SZTE Info

gasztro_kiemelt

Négy napon át Szeged a gasztroenterológia fővárosa

Az SZTE ÁOK I. számú Belgyógyászati Klinika és az SZTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet látja vendégül az Európai Gasztroenterológiai Társaság éves továbbképzését.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az Európai Gasztroenterológiai Társaság (UEG) ebben az évben Szegedre, a Szegedi Tudományegyetemre hozta el az éves Basic Science Konferenciáját. A július 12-étől 15-éig tartó rendezvényre mintegy 10 országból a szakterület 30 kiemelkedő szakértője látogatott el a Tisza-parti városba. Többek között a Harvardról és az USA egyik leghíresebb kutatóintézetéből, a National Institutes of Health-ből (ahol számos Nobel-díjas tudós dolgozott, köztük Szent-Györgyi Albert is) érkezett előadó. A neves szakemberek 35 év alatti orvosokkal, kutatókkal osztják meg tapasztalataikat, ismereteiket, beszámolnak a fiatal kollégáknak a gasztroenterológia legfrissebb kutatási eredményeiről. A részvételt pályázat útján lehetett elnyerni: a 30 legjobb diák – köztük 3 magyar fiatal – kapta meg e lehetőséget.

A hivatalos megnyitón, július 12-én az újszegedi Forrás Hotelben – mások mellett – Vécsei László akadémikus, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja köszöntötte a résztvevőket, s beszámolt arról, hogy a szegedi universitason évtizedes hagyományokkal bírnak a kiemelkedő gasztroenterológiai kutatások. A négynapos program a gyógyítás, a kutatás és az oktatás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű – ez a hármas egység a dékán szerint áthatja a Tisza-parti orvoskar mindennapi munkáját.

– A Basic Science Konferenciát az elmúlt két évben Angliában, illetve Olaszországban rendezték meg. Ezúttal az elméleti oktatás mellett (az UEG történetében első alkalommal) gyakorlati kurzus, úgynevezett Hands on Training is lesz, melynek a SZTE ÁOK I. számú Belgyógyászati Klinika s az SZTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, valamint azok laboratóriumai adnak otthont – tájékoztatott a főszervező, Hegyi Péter, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar I. számú Belgyógyászati Klinika munkatársa. A friss Bolyai-díjas tudományos kutató nem az első nagyszabású seregszemle szervezését végzi idén, elég, ha csak arra utalunk, hogy a márciusi nemzetközi Szent-Györgyi-emlékkonferenciának is ő volt a „motorja”. – Egy-egy ilyen eseménynél mindig a tudományos aspektus határozza meg a szervezési feladatokat. Igyekszünk alkalmazkodni a technika fejlődéséhez. Mindig az új dolgokat érdemes bemutatni, megismertetni. Éppen ezért ezúttal videóra rögzítjük az előadásokat, melyeket aztán oktatási céllal, az interneten e-learning keretében tudunk használni – magyarázta.

wittmann_tA gyakorlati továbbképzés egyik vezetője Wittmann Tibor professzor, az SZTE I. számú Belgyógyászati Klinika igazgatója. Megtudtuk tőle: a rendezvény központi témája a gasztroenterológia, szűkebb értelemben pedig bizonyos sejtek, illetve sejtcsoportok izolálása, valamint ezek működésének speciális műszeres vizsgálata. – Ennek révén érthetik meg a kutatók, hogy bizonyos sejtek, sejtcsoportok hogyan viselkednek, működésükben mi a kóros, ami meghatározza a betegségeket, vagy utat mutathat a szakembereknek a gyógyításban. Alapkutatások kerülnek terítékre a konferencián, ám ezek egyáltalán nem az élettől elszakadt vizsgálatok. A szegedi belklinika egyik fő alapelve is az, hogy a kérdéseket mindig a betegágy mellett kell feltenni, s a válaszokat is ott kell rájuk megadni, miután megtörténtek a kutatói vizsgálatok, elemzések. A mostani rendezvény célja ehhez kapcsolódóan, hogy 30 kiváló, elismert szakember 30 szé reményű kutatónak délelőttönként elméleti képzést adjon, délutánonként pedig 3-4 fős, azaz kimondottan kiscsoportos műszeres vizsgálatokat tartsunk az SZTE ÁOK laborjaiban – vázolta a négy nap tudományos feladatait a professzor.

Ami a betegellátás, a gyógyítás oldalát illeti, Wittmann Tibor rávilágított: az SZTE belgyógyászati klinikája igyekszik hatékony és gyors választ találni alapvető betegágy melletti kérdésekre, a betegségek okainak mélyebb megértéséért dolgoznak nap mint nap. Büszkén számolhatnak be róla a konferencián is, hogy hasnyálmirigy-betegségekkel foglakozó munkacsoportjuk az utóbbi években például igen komoly eredményeket ért el, melyeket publikált is. – Sikerült feltárnunk, mi magyarázza, hogy bizonyos esetekben egy egyszerűbb hasnyálmirigy-gyulladás súlyosbodik, akár életveszélyessé válik, más, szerencsésebb alkalmakkor pedig néhány nap alatt átvészeli a krízist a páciens. Ezekben a kutatásokban kiemelt szerep jutott azoknak a korszerű műszereknek, melyeket csütörtöktől vasárnapig a rendezvény résztvevői is használni fognak a sejten belüli folyamatok vizsgálatára – árulta el.

A szakmai elemek mellett a Tisza-parti esemény közösségi-kulturális élményeket is nyújt: a nemzetközi kutatógárda például július 13-án részt vesz a Szegedi Szabadtéri Játékok Hegyen-völgyön lakodalom című néptáncgáláján. – Alapelvünk, hogy olyan szociális-kulturális programokat kínáljunk a vendégeknek, melyek révén örökké emlékezhetnek rá, hol is jártak. Nagy híve vagyok annak, hogy mutassuk meg a hazánkba érkezett külföldieknek az igazi magyar értékeket. A magyar néptánckincs, folklórhagyományok pedig olyan értéket képviselnek, melyekkel sehol máshol a világban nem találkozhatnak – mondta erről Hegyi Péter főszervező.

 SZTEPress

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében