SZTE Info

szgyk_kiallitas

Új kiállítás Szent-Györgyi Albertről

Emlékkiállítást rendezett Szent-Györgyi Albert tiszteletére az SZTE és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága a SZAB-székházban, a Dóm tér szomszédságában. Szent-Györgyi 80 éve fedezte föl a C-vitamint, 75 éve vette át a Nobel-díjat.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Ünnepli a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas tudósát, egykori rektorát és professzorát, Szent-Györgyi Albertet 2012-ben, a többszörösen jubileumi évben is: Szent-Györgyi 80 éve fedezte föl a C-vitamint, kutatómunkája elismeréseként 75 éve vette át a Nobel-díjat. E jeles eseményekre is emlékeztetett, óriási nemzetközi visszhangot váltott ki az idei Szent-Györgyi Emlékév első programja, a Szegeden márciusban megrendezett konferencia-sorozat, amelyen 9 Nobel-díjas tudós jelent meg. Ezt követően középiskolásoknak hirdetett Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyt az SZTE. A Nobel-díjas tudós gazdag életművéből merítő, több tudományterületet is érintő, ősszel esedékes vetélkedőre a diákok felkészülését is segíti a szegedi ünnepi hetekhez kötődő új Szent-Györgyi kiállítás, amely július 12-én nyitotta meg kapuit a SZAB székházában (Szeged, Somogyi utca 7.)

– A nyári ünnepi szezonban Szegedre látogatók számára nyújt érdekes elfoglaltságot a Szent-Györgyi tárlat a Dóm tér közelében. Ez alapja lehet egy egyetemtörténeti múzeumnak, amelyhez minden egyéb dokumentumot, tárgyat, emléket örömmel fogad az SZTE – fogalmazott köszöntőjében a Szent-Györgyi kiállítás egyik kezdeményezője, Pál József professzor, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.

– Szent-Györgyi Albert örökségének méltó folytatója kíván lenni a Szegedi Tudományegyetem – jelentette ki tárlatnyitó beszédében Szabó Gábor akadémikus. Az SZTE rektora hangsúlyozta: e kiállítás nemcsak az egyetemről szól, mert az a cél, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Dóm téri színpad szomszédságának köszönhetően széles körben, az ide látogató vendégek is megismerkedhessenek Szent-Györgyi Albert munkásságával. Így az augusztus 20-ig tartó tárlat messzire viszi majd Szent-Györgyi Albert korszakalkotó eredményeinek hírét, a szegedi egyetemi oktató és tudós képviselte szellemiséget. Kérte: akinek vannak olyan típusú emléktárgyai, amelyek az egyetemtörténeti kiállítást gazdagíthatnák, erre hívják föl a figyelmet! Kiderült: a tárlat megnyitójára érkezett vendégek között is akadt olyan egyetemi oktató, aki Szent-Györgyi relikviáit örömmel bemutatná a köznek.

– A 27 akadémikust és a dél-alföldi tudóstársadalmat tömörítő SZAB örömmel adott helyet az első Szent-Györgyi kiállításnak – fogalmazott az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, Dékány Imre akadémikus.

– A kiállítás sokszínűsége Szent-Györgyi gazdag személyiségéből fakad: többek között a tudóst, a felfedezőt, az egyetemi oktatót, a rektort, a sportolót, a kultúrdiplomatát, a pedagógust is bemutatja a tárlat – emlékeztetett Pálfi György, az SZTE nemzetközi kapcsolati igazgatója. Az SZTE Embertani Tanszékét vezető egyetemi docens munkatársait és családtagjait is mozgósítva rendezte a Szent-Györgyi kiállítást, köszönetet mondott minden támogatásért.

Érdekes emléktárgyak, a tudósi pályát magyar és angol nyelven bemutató tablók, filmek, érmék, Szent-Györgyi-ábrázolások – számos érdekességet tartogat látogatóinak a SZAB-beli Szent-Györgyi kiállítás. Az SZTE Szent-Györgyi Emlékszobája az egyetem orvosi kari dékáni hivatala Tisza Lajos körúti épületéből, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi gyűjteményének egy része az Ady téri TIK-ből nyárra a Somogyi utca 7-be, a SZAB-székházba költözött. Itt láthatóak azok a Vinkler-rajzok is, amelyeket a kiállítási előkészületekről szóló híradás hatására ajánlott föl bemutatásra egy gyűjtő: például Szent-Györgyi Albert kezéről, mikroszkópjáról.

A Szent-Györgyi Albert munkássága előtt tisztelgő kiállítás megnyitóján megjelent – többek között – az SZTE vezetői közül Rácz Béla általános rektorhelyettes, Varró András tudományos és innovációs rektorhelyettes; továbbá a SZAB elnöksége, így például a két alelnök – Vécsei László akadémikus, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja, valamint Párducz Árpád, a biológiatudományi doktora (SZBK) –, valamint a tudományos titkár, Vígh Éva, az irodalomtudomány doktora (SZTE). Tiszteletét tette az ünnepségen Csernus Sándor, az SZTE Bölcsészettudományi Kar dékánja és Véha Antal, az SZTE Mérnöki Kar dékánja; továbbá több professzor – így például Kiss Tamás, az SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék vezetője, illetve a professzor emeritusok közül Molnár József, az SZTE ÁOK Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézetből, valamint Péter László irodalomtörténész. Ott volt például Vajda Tamás, az Egyetemi Levéltár vezetője, a Klebelesberg Könyvtárból pedig Rácz Béláné Mojzes Katalin és Pap Kornélia – az Egyetemi gyűjtemény képviseletében; az egyetemhez kötődő számos személyiség, így például Pusztay Éva nyugalmazott vegyész és férje, az SZTE nyugdíjas docense: Török Attila is.

A megnyitón megjelentek az SZTE vegyésztáborába az ország különböző pontjairól meghívott középiskolások is. Velük együtt közel százan elsőként csodálhatták meg – többek között – Szent-Györgyi Albert Szegeden először bemutatott 3 diktafonját. A magyar származású Nobel-díjasokat is fölvonultatja a szegedi tanárképző főiskola nyugalmazott oktatója, idősebb Pálfi György tablósora azon a tárlaton, amelyet az SZTE és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága együtt rendezett.

A szegediek és Szeged vendégei, a szabadtéri előadásaira érkező turisták is betérhetnek az ingyenes Szent-Györgyi tárlatra, amely naponta 9-21 óra között várja látogatóit a dóm mögött, a Somogyi utca 7-ben! Innen indulhatnak a Szent-Györgyi Albert szegedi emlékhelyeit bemutató tudománytörténeti sétára, amelynek állomásáról ismertető füzetet állított össze, ajánl a tárlat látogatóinak figyelmébe az SZTE.

Az SZTE Szent-Györgyi Emlékév programja ősszel szabadegyetemi előadássorozattal, konferenciával, koncerttel folytatódik, az SZTE Kulturális Irodája pályázataira, illetve az SZTE Szent-Györgyi Középiskolai Tanulmányi Versenyre még lehet jelentkezni!

SZTEpress


Szent-Györgyi kiállítás galéria
A kiállításon készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében