Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Három ütemben fejleszti infrastruktúráját, illetve végez élőhely-rekonstrukciót a kilencvenéves egyetemi füvészkert – november 30-án a második fázis hivatalos lezárására került sor, melynek révén többek között egy európai színvonalú üvegházat kapott a létesítmény.
Az utóbbi években KEOP-pályázatok támogatásával megújult a növényszaporító ház, kitisztították a vizes élőhelyeket. A második szakaszban az eddig csupán fóliával fedett növénygyűjtemény került valódi üvegházba. Felújították a sziklakertet is, ahol a kertészeti változatok mellett a hazai sziklás területek növényeit is bemutatják. A projekt keretében egy vagyonvédelmi kerítést is felhúztak az őzek és nyulak távol tartására, valamint egy olyan szoftver beszerzésére is sor került, amely a növények minden jellemzőjét egy áttekinthető számítógépes rendszerben foglalja össze – sorolta Kocsis Vilmosné Mihalik Erzsébet, az SZTE Füvészkert igazgatónője. Reménykednek a harmadik ütem megvalósulásában is, ami a trópusi növények üvegházának felújítását, valamint a teljes fűtési rendszer korszerűsítését jelentené.
Az élőhely-rekonstrukcióra irányuló KEOP-pályázat (KEOP-3-1-3/2F/09-11-2011-0007) keretében több mint 220 millió forintot fordíthatott a kert a felújításokra. A projekt anyagi hátterét az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam biztosította 85-15 százalék arányban, a projekt lebonyolításában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vett részt. Az igazgatónő a projektzáró eseményen elmondta, nagyon elégedettek voltak a kivitelezőkkel (Ferrogép Zrt., Kész Kft. és Garden Kft.), professzionálisan végezték a munkálatokat.
Az utóbbi időszakban a szegedi egyetem uniós pályázatok révén jelentős fejlődést tudott elérni, jól látszik ez például a megépülése óta most először felújított Dóm téri épületeken, vagy a ’60-as évek óta megújulásra váró füvészkerten is – összegzett Rácz Béla általános rektorhelyettes.
A projektzárón jelen volt Kósa Géza, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége (MABOSZ) elnöke is, aki arról beszélt, szép, de nehéz szakma a füvészkertek fenntartása. Emlékeztetett, az SZTE Füvészkertje a kolozsvári egyetem gyűjteményének egyenes ági leszármazottja. Annak kezdeményezője, Richter Aladár szerint egy nemzet közművelődési fokmérője lehet a botanikus kert. A MABOSZ-elnök hangsúlyozta, bár a növények kulcsfontosságú szerepet töltenek be a földi élet fenntartásában, a társadalom megfeledkezett róluk, amit nem csak természet pusztítása jelez, hanem például az is, hogy az egyetemeken háttérbe szorul a botanikai oktatás. Bár a jelenlegi pályázati hullám egy kegyelmi állapotot jelentett a gyakorta mellőzött füvészkerteknek, sajnos azokat hosszútávon nem tudja segíteni – tette hozzá Kósa Géza.
Arany Mihály
