SZTE Info

Idén is népszerű volt a Kutatók Éjszakája Szegeden

Immár ötödik éve egy éjszakára a laikusok is kutatóvá válhatnak. Idén szeptember 24-én huszonnégy város negyvenhárom intézményében több mint nyolcszáz programmal várták a tudományok iránt érdeklődőket. A tudományok bemutatása és népszerűsítése láthatóan egyre több érdeklődött vonz Szegeden, a Szegedi Tudományegyetemen is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE által szervezett szegedi programban nagy hangsúlyt kaptak az égi és földi jelenségek. A Kutatók Éjszakájának délelőttjén az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéken időjárással összefüggő égi jelenségekről készült amatőr fotók kiállítása nyílt meg – a közönségszavazás október elsejéig tart. A Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék különleges földrajzi tájakat mutatott be fotókiállításán, de ezekkel sem merült ki a földünk feltérképezésére irányuló programok sora. Terepgyakorlat során ugyanis az öthalmi bányában mintavételre és megfigyelésekre adódott lehetőség; a Móra Ferenc Múzeum elöl induló kirándulás a szegedi épületek építőanyagait vette górcső alá; a Bajai úti meteorológiai állomás pedig éjszakai programként meteorológiai megfigyeléseket kínált az érdeklődőknek.

Anatómiánk és egészségügyi kérdések is nagy hangsúlyt kaptak a programsorozatban. Több előadást szenteltek agyunk működésének bemutatására, a TIK aulájában pedig szokásosan életmód-tanácsadáson, különböző szűrővizsgálatokon (többek között vérnyomás-, vércukor- és koleszterinmérésen, illetve emlővizsgálaton) lehetett részt venni. Volt, akit az étkezési tanácsadás vonzott a megfelelő stand elé. Idén is hatalmas népszerűségnek örvendett az öregségi szett kipróbálása, fiatalabb és idősebb kíváncsiskodók élhették át az időskori közlekedés megpróbáltatásait.

A kémikusok és fizikusok is beavattak tudományuk rejtelmeinek egy részébe. Ugyancsak a TIK-ben bemutatták, hogyan lehet rövid impulzusú festéklézert építeni, a JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszékén, a tudósok csarnokában pedig fizikusokkal találkozhattunk, illetve geometriai optikai kísérletekkel tanulmányozhattuk a fény működését. A Bolyai laboratóriumban a gyerekeket igyekezett megnyerni a látványos kémiai kísérletek sorozata; de nyitott fizikai laboratórium is közelebb hozta a sokak számára idegennek ható tudományt.

Fontos szerep jutott azoknak az izgalmas kérdéseknek is, melyek az aranyarányokkal (a természetben és művészetekben egyaránt megjelenő számokkal), a különböző biológiai, fizikai és kémiai folyamatokat uraló számokkal vagy gondolkodtató matematikai feladatokkal foglalkoztak.

Számos előadás témája lett a növényvilág működése: a mérgező-, gyógy- és festőnövények vegyi arzenálja, színezettségük oka vagy éppen a növényi szőrök szerepe – sőt egy mozivászon-kvíz főszereplőivé is váltak. A fogyatékkal élőknek sem kellett lemondaniuk a kutatásba való beavatódásról, az Őslénytani Gyűjtemény speciális tárlatvezetést tartott a vakok és gyengén látók részére.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *