SZTE Info

IMG_5594

Pikkelysömör vizsgálatokat támogat az SZTE-n a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ

Az emberi bőr legnagyobb részét képező hámsejtek szerepét vizsgálják a bőr immunrendszerének működésében valamint egy gyakori gyulladásos bőrbetegség, a pikkelysömör kialakulásában a Szegedi Tudományegyetem szakemberei. A kutatócsoport a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ jelentős anyagi támogatása mellett a European Molecular Biology Laboratory partnerségi programjában is részt vesz.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Sajtótájékoztatón mutatkozott be május 28-án a Szegedi Tudományegyetemen az a hat kutatócsoport, amely májusban kezdte meg munkáját a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM) támogatásával. A nemzetközi projekt első hat kutatócsoportja a szív-, érrendszeri- és anyagcsere-betegségek, a gyulladásos és immunbetegségek, valamint a daganatos megbetegedések területén kezdte meg munkáját.


HCEMM_kepgaleria
Képgaléria a rendezvényről
 

A szegedi központtal létrejövő, kiválóság-alapú kutató- és szolgáltató központ fő tevékenysége népbetegségek okainak, gyógyításának, diagnosztikájának és prevenciójának kutatása. A kiválósági központ létrehozásának költségvetése 2024-ig 15 milliárd forint, amely az eddigi legmagasabb összegű, magyar koordinációban elnyert Horizont 2020 támogatásból, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kormányhatározat alapján nyújtott hozzájárulásokból, pályázati forrásokból és a részt vevő intézmények – Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Biológiai Központ, European Molecular Biology Laboratory (EMBL) – saját felajánlásaiból áll össze.


A Teaming elnevezésű uniós program Horizont 2020 kutatási pályázati felhívását az Európai Unió azoknak az uniós tagországoknak és társult államoknak írta ki 2014-ben, amelyek kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítménye nem éri el az európai élvonalét. A 2017-ben elindult programban létrehozott HCEMM célja, hogy magasan kvalifikált kutatókat képző és foglalkoztató, a molekuláris orvostudomány legmodernebb irányzataival foglalkozó regionális, tudományos központtá is váljon.


IMG_5675

– A magyar tudomány finanszírozásának átalakulásával keresnünk kell azokat a modelleket, kollaborációkat, amelyekkel a világszínvonalú tudományos munkát tartani tudjuk. A nemzetközi projekt nagy kihívás és nagy lehetőség is, hiszen komoly nemzetközi verseny elé állítja kutatóinkat – fogalmazott a projekt kapcsán Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora.


Prof. Dr. Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettese azt emelte ki, hogy a Szegedi Tudományegyetemen folyó közel 100 éves orvostudományi tevékenység szervesen kapcsolódik a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ azon törekvéséhez, amely a népbetegségek megértését, gyógyítását tűzte ki célul. Az SZTE kutatóközössége évtizedek óta szoros kapcsolatban dolgozik a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal, így kézenfekvő volt, hogy a pályázatot kizárólag az SZBK-val és az ország vezető kutatóhelyével, a Semmelweis Egyetemmel közösen adták be.


IMG_5690

– Az SZTE területén egy magas technikai színvonalat képviselő, sejtszintű vizsgálatok elvégzésre alkalmas infrastruktúrát alakítottunk ki, amelybe egy modernebb elektromikroszkóp is helyet kapott. Remélhetőleg szeptembertől újabb SZTE-s kutatócsoportok csatlakozhatnak a HCEMM projekthez, ezzel is javítva az egyetem hazai és nemzetközi láthatóságát, a rangsorokban elfoglalt helyezéseit – fogalmazott az SZTE rektorhelyettese.


– A nyertes munkacsoportok kiválasztása során a legfontosabb szempont a nemzetközi szintű tudományos kiválóság, amelynek alapját nemcsak a tudományos eredmények jelentik, hanem azok társadalmi és gazdasági hasznosulása is. Az elsősorban gyulladásos és immunbetegségekkel, szív-, érrendszeri és anyagcsere betegségekkel, valamint daganatos megbetegedésekkel foglalkozó kutatócsoportok a jelentős anyagi támogatás mellett az EMBL partnerségi programjában is részt vesznek. Az EMBL az élettudománnyal foglalkozó legjobb 5 kutatóintézetek egyike a világon, és mint ilyen, egyedülállóan kiterjedt kutatói hálózattal rendelkezik, és sikeresen von be ipari és pályázati forrásokat – tájékoztatott Bíró Tamás, a HCEMM igazgatója. Hozzátette: a központ 2024-ig a tervek szerint 30 kutatócsoportot fogad be, senior és junior kutatókat egyaránt.



IMG_5621


A Szegedi Tudományegyetem részéről gyakorló bőrgyógyászként nyert támogatást Prof. Dr. Kemény Lajos, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika vezetője, valamint kutatócsoportja. A nyertes munkacsoport az emberi bőr legnagyobb részét képező hámsejtek szerepét vizsgálja a bőr immunrendszerének működésében, valamint egy gyakori gyulladásos bőrbetegség, a pikkelysömör kialakulásában. – Magyarország lakosságának mintegy 2 százalékát érinti a pikkelysömör. Tudományos érdeklődésünk középpontjában az áll, hogy a tünetmentes bőr miben különbözik az egészséges emberek bőrétől. Azt kutatjuk, hogy mi okozza a tünetek ugyanazon bőrfelületeken történő kiújulását. Feltételezésük szerint a gyulladáskeltő hatásokra a hámsejtek „emlékeznek”, amelynek eredményeként egy következő külső behatásra nagyobb gyulladással fognak reagálni. Reményeink szerint kutatási eredményeink hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegek tüneteinek kiújulása mérsékelhető legyen – ismertette Prof. Dr. Kemény Lajos.


Támogatásban részesültek a Semmelweis Egyetemen működő Buzás Edit, Enyedi Balázs és Varga Zoltán által vezetett kutatócsoportok, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Papp Balázs és Haracska Lajos irányította kutatócsoportjai.


A HCEMM-ben résztvevők, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem, valamint a Szegedi Biológiai Központ nagyobb eséllyel kapcsolódhatnak magas presztízsű európai projektekhez, és növelhetik nemzetközi láthatóságukat is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *