Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az őssejtterápia lehetőségeit, az orvostudományban betöltött szerepét és jövőjét mutatta be Borbényi Zita, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ professzora a Junior Szabadegyetem szemeszterzáró előadásán.
Egy a médiában igen gyakran szereplő, sokak szerint forradalmi, míg mások által vitatott gyógymód, az őssejt-transzplantáció volt a középiskolásoknak, illetve az egyetemi felvételire készülődőknek hirdetett Junior Szabadegyetem előadás-sorozat szemeszterzáró epizódjának témája. A gyógymódról Borbényi Zita, a Szegedi Tudomnyegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. számú Belgyógyászati Klinika Hematológia Osztályának professzora tartott előadást 2012. január 12-én.
Az őssejtek egész életünk alatt szaporodnak és differenciálódnak bennünk. Nélkülük a szervezet nem működne. Az őssejtek embriókorban már specializálódnak: idegsejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké stb. alakulnak, mivel ez a feltétele a szövetek, szervek és testformák létrejöttének. Ezek a mikroszkopikus sejtek biztosítják egy életen át a folyamatosan használódó sejtek újraképződését is. Őssejtátültetéssel hazánkban főként a kilencvenes évek második felétől foglalkoznak. Ekkor még igencsak nagy lemaradásban voltunk Európa többi országától, az utóbbi években azonban sokat fejlődött ez a tudomány itthon is. 2009-ben már közel 350 őssejtterápiát végeztek el Magyarországon, ami uniós átlagban jónak mondható. Az SZTE professzora Kelemen Endre Széchenyi-díjas hematológus nevét emelte ki, a szegedi származású orvos ugyanis rengeteget tett az őssejtkutatás meghonosodásáért.
„Nagyrészt születési sérülések, valamint szerzett rendellenességek gyógyításáról hallunk, ha az őssejtkutatás kerül szóba. Elsősorban azonban a rosszindulatú vérképzési megbetegedések esetén alkalmazható igen jól ez a terápia. Ott, ahol a gyógyszeres, illetve kemoterápiás kezelések nem járhatnak sikerrel, az őssejtkezelés (vagy ahogy régen hívták: csontvelő-transzplantáció) még komoly eredményeket érhet el” – magyarázta Borbényi Zita. Bizonyos módszerekkel már a vérből is kiszűrhető és hasznosítható az egészséges őssejt, nem csak a csontvelőből tudják kinyerni.
A kezelésnek két típusa van: az allogén módszerrel egy egészséges, megfelelő genetikai állománnyal rendelkező egyén szervezetéből vonják ki a sejteket, majd juttatják intravénás úton a beteg vérébe. Az autológ módszerrel a saját őssejteket vonják ki az emberből, majd visszajuttatva a szervezetbe azok újult erővel veszik fel a harcot a betegségekkel.
Borbényi Zita hangsúlyozta, hogy az emberi szervezetet is komoly kihívás elé állító beavatkozásra nem mindenki alkalmas. Idegen donortól 45 éves korig ültethető be őssejt, míg az autológ módszer 65 éves korig alkalmazható. Szegeden ez utóbbi gyógymódot részesítik előnyben. Párhuzamosan végzik a gyógyszeres, kemoterápiás és egyéb kezelésekkel, melyek együttes alkalmazása ad reményt a teljes gyógyulásra. Ugyanakkor tisztában kell lenni vele: mivel az őssejtterápia világviszonylatban is igen fiatal gyógymódról, így még hosszú idő kell a hatásának részletes elemzéséhez.
SZEGY
