Bezár

Hírarchívum

Kiemelt_UNKP_Gorcsa

Az ÚNKP-ösztöndíjas Gorcsa Oszkár kérdése: Milyen volt a hadifoglyok helyzete a hátországban az I. világháborúban?

Az ÚNKP-ösztöndíjas Gorcsa Oszkár kérdése: Milyen volt a hadifoglyok helyzete a hátországban az I. világháborúban?

2019. január 14.
5 perc

Ifjú tudósokat, érdekes kutatási témák feldolgozását támogatja az Új Nemzeti Kiválóság Program. A Szegedi Tudományegyetem ÚNKP-ösztöndíjasai közül a történész doktorandusz Gorcsa Oszkárt kértük arra, mondja el, miért arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen volt a hadifoglyok helyzete a hátországban az I. világháborúban?

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Az Osztrák-Magyar Monarchia története, különösképpen az 1890-es évek válságos időszaka érdekel. A monarchia vége, az azt követő forradalmak mutatják meg, miként omlott össze ez az államszerkezet – jelöli meg érdeklődési körét Gorcsa Oszkár, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Jelenkortörténeti doktori iskola másodéves PhD-hallgatója. – Ebbe az időszakba beletartozik az első világháború is.

 

A hadifoglyok helyzete a hátországban: szerb hadifoglyok mindennapjai Bihar és Csanád vármegyében 1914-1920. Ez Gorcsa Oszkár kutatási témája, amellyel elnyerte az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíj támogatását.


UNKP_DB_GO_CsM
Az SZTE történészei közül ÚNKP-ösztöndíjat nyert (balról jobbra) Dávid Benjámin,Gorcsa Oszkár és Csőke Márk is.

 

– Megnéztem, hogy a szerb és a nyugat-európai történészek miként értelmezik a világháborút, az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását. Így találkoztam azzal a szerb állásponttal, mely szerint az első világháborúban arra irányult a hadvezetés törekvése, hogy a hadifoglyokat kiéheztesse, vagyis szinte koncentrációs táborokat működtettek Magyarországon. Ezt vizsgálva nézem meg a magyar forrásokat. Ugyanis a szerb történészek naplókra, visszaemlékezésekre támaszkodnak, nem néztek szét a magyar levéltárakban és a német forrásokat sem vetették össze a szerb adatokkal – vázolta kutatási módszerét a doktorandusz Gorcsa Oszkár. – A szerb történészek sokszor nem vették figyelembe, hogy azoknak a hadifoglyoknak, akik „embertelen körülményekről” számolnak be, milyen a származásuk. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a hadifogolytábor nyújtotta körülményeket és az ott végezhető munkát eltérően minősítik a különböző társadalmi osztályok tagjai.


UNKP_GO

 

Szerb, német és angol nyelvtudását egyaránt hasznosítja a források felkutatásában és elemzésében az SZTE PhD-hallgatója. Az ifjú kutató a bánsági Törökbecséről érkezett az ugyancsak Tisza-parti városba, Szegedre továbbtanulni.

 

– A szerbiai tankönyvekből középiskolásként úgy ismertem meg az Osztrák-Magyar Monarchia történetét, ami az akkor tanultak felülvizsgálatára, a szakirodalom áttekintésére ösztönzött szegedi történész hallgatóként – fogalmaz a témaválasztás okait firtató kérdésre Gorcsa Oszkár. Az ifjú kutató felmenői között akad, aki lovassági tisztként vagy a gyalogságban harcolt, de olyan is, aki eltűnt, talán hadifogságba esett. Így aztán a szegedi doktorandusz azt is reméli, hogy kutatásai segítségével akár a háborúban eltűnt családtagja nyughelyét is megleli.

 

Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) ösztöndíját elnyert szegedi bölcsészeknek mintegy negyede történelem szakos. Gorcsa Oszkár témavezetője Dr. habil. Zakar Péter történész, aki az SZTE BTK Modernkori Magyar Történeti Tanszék oktatójaként irányítja a doktorandusz munkáját, de a SZAB Délvidéki Kutatóközpont vezetőjeként is jól ismeri a térség históriáját.

 

Helytörténettel, családtörténettel is foglalkozom, de a társadalmi folyamatokat a nagy politikai és hadtörténeti összefüggések, illetve az emberi sorsok felől közelítem – ismerteti szempontjait az ÚNKP ösztöndíját öt hónapra elnyert ifjú kutató. Doktori dolgozatában az egész országra kiterjedően vizsgálja majd az első világháborús hadifoglyok helyzetét. Az SZTE PhD-hallgatója munkáját az ÚNKP ösztöndíj abban segíti, hogy megyénként, azaz lépésről lépésre haladhat. – Kíváncsi vagyok: a részadatokból tudok-e olyan tanulságot nyerni, amellyel árnyalhatom az országos képet – mondja.

 

A téma aktualitását mutatja, hogy eddig egy-két tanulmány született magyarországi szerző tollából monarchia katonáinak szerbiai sorsáról. Viszont a magyarországi szerbek történeteivel eddig senki sem foglalkozott Magyarországon.

 

Tanulmány, monográfia még nem született az általam vizsgált kérdésről. Ezért is volt nehéz elkezdeni ezt a témát, hiszen csak levéltári és sajtóforrásokra hagyatkozhatok – említett egy nehézséget a munkájával kapcsolatban a történész doktorandusz. – Módszerem, hogy a kormánypárti lap értesüléseit mindig összevetem az ellenzéki orgánum híreivel. Azt tapasztalom, hogy például Csanád vármegyében az ellenzéki sajtó nemigen ad hírt például a szökésekről, a szabotázsról, míg ezeket hangsúlyozza a kormánypárti. Össze lehet vetni, hogy mely témákat favorizál az egyik és kerül a másik, így meglelhető az egyensúly.

 

Az ÚNKP ösztöndíjnak köszönhetően az SZTE doktorandusza egy-egy kisebb szeletét tudja vizsgálni az összetett hadifogoly-kérdésnek az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Például össze tud hasonlítani néhány megyét, így következtethet az összképre.

 

– Azért választottam elsőként Bihar és Csanád vármegyét, mert relatív közel fekszenek egymáshoz. Az a tervem, hogy felvidéki és erdélyi megyékkel is összevetem az eredményeket – fogalmaz. – Végül a nagy adathalmaz elemzésével már következtetni lehet a hadimunkások valós életkörülményeire, például az érkezési vagy éppen tisztálkodási körülményeikre, a ruházatukra.

 

Az SZTE ÚNKP-ösztöndíjas történész doktorandusza által vizsgált források közé bekerülhet egy jómódú doroszlói parasztember naplója, aki 1880-tól 1940-ig rögzítette a vele történteket. A Lakiteleki Népfőiskola néprajzi jellegű kutatása idején bukkant föl a napló. Egy tanárnő adta át: az apukája gépelte le a tanárnő nagyapjának a naplóját.


UNKP_B-NA_CsAL_GO_DB_CsM
Az Új Nemzeti Kiválóság Program sikeres szegedi történészeinek egy csoportja (balról jobbra): Berczeli-Nemcsényi Alex, Csík Ádám Lajos, Gorcsa Oszkár, Dávid Benjámin, Csőke Márk.

 

Az ÚNKP ösztöndíj elnyerése jó eredménynek számít, igazolja a téma aktualitását is. Ez az anyagi támogatás meggyorsíthatja a kutatómunkát. Segítségével több helyszínre is eljuthatok, több anyagot kérhetek el digitális másolatban a levéltárakból, amivel időt takarítok meg, mert így az otthoni számítógépemen dolgozhatok, nem kell utazgatnom – sorolja az ÚNKP-ösztöndíj előnyeit Gorcsa Oszkár. Az SZTE történész doktorandusza azok számára javasolja, hogy pályázzanak az ÚNKP támogatására, akik úgy érzik, olyan témát kutatnak, amely időszerű, vagy amivel mások nem, vagy kevesen foglalkoztak. Azok is sikerrel jelentkezhetnek a támogatásra, akiknek a kutatási témája vitás kérdéseket érint, hiszen így munkájuk eredményeként akár változtathatnak egy adott problémakör addigi megítélésén.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I.

 

Az ÚNKP ösztöndíjasokról korábban írtuk:

Az SZTE 228 polgára nyerte el az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatását

 

A batáta termesztésének titkait kutatja az SZTE MGK ÚNKP-ösztöndíjas hallgatója, Herczeg Evelyn

A szépirodalom vidékiség problémakörét vizsgálja az SZTE ÚNKP-ösztöndíjas hallgatója, Szántai Márk

Újvidékről jött az SZTE doktori iskolájába Kartali Tünde

Ifjú kiválóságait ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem


Az SZTE ÚNKP híreit – köztük a szegedi egyetem 6 ösztöndíjas hallgatójával készült interjút – itt olvashatja.


A 2016/2017. I. félévére beérkezett ÚNKP pályázatok bírálati eredményéről itt olvashat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek