Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Communicative Space – Political Space címmel háromnapos nemzetközi kommunikációs konferenciát tartottak Szegeden az SZTE ÁJTK és a BTK szervezésében. Az előadások szerkesztett változata önálló kötetben lát napvilágot.
A Szent-Györgyi Albert Agórában mintegy kétszázan vettek részt a 2018. május 30. és június 1. között tartott Communicative Space – Political Space konferencián. A 11. Közép- és Kelet-Európai Kommunikáció és Média Konferenciát (CEECOM) a Szegedi Tudományegyetem ÁJTK Politológiai Tanszéke valamint a BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke szervezte. A programon az európai országokon túl – többek között – Brazíliából, az Amerikai Egyesült Államokból, az Egyesült Arab Emírségekből, Indiából, Mexikóból, érkeztek kutatók. A 34 szekcióban közel 140 előadó számolt be legfrissebb kutatási eredményéről.
Az angol nyelvű konferencián az online/digitális terek, a fizikális, a politikai valamint a kommunikáció teremtette terek, mint mediatizált terek általános kérdései mellett, szó esett a politika és média társadalmi és szabályozási kérdéseiről is. Ezekben a témakörökben a hazai és nemzetközi kommunikációs szakemberek, politológusok, és más szakterületek képviselői, tapasztalt kutatói, illetve fiatal szakemberei, PhD és MA hallgatók vitatták meg legfrissebb trendeket.
Az eseményt a Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor akadémikus, a konferencia védnöke nyitotta meg. Ezt követően Mezei Péter az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar dékán-helyettese elnökletével a konferencia résztvevői két plenáris előadást hallgattak meg. Elsőként Epp Lauk, a finn Jyväskyläi Egyetem professzorasszonya beszélt a kelet-közép-európai újságírás átalakulásáról. Előadásában arra kereste a választ, hogy miért és hogyan jelentek meg sajátságos mintázatok a régió egyes országaiban a transzformáció során. Lauk a publicisztika evolúciójának bemutatásával érvelt amellett, hogy a szabad sajtó kései megjelenése, valamint a nyugati típusú, professzionalizált hírközlés átvétele egyedi változatokat hozott létre a régió újságírásában.
Őt követte Jérôme Monnet, a University of Paris-Est Marne-la-Vallée-ből, aki a konferencia Communicative Space – Political Space címéhez kapcsolódóan a nyilvános terek kommunikációs szerepéről tartott előadást. Beszédében kitért a köztéri művészet és a városi társadalom kapcsolatára is. A közösségi terek szerepét innovatív megközelítési szemszögből elemezte, és – összekötve a nyilvános tér koncepcióját a kommunikációs tér fogalmával – mutatott rá arra, hogy milyen kommunikációs funkciókkal rendelkeznek például utcáink, tereink, parkjaink.
A konferencia második napján a résztvevők Paczolay Péter professzornak, az Emberi Jogok Európai Bírósága bírájának vezetésével újabb két plenáris előadást hallgathattak meg a közép-kelet-európai régió társadalmi átalakulásáról. Sabina Mihelj, a Loughboroughi Egyetem professzorasszonya a nyilvánosság átalakulásának kérdéskörét tárgyalta. A régió egyik vezető médiakulturális elemzőjeként a nyilvánosság hanyatlására hívta fel a figyelmet. Előadásában mélyebb betekintést kínált a régió médiarendszereinek illiberalitásba csúszó jellegéről. Mindazonáltal Mihelj úgy vélte, hogy ez a folyamat korántsem a régió sajátja, hanem sokkal inkább a globális tendenciába illeszkedik, mely során a promóciós kultúra és a politikai kommunikáció közti határvonal elhomályosodik.
A konferencia negyedik plenáris előadója a Central European University professzora, Bozóki András volt, aki a magyar rendszerváltást, valamint az azt követő időszakot tekintette át új megközelítésben, a magyar értelmiség szerepének fejlődését elemezve. Szerinte a társadalmi, a politikai és a gazdasági átalakulás mellett a magyar értelmiség összetétele és feladata is változott. Bozóki végkövetkeztetése szerint az értelmiségi szerepek metamorfózisa a 2000-es évektől két diskurzust generált a magyar politikai kommunikációban: az elitista-társadalmi-gazdasági, valamint a populista-erkölcsi-nacionalista diskurzusokat.
A nemzetközi konferencia megszervezésének lehetősége komoly eredmény és elismerés a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi, valamint a Politológia Tanszéke számára. Az előadások szerkesztett, jegyzetekkel ellátott kötetét egy éven belül tervezik megjelentetni a szervezők. A résztvevők közös gondolkodása nem ért véget az esemény lezárásával, egy év múlva Szófiában folytatják a 12. CEECOM konferencián.
A konferencia programja elérhető itt.
SZTEinfo
