SZTE Info

bortonepiteszet

Innovatív börtönépítészettel OTDK első helyezés

Hogy néz ki egy öko- és innovatív börtön, mi a célja? – ezt a témát járta körül OTDK dolgozatában Balaton Anna, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar végzett hallgatója. Országos szinten első díjjal elismert munkájában egy magyarországi zöld börtön tervét dolgozta ki.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Balaton Anna, a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának frissen végzett jogásza, egy igazán egyedi ötlettel lett első helyezett az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK). Tanulmányai alatt leginkább a büntetésvégrehajtás iránt érdeklődött, így „Innovatív börtönépítészet. A ma ötlete, a holnap börtöne” című OTDK-s dolgozatában egy olyan öko-börtön tervét vázolta fel, amely a skandináv országokban már hagyományosnak mondható.


– Olyan témát igyekeztem választani, ami minden tekintetben új. Magyar viszonylatban ennek a témának nagyon kicsi a feldolgozottsága, szemben a skandináv országokkal, ahol már elég nagy szakmai háttér áll ezen típusú börtönök mögött. Így konzulensem, Dr. Juhász Zsuzsanna aki az Állam-és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézetének tanára is egyetértett a témaválasztásommal, és aktívan segítette az egész munkámat. Elsősorban a skandináv és az amerikai börtönépítészetet és börtönkultúrát hasonlítottam össze, végül pedig a magyart a kettő közé helyeztem el. Teljesen más szemléletmódot alkalmaztam ebben a dolgozatban, ugyanis az, hogy az épületeken és a dizájnon keresztül vizsgáltam a büntetésvégrehajtási jogot, igazán rendhagyó. Ez azért is fontos, mivel arra a következtetésre jutottam, hogy maga az épület és a dizájn kifejezi azt az értékrendet, amit a fogvatartottakról gondolunk, vagy, amit maga a büntetésvégrehajtás képvisel – magyarázta Balaton Anna.


IMG_0719


A zöld börtönök a skandináv országokban egyáltalán nem újkeletűek. Ezekben az országokban jellemzően modern, nyitott, zöld börtönökben helyezik el a fogvatartottakat. Ezzel szemben az amerikai börtönök, börtönrendszerek ennek a szemléletmódnak az ellentétét képviselik. Ezekre a rendszerekre inkább a megtorló nézet jellemző, az épületekben sokszor embertelen körülmények uralkodnak. Ennek, éles kontrasztjaként jelennek meg a skandináv börtönök.


– A skandináv országokban kisebb létszámú elítéltekkel dolgoznak egy-egy börtönkomplexumban, ami a hatékonyságát is eredményezi ezeknek az intézményeknek, mivel a kisebb számú embert jobban tudják kezelni. Az okos börtönt is ezért 400 főre terveztem úgy, hogy két külön épületbe 200-200 elítéltet, azon belül is szeparálva, részlegenként helyeznék el. Mivel ez zöld börtön, így egy nagy központi park köré szerveztem az egészet. A koncepciója új nézőpontot tükröz: kisebb épületek, kisebb lépték, és okos technikai megoldások. A zöld központi részlegen helyeztem el az egészségügyi és az oktatási központokat és egy kis kápolnát. A zöld terület két oldalán lenne a fogvatartottak épülete. A komplexum hátsó részén pedig munkavégzés céljából alakítottam ki néhány épületet – részletezte a terveket a jogász.


IMG_0718


Az innovatív börtönök célja, hogy rehabilitálja az elítélteket a büntetés helyett. Erre az újfajta szemléletmódra épül az egész zöld börtön, ugyanis egy olyan térbe helyezik el a fogvatartottakat, ami a lehetőségek tárházát nyújtja. Az elsődleges cél, hogy ezek az emberek újra be tudjanak illeszkedni a társadalomba, ennek pedig fontos eszköze az oktatás, a fejlődés és a munkavégzés, aminek köszönhetően hasznosan tölthetik idejüket a bentlakók. Nagy szerepet játszanak a különböző egyházak is a rehabilitáció folyamatában, ugyanis ők is segíthetik a fogvatartottak pozitív fejlődését. 


– Az amerikaiaknál nagyon magasak a visszaesési mutatók, amiből szintén arra következtetnek, hogy sikertelenek azok a börtönrendszerek, ahol nem emberként, hanem csak bezártakként kezelik a fogvatartottakat. A norvégoknak ezzel szemben például van egy öko-börtönük, ahol az őrök és a fogvatartottak egymás ellen fociznak, vagy együtt étkeznek. Ez a bánásmód pedig bizonyítottan elősegíti azt, hogy ezeknek az embereknek a személyisége úgy fejlődjön, hogy később be tudjanak illeszkedni a társadalomba, és egyértelműen ebben is kiütközik a két börtönrendszer közti különbség – mondta el az ÁJTK frissen végzett hallgatója.


Kiemelte, és fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy ötlete előremutató, bár elrugaszkodottnak tűnhet. Az innovatív börtönöket természetesen nem lehet azonnal egytől-egyig adaptálni a magyar rendszerben, azonban már kislépésekben haladva is pozitív eredményeket lehetne elérni.


– Azt is figyelembe kell venni, hogy a lakosságnak milyen a véleménye, illetve milyen a fogvatartottakhoz való viszonya. A skandináv börtönrendszerek azért is olyan sikeresek, mert a társadalom szemlélete is teljesen más, mint mondjuk az amerikai megtorló szemlélet. Úgy gondolom, hogy a mi társadalmunk még sajnos nem elég nyitott erre. Így először egy szemléletváltásra lenne szükség. Azonban én hiszek abban, hogy ha mindez megvalósulna egyszer, akkor sikeres lenne ez a terv, és a rehabilitációs szemléletnek értelme és sikere is lenne – összegezte terveit Balaton Anna.


Szöveg: Kocsis Bernadett

Fotó: Balaton Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 19.
    17:00 - 18:00
    A Trianonról közérthetően és a Trianon Nagy Háború alatti előzményeiről, az Osztrák-Magyar Monarchia bukása c. kötetekről beszélgetés Bencsik Péterrel (BTK Jelenkortörténeti Tanszék), Gulyás Lászlóval (JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet) és Döbör Andrással (JGYPK dékán).
    Az esemény ingyenes, és nem kötött könyvtári tagsághoz.
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    „Szubjektív prezentációs elődás a Giotto-kápolnáról (Padova), a S. Vitalis, a St. Apollinaris templom, a Galla Pracidia mauzóleum (Ravenna) mozaik műalkotásairól, valamint az Aquileia padló mozaikjairól.”
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    Az SZTE JGYPK Művészeti Intézete és a SZÖG-ART Művészeti Egyesület szervezésében
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    FONTOS! A beszélgetésre ezúttal az American Corner helyiségében kerül sor, ezért kérjük, részvételi szándékod jelezd az alábbi linken: https://forms.gle/eoeGHb3zt2YcLG949
    ÚJ! A Fotósok Amerikában című előadások olyan vendégek meghívásával kerülnek “műsorra”, akik fényképeztek az Államokban vagy szakmai, elméleti munkát végeztek az Amerika - Magyarország tengelyen. Akik testközelből élték meg a természeti csodákat és a nyüzsgő (vagy épp szellemjárta) városokat, saját képeik segítségével kalauzolnak minket a távolba. Ezt kiegészítve olyan elméleti hátteret igyekszünk felépíteni a további előadásokkal (beleértve az Amerikai fotósok sorozatot is), amelybe a hallgatóság könnyedén beleillesztheti az ott járt alkotók élményeit, érzelmeit. Első vendégünk Kurucz Árpád, aki 2006-tól 2015-ig a Népszabadság, jelenleg a Getty Images, az Anadolu Images török hírügynökség és a Magyar Nemzet fotósa. Fontosabb díjai: 2010 Picure of the Year International első díj, Ringier International Photo Award, Magyar Sajtófotó pályázatokon különböző kategóriadíjak, Munkácsi Márton kollekció díjak. Képeit jelentette már meg a New York Times, a Time, a Getty Images és a Politico is.
  • szeptember 20.
    08:30 - 12:15
    A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük jelezze legkésőbb 2019. szeptember 16. 12.00 óráig a szocmunka@etszk.u-szeged.hu email címen.
    Program:
    8.30-9.00 Regisztráció
    9.00-9.10 Köszöntő
    Héderné Dr. Berta Edina dékán; SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
    9.10-9.40 Hová is tettem? Demenciával járó kórállapotok felismerésének és ellátásának irányelvei
    Dr. Pákáski Magdolna tudományos főmunkatárs, osztályvezető; SZTE ÁOK Pszichiátria Klinika
    9.40-10.10 Ráncok – egy barátság története az Alzheimer-kór árnyékában
    Dr. Baginé Dr. Tóth Erika Hajnalka osztályvezető főorvos; SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika
    10.10-10.25 Kávészünet
    10.25-10.55 Demencia a beteg szemszögéből
    Kőműves Zsuzsanna Judit felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus
    10.55-11.10 Én és a demencia
    Szabó Sándorné érintett családtag
    11.10-11.40 Tánccal a demencia ellen – mozgás, öröm, agytorna 50 év felett
    Tyukász Brigitta gyógytornász, szenior táncoktató; Odú Központ, Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény, Szeged
    11.45-12.15 Séta az Erzsébet ligetben a Belvárosi híd újszegedi hídfőjéig