sem tökéletes, de a hibákat és érdemeket mérlegre téve dialógusra törekedtem az előítéletes megközelítésű véleményekre reagálva. Az újfajta eszközöket, például a közösségi oldalakat és a nyilvánosság egyéb fórumait is az üzeneteim átadására használtam. A hagyományos módszer pedig a jelenlét: minden meghívásnak eleget tettem, beszéltem és építettem a kapcsolatokat – nap mint nap.

 

A Szegedi Tudományegyetem professzoraként párizsi nagykövetté lett Trócsányi Lászlót, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék egyetemi tanárát, az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet szakfelelősét büszkeséggel tölti el, hogy diplomataként – csapattagjai segítségével – népszerűsíthette például a szegedi felsőoktatást. A francia értelmiségi körökben, például a Párizsi Magyar Intézet révén, művészek közreműködésével, de sziszifuszi munkával építkeztek, alakították ki azt a szakmai kapcsolatot, amely továbbgyűrűzik, egészen a máig.

 

– Harkálykodtam. Hétvégenként a laptopomon lekopogtam az előző napokról a memóriámban ragadt tényeket és benyomásokat – válaszolt Trócsányi László könyvheti beszélgető partnere, Szántó Georgina újságíró azon kérdésére, hogy miért ír naplót egy diplomata, aki hivatalból jelentéseket gyárt, vagy éppen cikkekkel reagál a francia újságok hasábjain hazájával kapcsolatos vitapontokra. – Szeretek olvasni. Örömmel vettem kézbe például a két világháború nagykövetei közül például Bori András kötetét, aki a 20-as évekbeli Varsóról, Bukarestről és Belgrádról évszámokkal és dátumokkal, ugyanazzal a struktúrával írt, mint ahogy én rögzítettem a párizsi élményeimet. Arra gondoltam, hogy húsz-harminc év múlva talán lesz, akit érdekel, hogy az Orbán-kormány időszakában miként zajlott a magyar külpolitika képviselete – árulta el. Hozzátette: inspirálta a „főnöke”, az akkori külügyminiszter, Martonyi János – aki a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa – is, aki európai műveltségű és frankofon személyiségként érzékeltette: a diplomáciában Párizs kiemelt hely.


Kheten_TL

 

Magyarországon 2010 és 2014 között egyfajta „kvázi forradalom” zajlott – új alkotmánnyal és sarkalatos törvényekkel, s ezek hiteles magyarázata sok munkát adott a párizsi nagykövetnek – említette elsőként Trócsányi László, mikor sorra vette, milyen eredményeket könyvelhet el párizsi diplomataként.


Kheten_TL_dedikal

A magyar kettős állampolgárság kérdésköre kapcsán sikerült megértetnie, hogy míg a francia „politikai nemzetként”, vagyis az országa határain belül gondolkodik, addig a magyar nemzet sajátossága, hogy annak részei az országhatáron belüli többségi nemzet tagjai, az azon túl kisebbségiként rekedt magyarság, és a diaszpórában élők is. Érzékeltette: korábban szerzett nemzetközi ügyvédi tapasztatai mozgósítására is szüksége volt a francia cégekkel, a különadóval vagy a például a pécsi vízművel kapcsolatos vita békés rendezésében.

 

– Hálás vagyok a csapatomnak, akik a nagykövetségen körülvettek, büszke vagyok, hogy együtt dolgozhattunk – fogalmazott Trócsányi László. Kiemelte: örül, hogy a Párizsi Naplóban rögzített élményeiről a szegedi egyetemi épület előtt, a Dugonics téren, a 89. Ünnepi Könyvhéten beszélhetett, mert Szeged és Párizs rendre találkozik, hiszen Szeged a legfrankofónabb magyar város.

 

Az „SZTE utcára viszi a tudományt” mottójú rendezvényei közül Trócsányi László: Párizsi Napló című kötetének bemutatója, az SZTE és a 89. Ünnepi Könyvhét „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozat kiemelt rendezvénye dedikációval zárult.

 

 

Lejegyezte: Ú. I.

Fotók: Bánffi István, Pálfi György

 

További információ:

 

89. Ünnepi Könyvhét – Szabó Tibor tükörképe a levélgyűjteménye

89. Ünnepi Könyvhét – Szabados Ágnes a boldogság kulcsáról, az olvasásról

89. Ünnepi Könyvhét – az SZTE irodalomtörténésze is kérdezett „a zEtna tüzérzékeny köteteiről”

89. Ünnepi könyvhét – „nagy gondolatok kertjében lakni, s olvasni, mint egykor” – Darvasi Lászlóval és Szilasi Lászlóval

89. Ünnepi Könyvhét – Drámapedagógiai kört indít, a fiatalokat vonzó programokat kínál a Szegedi Nemzeti Színház

89. Ünnepi Könyvhét – Nagy Gábor Dániel a társadalmi tőke és a vallás kapcsolatrendszeréről

89. Ünnepi Könyvhét – Az SZTE frankofón bölcsészei a felvilágosodásról, a művészet befogadásáról, az utazási irodalomról

89. Ünnepi Könyvhét – Boldizsár Ildikó mesekutató a történetek hatalmáról

89. Ünnepi Könyvhét – Vendégsátorban az Europe Direct az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Intézettel

89. Ünnepi Könyvhét: 60 éves a Hupikék törpikék képregény – e műfaj kulcs az olvasás népszerűsítésében

89. Ünnepi Könyvhét – J. Nagy László: „A múlt benne van a jelenben – Algériában és Franciaországban is”

89. Ünnepi Könyvhét – Jancsák Csaba: Reform-hullámvasúton a tanárképzés

89. Ünnepi Könyvhét Szegeden: a programok több mint fele SZTE-s kötődésű

A 89. Ünnepi Könyvhét szegedi programjai: a professor emeritustól a gyerekig

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. október 15.

Benedekfi_nyito

Benedekfi István és Benedekfi Zoltán a szegedi egyetem iskolapadjától indulva ma már a katedrán állva adják át az SZTE-n megszerzett tudásukat. A fiatal tehetségek nevéhez saját kurzus, egy különleges előadásmód és egy Oscar-díjra jelölt film zenéje is kapcsolódik. A testvérpárt a zene szeretetéről és munkájukról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • november 19.
    18:00 - 19:00
    Az SZTE KK Osztrák Könyvtárának és az SZTE BTK Osztrák Tanszékének közös szervezésében
  • november 20.
    18:00 - 19:00
    A SZAB Tudósklub és a Szegedi Közéleti Kávéház közös rendezvénye. A beszélgetés résztvevői: Dr. Csikós Zsuzsanna tanszékvezető egyetemi docens, Prof. Dr. J. Nagy László professor emeritus, Dr. Csernus Sándor egyetemi docens és Dr. Dékány András egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatói. A beszélgetést vezeti: Dr. Lénárt András egyetemi adjunktus (SZTE BTK) Prof. Dr. Anderle Ádám, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének alapítója és vezetője hosszú éveken keresztül, nemzetközi szinten is a hispán világ kiemelkedő kutatójának számított, ma is meghatározó szaktekintély. Magas rangú magyar és nemzetközi kitüntetések, számos önálló kötet és tanulmány mutatja, hogy Spanyolország és Latin-Amerika kapcsán széleskörű tudással rendelkezett, amit iskolateremtő egyetemi oktatóként és kutatóként évtizedeken keresztül osztott meg hallgatóival és az olvasóközönséggel. Halálának második évfordulóján pályatársai, barátai idézik fel emlékeiket Anderle professzorral kapcsolatban, amely segítségével kirajzolódik egy rendkívül színes és izgalmas pálya képe.
  • november 20.
    19:00 - 20:00
    Műsor: I. Brandenburgi verseny, valamint a C-dúr szvit lesz hallható
  • november 21.
    14:00 - 18:00
  • november 21.
    16:00 - 17:00
    A részvételhez előzetes regisztráció szükséges. Kérjük, látogatási szándékát jelezze a Tudós Klub kezdete előtt Biacsics Boglárkánál e-mailen a biacsicsb@richter.hu címen!