SZTE Info


dipole_block

Harmadik Generációs Egyetem hárommilliárdból

A Szegedi Tudományegyetem sikeresen TÁMOP-pályázatán keresztül kutatás-fejlesztési versenyképességének javítását tűzte ki célul.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem a TÁMOP-421B pályázat keretében 2 milliárd 856 millió 331 ezer forint támogatást nyert el egy Kutatóegyetemi Kiválósági Központ intézmény létrehozására. Az összességében 3 milliárd 6 millió 664 ezer forint költségvetésű projekt átfogó célkitűzése, hogy a Kiválósági Központon keresztül elősegítse az SZTE kutatás-fejlesztési versenyképességének javítását a „Harmadik Generációs Egyetem” koncepció mentén. A program szorosan összefügg a „kutató-elitegyetem” címmel, amelyet nemrégiben nyújtott át az oktatási és kulturális miniszter a Szegedi Tudományegyetemnek.

Az SZTE a szellemi potenciál erősítésével és a kutatási infrastruktúra fejlesztésével szeretné elősegíteni az egyetem versenyképességének fejlesztését a hallgatókért, kutatókért és kutatási megbízásokért folyó versenyben, erősíteni szeretné a nemzetközi érdeklődésre számot tartó alapkutatások interdiszciplináris jellegét, valamint fokozni szeretné a tehetség menedzselés eredményességét. Emellett természetesen fontos szempont a stratégiai kutatási együttműködés fenntartása olyan nemzetközi hírű intézményekkel, mint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, vagy a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány két szegedi intézete.

Az 5 interdiszciplináris Alprogram mindegyike a nemzetközi kutatás élvonalába tartozik, és szinergikus fejlesztést, valamint a kapacitások közös kiaknázását tesz lehetővé a kiemelt területeken. A Szabó Gábor professzor vezette Szuperlézer Alprogram kiemelt célja az Az ELI-hez kapcsolódó alkalmazások fejlesztése, valamint a kapcsolódó területek tudományos igényeinek kielégítése. A legmodernebb nano- és gyógyszertechnológiák és módszerek meghonosítását tűzte zászlajára a Kémia, anyagtudomány, gyógyszerkutatás Alprogram, Fülöp Ferenc professzor vezetésével. Molekuláris biológia, genetika, orvostudomány Alprogram a betegségek molekuláris patogenézisének feltárása mellett a neuropszichiátriai zavarok patomechanizmusát kutatja. Penke Botond akadémikus a program vezetője. A Kovács Kornél professzor neve által fémjelzett Környezettudomány, energetika Alprogram a nanopartikulumok biztonságosságának kérdésének vizsgálatán túl megújuló energiahordozók előállítására irányuló technológiák fejlesztésén fog dolgozni, részben korábbi eredményekre építve. A program legátfogóbb témája az Információs Társadalom Alprogram, amely napjaink meghatározó kérdéseivel foglalkozik a területen, így az információs társadalom jogi, gazdasági, szociológiai, történeti és stratégiai vetületeinek kutatásával.

A programban közel 90 új kutatási műszer beszerzésére kerül sor, és kiemelt figyelmet szentelnek a hallgatók bekapcsolásának a kutatási programokba. A Szegedi Tudomány karai közül szinte mindegyik bevonásra kerül valamilyen módon a Kiválósági központ programba aktív közreműködőként.

A program kiemelt menedzsment feladata a Kiválósági központ intézményi hátterének megteremtése, valamint az egyetemi paradigmaváltás elősegítése, többek között modern versenypiaci menedzsment módszerek és struktúrák meghonosításán keresztül. A program stratégiai irányítását egy független szakértőkből álló Igazgatótanács látja el, amelyet Szabó Gábor professzor, az egyetem rektora vezet. A projekt tudományos igazgatója Dr. Kiricsi Imre.Az operatív menedzsment feladatok között a projekt szakmai menedzsmentjén túl megjelenik a nemzetközi kutatási hálózatszervezés és a kutatásmarketing tevékenység, hogy a Kiválósági központ önálló szereplőként is megjelenhessen a nemzetközi innovációs piacon, de helyet kaptak olyan exkluzív tevékenységek is, mint a kutatói coaching, vagy a kutatás-kontrolling.

A projekt tervezett futamideje 2 év, ami reményeink szerint lehetőséget biztosít az intézményi háttér létrehozására és az önálló kutatási brand kiépítésére. A program első mérföldköve 2010. szeptember 30., amikorra az egyetemnek el kell számolnia a támogatási összeg 30%-ával, amelyet jellemzően a műszerpark fejlesztésére fordít az első ütemben.

 

SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ

 

Vezetői összefoglaló 

Összefoglaló adatok:

Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem

Pályázati konstrukció: TÁMOP-421B

Pályázati támogatás: 2 856 331 eFt

Projekt összköltség: 3 006 664 eFt

Támogatási intenzitás: 95%

 

A projekt átfogó célkitűzése, hogy a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ intézmény létrehozásán keresztül elősegítse az SZTE kutatás-fejlesztési versenyképességének javítását a „Harmadik Generációs Egyetem” koncepció mentén.

  • ­ Az SZTE K+F+I versenyképességének javítása 3 területen (verseny a hallgatókért, oktatókért, K+F megbízásokért);
  • ­ Az alapkutatások inderdiszciplináris jellegének erősítése;
  • ­ Tehetség-menedzselés eredményességének fokozása.

Az 5 interdiszciplináris Alprogram a nemzetközi kutatás élvonalába tartozik, és szinergikus fejlesztést, valamint a kapacitások közös kiaknázását tesz lehetővé a kiemelt területeken, a szellemi potenciál és a kutatási infrastruktúra fejlesztése mellett, stratégiai és operatív menedzsment szervezet irányítása mellett.

1/ Szuperlézer Alprogram (vezető: Prof. Szabó Gábor)

A projekt eredményei iránti igény 2 területen várható. Az első terület az ELI támogató projekt. A kutatási témák között több olyan is szerepel, amelyek megoldása szükséges ahhoz, hogy az ELI potenciálja kihasználható legyen. A másik vetületet a kapcsolódó tudományterületek jelentik. A kifejlesztendő módszerek várhatóan új lehetőségeket nyitnak meg az orvosbiológia, illetve az anyagtudomány területén.

Közvetlen célok:

  • ­ Hozzájárulás az ELI lézer sikeres megépítéséhez
  • ­ Az ELI-hez kapcsolódó alkalmazások fejlesztése

 

2/ Kémia, anyagtudomány, gyógyszerkutatás Alprogram (Prof. Fülöp Ferenc)

A SZTE gyógyszerkutatási területen meg kívánja őrizni és tovább javítani előkelő pozícióját a hallgatókért kutatókért folytatott versenyben, és a nemzetközileg is magas szintű alapkutatással vonzó partnerré kíván válni ezen piac szereplőiért folyó versenyben.

A projekt gazdasági előnyeihez sorolhatók a környezet fokozott védelme irányába tett erőfeszítések is, melyek az új típusú, energiatakarékos, fokozott élettartamú rendszerek megvalósítása mellett, a megújuló energiaforrások hatékony hasznosítását lehetővé tevő komplex rendszerek, az új energiaforrások, valamint a technológiai folyamatok megfelelő szabályozására is alkalmas kémiai szenzorok kifejlesztését célozzák. Ki kell emelni az életminőség javításához kapcsolódó anyagkutatások, melyek a felületkémia és a bioszervetlen kémia legszélesebb ismeret-bázisára és eszköztárára alapozva, bio-kompatibilis szerkezeti és funkcionális anyagok kidolgozását igénylik.

Közvetlen célok:

  • ­ A legmodernebb nano- és gyógyszertechnológiák és módszerek honosítása
  • ­ Szellemi potenciál fejlesztése saját nevelésű és külföldi kutatók bevonásával

 

3/ Molekuláris biológia, genetika, orvostudomány Alprogram (Prof. Penke Botond)

Az Alprogram szakmai spcifikumaiból adódóan a területen már csak integrált alapkutatással lehet komoly eredményt elérni, amely feltételezi a legkülönbözőbb szakterületek (bioinformatika, elméleti kémia, molekulamodellezés, fehérjék szerkezeti elemzése, fehérje kölcsönhatások vizsgálata, elektrofiziológia, stb.) képviselőinek együttműködését. Ezek a feltételek a világon máshol is csak a legnagyobb kutatóközpontokban, gyógyszergyárakban, egyetemeken vagy tudásközpontokban adottak. Szegeden csak a DNT-RET működésének 4 éve alatt formálódtak ki azok a tudományos iskolák és csapatok, amelyek a legkülönbözőbb szakemberek (fizikus, vegyész, bioinformatikus, orvos, biológus) együttműködésén alapulnak és magas színvonalú alapkutatást tudnak végezni.

Közvetlen célok:

  • ­ betegségek molekuláris patogenézisének feltárása
  • ­ neuropszichiátriai zavarok patomechanizmusának tisztázása
  • ­ Alzheimer-kór patomechanizmusának kutatása

 

4/ Környezettudomány, energetika Alprogram (Prof. Kovács Kornél)

Korábbi években alkalmazásra kerülő eredményeket értünk el pl. a gombatermesztés és a hidroponikus zöldségtermesztés mikrobiális hátterű kórokozóinak kutatásában. A rohamosan fejlődő nanotechnológia iparban egyre nagyobb létszámban dolgozók foglalkozási eredetű egészségkárosodásának valószínűsége is nő. A nanopartikulumok biztonságosságának kérdése nem megoldott.

Az SzTE kutatói kiemelkedő eredményeket értek el a megújuló energiahordozók előállítására irányuló technológiák elméleti alapjainak megismerése területén. A biológiai hidrogén és biogáz termelés biotechnológiájának pontosabb megismerése az eljárások hatékonyságát növelő módszerekhez, nemzetközi szabadalmakhoz vezettek. Eredményeket értek el katalizátoranyagok fejlesztése terén.

Közvetlen célok:

  • ­ UV sugárzás és a nanopartikulumok toxikus és potenciálisan rákkeltő hatásának vizsgálata
  • ­ Hidrogéntermelő rendszerek kidolgozása biotechnológiai és kémiai katalizátorok segítségével
  • ­ A termálvízkészlet fenntartható kitermelésének technológiai fejlesztése.
  • ­ Polimerekkel kombinált termoelektromos anyagok előállítása, fotokatalitikus kompozit elektródok fejlesztése

 

5/ Információs Társadalom Alprogram (Dr. Z. Karvalics László)

Az információs társadalom kihívása számos rendszerszinten eredményezett földrengés-szerű változásokat a társadalomtudományban is: önálló interdiszciplínát teremtett, amely magát a jelenséget vizsgálja (information society studies) önálló jogi klaszter alakult ki az információs társadalomban felértékelődő komplex jogi problémák kezelésére, és információ- és tudásgazdaságként a gazdaságtudománynak is új paradigmája született.

Részben a fentiek következményeként felgyorsult a társadalomtudományok hibridizációja is a természet-és élettudományokkal (MTMI), a nagy anyagtudományi, klímakutatási, környezeti, biológiai, orvosi és más kutatási felhők egyre kevésbé nélkülözhetik a társadalomfilozófiai, kulturális, szociológiai, jogi és más dimenziók alapos és szakosított vizsgálatát.

Közvetlen célok:

  • Az információs társadalom jogi, gazdasági, szociológiai, történeti és stratégiai vetületeinek kutatása
  • Az információs társadalommal kapcsolatos diszciplináris kutatási területeken az intézményi kompetenciák fejlesztése és az együttműködés erősítése

 

Menedzsment (Igazgatótanács elnöke: Prof. Szabó Gábor rektor, Igazgató: Kovács Tibor)

A program sikeres megvalósítását és intézményi fenntarthatóságát egy független szakértők bevonása mellett felálló stratégiai (Igazgatótanács) és egy operatív menedzsment szervezet segíti elő, az egyetem intézményi keretei között.

Közvetlen menedzsment célok:

  • ­ Kiválósági központ intézményi hátterének megteremtése
  • ­ Egyetemi paradigmaváltás elősegítése a „Harmadik Generációs Egyetem” koncepció irányába
  • ­ Versenypiaci menedzsment módszerek és struktúrák meghonosítása az egyetemen.

 

Menedzsment tevékenységek:

1. Projektmenedzsment: projektadminisztráció (működési mechanizmusok és lebonyolítás), pénzügyi elszámolás, ellenőrzés, pénzügyi és kutatási kontrolling rendszer bevezetése és működtetése, jogi és üzletviteli tanácsadás, HR tanácsadás, karrierkövetés, ALUMNI, kutatói coaching, valamint minőségmenedzsment tevékenységek (benne: Baldrige kritériumok alapján kidolgozott minőségirányítási rendszer bevezetése, felkészítés az Európai Minőségi Díj kritériumrendszerére).

2. Kapcsolatmenedzsment: üzletfejlesztési tevékenység/Key Accountok kezelése, egycsatornás KF ügyfélszolgálat kialakítása, működtetése, nemzetközi KF networking tevékenység, hazai tudás-hálózati szövetség létrehozása, KF és innovációs partnerség-építés.

3. Tudásmenedzsment: tudományos potenciál felmérés eredmények alapján létrejött tudás-portfolió menedzselése (kiajánlások, technology platform építések, patent pool lehetőségek keresése, stb.), szellemi alkotás védelmi eljárások előkészítése ( megvalósítás és költségek a TÁMOP-421A program keretében!), publikációs adatbázis működtetése, potenciálra alapozott innovációs programok szervezése.

4. KF Marketing-menedzsment: KF potenciál hasznosításának piaci felmérése, célcsoport-szegmentáció, piaci pozícionálás, CoE imázsépítés, PR, disszeminációs tevékenység, marketing támogató eszközök létrehozása, marketing célú rendezvények szervezése, tudományos workshopok és konferenciák lebonyolítása.

5. Stratégiai menedzsment: Kutatóegyetemi program vízió kialakítása, szervezeti értékek meghatározása, stratégiai tervezés (HR, KF infrastruktúra, kutatás-fejlesztés, hasznosítási stratégia), felülvizsgálat és menedzsment, politikák (policy) kidolgozása és folyamatfejlesztés, projektfejlesztés, üzleti tervezés, fenntartási tervek elkészítése és forrásallokáció.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 20.
    08:30 - 12:15
    A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük jelezze legkésőbb 2019. szeptember 16. 12.00 óráig a szocmunka@etszk.u-szeged.hu email címen.
    Program:
    8.30-9.00 Regisztráció
    9.00-9.10 Köszöntő
    Héderné Dr. Berta Edina dékán; SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
    9.10-9.40 Hová is tettem? Demenciával járó kórállapotok felismerésének és ellátásának irányelvei
    Dr. Pákáski Magdolna tudományos főmunkatárs, osztályvezető; SZTE ÁOK Pszichiátria Klinika
    9.40-10.10 Ráncok – egy barátság története az Alzheimer-kór árnyékában
    Dr. Baginé Dr. Tóth Erika Hajnalka osztályvezető főorvos; SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika
    10.10-10.25 Kávészünet
    10.25-10.55 Demencia a beteg szemszögéből
    Kőműves Zsuzsanna Judit felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus
    10.55-11.10 Én és a demencia
    Szabó Sándorné érintett családtag
    11.10-11.40 Tánccal a demencia ellen – mozgás, öröm, agytorna 50 év felett
    Tyukász Brigitta gyógytornász, szenior táncoktató; Odú Központ, Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény, Szeged
    11.45-12.15 Séta az Erzsébet ligetben a Belvárosi híd újszegedi hídfőjéig
  • szeptember 20.
    12:00 - 13:00
  • szeptember 20.
    14:00 - 15:00
    Az MTA SZAB Orvostudományi Szakbizottság Onkológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 20.
    16:00 - 17:00
    Program:
    16.00 Megnyitó
    16.15 Boros Gábor (KRE-ELTE): Megújuló alapvetés, affektív közösségalkotás a 17. századi filozófiában
    16.45 Kérdések és válaszok
    17.00 Rembeczki Eszter (SZTE): Egység és közösség a 17. század „új” filozófiájában
    17.20 Schmal Dániel (PPKE)
    17.40 Pavlovits Tamás (SZTE): A kora újkori filozófiai kánon problémái
    18.00 Szünet
    18.15 Vita
  • szeptember 20.
    16:00 - 18:00
    At the opening event of the 2019/20 season, IATEFL Creative Café hosts Beatrix Price (ELTE), an experienced teacher and teacher trainer, who invites us to explore aspects of teaching young learners and upper primary pupils.
    Movement And Games in the (Interactive) Class - MAGIC: We are not magicians but we can bring some MAGIC into the EFL classroom. With movement and games, songs and rhymes we can engage our learners, help serve their physical development and support flexible, mobile thinking. With different low- and high-energy level activities we can maintain good discipline, create an ideal framework for the lesson and optimise timing to achieve lesson objectives. We can develop our learners’ fine and gross motor skills through movement, their imagination through role-play and their social competence through group and pair work. Second language acquisition is a fairly long but delightful journey for the child, full of excitement and challenge, from movement to understanding, from a global, universal totality to individual mastery.